Kaptafa

Van az a mondás, hogy „suszter maradjon a kaptafánál” – amennyire igaz ez, annyira lényegtelen manapság az értelme. Mindez Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő „leleplező dokumentumfilmje” kapcsán jutott az eszembe.
Az sajnos a magyar politika rendkívül alacsony nívójának és persze az önértékelés teljes hiányának tudható be, hogy egy kudarcos kormányzás után GYF még mindig élvonalbeli politikusnak tűnteti fel és láttatja magát. Holott az ő és csapata „parádés” mutatványának is köszönhető, hogy Orbán Viktor egyáltalán uralkodhat mindenki felett.

Nem akarok itt nagy nevekkel dobálózni, meg egy kicsit a példa sántít is, de anno Gerhard Schröder német (baloldali) kancellár választási veresége után nem azon gondolkodott, hogy miként is maradjon benne a német nagypolitikában és hogyan ossza az észt az utódoknak, hanem csendben vissza-, illetve elvonult az üzleti életbe. Vagy ott egy másik példa: GYF nagy példaképe, az angol Tony Blair bukása után szintén eltűnt. Ezek azért sántítanak, mert a két külföldi személy nagy formátumú politikus volt, GYF meg csak egy kicsi magyar.

GYF viszont változatlanul jelen van, és „megmondóemberként” haknizik. De mire fel, mit ért el, hogy ő bárkit „fikázzon”? – kérdem én.
Most éppen Felcsúton, OV „magánbirodalmában” járt és készített stábjával egy „leleplező” filmet – úgy, mintha ő lenne a magyar Michael Moore vagy Al Gore, akik Amerikában tényleg súlyos ügyekről forgattak mozgóképet. Igen ám, de GYF alkotása semmi újat nem tartalmazott. Ugyanazt mondta el benne, amit más újságok, portálok ezerszer megírtak. Akkor meg ennek mi értelme volt?
Vagy ez nem más, mint ripacskodás? Színészből viszont van elég bőven az országban, sőt, klasszisokkal jobbak vannak, mint GYF.
Vagy akkor most ő lett a nagy dokufilmes? Ilyennek is nagyon gyenge.
Vagy akkor most ő lett az „újraépített” politikus? „Gyenge kezdés után erős visszaesés” – így teljesített ő anno, és a produkciója után felesleg az imázsát újraépíteni. Mert hiteltelen lett.
Gyurcsány az üzleti életből érkezett a politikába – így utólag nézve talán mindenkinek jobb lett volna, ha „megmarad a kaptafánál”…