Tantervutasításos rendszer jön?
A Népszabadság írása szerint a készülő új Nemzeti Alaptanterv meglehetősen rossz irányba viheti a közoktatást: vissza az 1960-as évekbe.
Mint a lap írja, "két elv teljesen kikerült az új NAT-ból: a természettudományos nevelés a tanulás, tudományszemlélet szempontjából visszacsúszott abba a logikába, ahogy régen oktatták ezeket a tárgyakat. Vagyis: inkább valamiféle avítt tudományfelfogás tükröződik belőle, miközben – e kérdésekben legalábbis –írmagja sem maradt a modern pedagógiának. Nahalka azt mondja: abból – a fejlett országokban már meggyökerezettnek tekinthető – szemléletmódból lép most vissza az oktatásirányítás, amelynek alapja, hogy az ember maga konstruálja a tudást, a pedagógus pedig segíti ennek a személyes, önálló tevékenységet jelentő folyamatnak kibontakozását a diákban.
Vass Vilmos oktatáskutató úgy véli, az új NAT egy rendkívül durva központi szabályozás alapdokumentuma, amely erőteljesen ideológiai alapú és voluntarista. Hatalmas törésnek nevezi abban a pedagógiai, tartalmi szabályozási folyamatban, amely az 1995-ös Nemzeti alaptantervvel indult el. – Az pedig, hogy a NAT-tól csak tíz százalékban lehet eltérni, a hazai pedagógiai innováció halálát jelenti – mondja. A szakember szerint az új NAT egy régi magyar hagyományt, az 1960-as évek tantervutasításos rendszerét idézi, amely 1978-ban, a tananyag és a követelményrendszer differenciálásával szűnt meg. A korábbi NAT-oknak fontos eleme volt, hogy az egész életen át tartó tanulást segítse, és a helyi pedagógiai műhelyek innovációit támogassa. – Ma már mindenki tudja, hogy nem az iskola a tanulás kizárólagos helyszíne. Ez a NAT viszont azt írja elő, hogy a tanulás csak az iskolában történjék. Az új NAT tudásfelfogásában ismeretközpontú, és a tananyag elsődlegességére épül. Ráadásul ezt a kötelező kerettantervek iskolatípusokra bontják. Ez lehetetlenné teszi azt, ami a NAT alapcélja lenne, hogy egységes műveltségalappal rendelkezzenek majd a diákok."
A NSZ elemzése itt olvasható.
(fotó: orientpress.hu)
