AD-blacklist1

2011
okt.
03

A javasasszonyban bízva

Tisztelettel javasolom mindenkinek: ne legyen beteg! Persze tudom, nem úgy megy, hogy megálljt parancsolok a nyavalyának, az – ha kell, ha nem – jön magától. Amiért a tanácsot mégis megfontolásra ajánlom: nemhogy nekem, mint magánembernek, még a gyógyításra hivatottaknak és a feletteseiknek sincs fogalmuk arról, mi lesz a honi egészségüggyel. A bizonytalan ellátásra bízzam magam?


Ugye látjuk-halljuk, hogy a jövő orvosai, a mostani rezidensek letétbe helyezték a felmondólevelüket – ha a rendszer és a benne lévő legális pénz érdemben nem változik, elmennek innen jó messzire! Akkor ki marad? Marad valaki egyáltalán?


Az utóbbi hetekben jönnek sorra a pletykák: az állam lesz a gazda az önkormányzatok helyett, ilyen centrum alakul itt, olyan központ alakul ott, aztán meg érkezik a cáfolat, hogy ez mind nem igaz, majd újfent a cáfolat cáfolata, hogy lehet, mégis van benne valami! Mintha valami játék-terepasztalon tologatnák ide-oda az egészségügyi intézményeket jelképező bábúkat. A nagy összevisszaságban lapunk is próbált némi hiteles információt nyerni Kelet-Pest meghatározó, a X. és a XVII. kerület lakosait is ellátó Bajcsy-kórházról: lesz, nem lesz, ha nem, akkor hova mehetnek majd a leendő betegek?


Megkérdeztük a szakminisztérium egészségügyi államtitkárságát, onnan egy hölgy készségesen csak annyit mondott, hogy pillanatnyilag a főváros a kompetens, a fővárosi önkormányzat sajtóirodája meg annyit üzent, hogy még csak most kezdődnek a tárgyalások az átvételről! Tisztára úgy néz ki, mintha a lerobbant kéglimet erőszakkal rá akarnám tukmálni a kiszemelt vevőre, de neki meg nem igazán kell, pláne úgy, hogy fogalma sincsen, miből fogja helyrehozni.


Az üzengetés után elképzeltem, mit élhetnek át naponta a Bajcsy még kitartó munkatársai… Ha ilyen káoszban még képesek ellátni feladatukat, azt hiszem, mindannyian tiszteletbeli Kossuth-díjat érdemelnek. Mélységes főhajtás előttük!
Prognosztizálható orvoshiány, döntéshozói tehetetlenség és ötletelés: ez most a magyar egészségügy! És ezek után még legyen mákszemnyi bizalmam is a rendszerben? Mire? Hogy még betegebben jöjjek ki a kórházból?
Akad egy jobb javaslatom: ha mégis fáj valami, inkább keressük fel a javasasszonyokat.