Először Dublinban hallhatták a Messiást
A Mindenki Temploma vendége lesz a Concerto Kamarazenekar (művészeti vezető: Cser Miklós) és az Ars Nova Sacra Énekegyüttes (karigazgató: Dr. Répássy Dénes). A koncert az Ars Nova Sacra Énekegyüttes, a Concerto Kamarazenekar, a Mindenki Temploma Gyülekezete és az Emberekért Alapítvány közös szervezésében valósul meg.
Ezt írtuk 2012. december 31-én, egy év végi eseményeket összegző cikkünkben: A koncerteknél maradva „szóljunk pár szót a Mindenki Temploma saját szervezésű karácsonyi koncert sorozatáról! A három részes programból szerkesztőségünk az elsőn tudott részt venni. A Concerto Kamarazenekar – vezényelt Cser Miklós és az Ars Nova Sacra Énekegyüttes – Répássy Dániel vezetésével – előadásában Mozart: Requiem műve hangzott el. (…) Az abszolút profi megszólalás, a maradéktalan élményt adó teljesítmény után egyetlen kívánságunk maradt: ne csak a karácsony legyen a világszínvonalú koncertek megtartására szolgáló időszak. A Mindenki Temploma mind akusztikájával, mind technikai adottságaival, a látványról már nem is beszélve, a főváros állandó koncerthelye lehetne!”
Nos, örömmel adjuk hírül, május 12-én (vasárnap) 18:00 órakor ismét a Mindenki Temploma (1105 Budapest, X.kerület, Cserkesz utca 7-9.) vendége lesz a Concerto Kamarazenekar (művészeti vezető: Cser Miklós) és az Ars Nova Sacra Énekegyüttes (karigazgató: Dr. Répássy Dénes)
Műsoron: Händel: Messias című oratóriuma. Szólisták: Csereklyei Andrea - szoprán, Bakos Kornélia - alt, Mukk József - tenor, Jekl László - basszus. Vezényel: Cser Miklós
A Messiás a műfaj egyik leggrandiózusabb alkotása, Händel főműve. Az oratóriumot 1742-ben mutatták be Dublinban egy árvaház javára, és Händel életében kizárólag jótékonysági céllal adták elő.
A koncertre a belépés ingyenes.
A Messiás, mint korábban már volt róla szó, nem drámai oratórium, nem Krisztus életét meséli el, és nincs közvetlen köze a liturgiához sem, amolyan hitvallás. A szövegek nagy része ótestamentum prófécia és zsoltár, nem Krisztusról van szó, hanem a Messiásról, a várt, a majdan eljövő, megfoghatatlan alakról. „A történetből sugárzik a zenére a kivételesség fénye … A legnagyobb történethez, a legnagyobb hőshöz fűződő érzelmek szólnak a Messiás zenéjéből.” Az oratóriumban kiemelkedő a kórus szerepe (ez nem szokatlan Angliában, ahol igen fejlett kórusmozgalom volt), ezen kívül egy vagy két szoprán, egy alt, egy tenor és egy basszus működik közre. Händel eredeti zenekara huszonöt vonósból, két oboából, két fagottból, két trombitából és üstdobból állt, a basso continuót csembaló adta, a kórus 20–25 fős volt.
Händel az első bemutató után, és majd a későbbiekben is, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, amely változtatások oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs állandósult verziója, a mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról van is szó. Ráadásul a darab olyan hosszú (több mint két órás), hogy manapság teljes egészében ritkán adják elő, még a hangfelvételek egy része is csak rövidített változatot tartalmaz.
Az oratórium a Messiás történetét meséli el. Az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről szól, a harmadik rész pedig a megváltásról elmélkedik. Az áriák egy része visszafogottan operaszerű, de az oratórium meghatározó karakterét a kórusszámok adják. A Hallaluja utáni első szopránária bevezető sorát („I know that my Redeemer liveth” – „Tudom, hogy megváltóm él”) vésték rá Händel westminsteri apátságbeli sírjára. (forrás: wikipédia)
fotó: 10kerkult.hu/archív
