Educatio: roham a diktátum után
Lapunk az Educatio szakkiállításon járt, és erősen szemet szúrt a nagyfokú tájékozatlanság. És lamentáltunk azon, hogy az új államtitkársági „ukáz" vajon mennyire van összhangban az EU egyik alapelvével.
Csodálkoztunk is meg nem is a pénteken és szombaton lezajlott Educatio 2012 – 12. Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon. A bámulat annak szólt, hogy kissé szűkösnek bizonyult a Papp László Budapest Sportaréna, hiszen például szombati terepszemlénk idején jó 25 perces sorban állás után lehetett csak bejutni az amúgy is zsúfolásig telt kiállítótérbe – na most vagy a szervezők nem mérték fel kellően, hogy mennyien jönnek el, vagy nem hitték el, hogy a felsőoktatást pillanatnyilag körülvevő káoszban az érintettek itt kívánnak némi kapaszkodót találni. (Az intézmények képviselői azért becsülettel állták a rohamot.) Szerény javaslat: talán legközelebb hasznosabb lenne ezt a bemutatót a BNV-re vinni, ahol ennyi emberre nagyobb termek is juthatnak.
Amin pedig nem lepődtünk meg, az a tájékozatlanság. Mivel egészen speciális magyar módon a felvételi jelentkezési időszak kellős közepén állt elő az oktatási államtitkárság a felvételi keretszámokkal, akadt olyan általunk (találomra) megkérdezett intézmény, amelyiknek standjánál őszintén bevallották, fogalmuk sincs, hogy egy-egy szakon mennyi lesz az államilag finanszírozott kvóta és mennyi a költségtérítéses (tandíjas). Egy másiknál pedig jelezték, hogy korábban azt sejtették velük, hogy itt-ott megmarad az állami férőhely, úgy is készültek a kiállításra, hogy ezt közlik a hallgató-jelöltekkel, ám a hétvégére kénytelen voltak vagy a valóságot mondani, vagy jövendölni, hogy hátha mégis, vagy egyszerűen széttárták a karjukat az kíváncsiskodók előtt.
Kell az agrárszakember...
Amint a Népszabadság szombati száma írta – miután az államtitkárság közzé tette a keretszámokat, ha úg tetszik, a legfrissebb diktátumot –, „államilag finanszírozott osztatlan jogászképzés csak az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz (50-50 hallgatót fogadhatnak), gazdaságtudományi területen a budapesti Corvinus mindössze 75 állami helyet kapott, ahogy a Budapesti Gazdasági Főiskola is. Összehasonlításul: a Felvi. hu adatai szerint a Corvinuson tavaly erre a szakra 640 diákot vettek fel. Agrár szakterületen viszont háromszáz helyet biztosít az állam. Az ország egyik legjobb egyetemére, a Corvinusra összesen 625 államilag finanszírozott hallgatót lehet felvenni, kevesebbet, mint a Nyíregyházi Főiskolára, ahová a felsőfokú szakképzéssel együtt csaknem nyolcszázat vesznek fel. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 100, a Szolnoki Főiskola 40, a bajai Eötvös József Főiskola 100 államilag finanszírozott helyet kapott. A Szegedi Tudományegyetemet is érzékenyen érinti a kormány döntése: a gazdaságtudományi területen és a jogászképzésben nincs hely állami ösztöndíjasoknak. Az orvosképzésben is lényegesen kevesebb diákot (230-at) fogadhatnak, mint tavaly. Az állam jól érzékelhetően elkezdett kivonulni az orvosképzésből: jövőre a DOTE 880, a Pécsi Tudományegyetem 600 hallgatót fogadhat, míg Miskolc 180-at. A Pannon Egyetemnek, a Szent István Egyetemnek és a Debreceni Tudományegyetemnek is tíz helyet biztosított az állam a gazdaságtudományi szakon.”
És az EU-alapelv?
Azt persze nem tudjuk, hogy jelenlévők mennyire voltak tisztában a jövőjüket erősen meghatározó, Hoffmann Rózsa-féle másik iránymutatással. Nevezetesen, hogy szeptembertől az állami ösztöndíjasoknak és az ötvenszázalékos részösztöndíjasoknak hallgatói szerződést kell kötniük az állammal. A szerződés aláírásával azt vállalják, hogy a képzési idejük kétszereséig (ez lehet hat, tíz vagy tizenkét év) Magyarországon vállalnak munkát. Azaz: érvényesül a feudális röghöz kötés. Ha mégis külföldre mennek, vissza kell fizetniük a képzési díjukat. Azaz: erősen ajánlott, hogy NE menjen külföldre. (A szerződésben az állam diktálta feltételek közé tartozik még, hogy ha a diák a képzési idejének másfélszeresén túl nyújtja tanulmányait, vagy esetleg nem diplomázik le, szintén fizetnie kell.) Na már most, csak csendesen kérdezzük meg: mindez mennyire van összhangban az EU alapelvével?
A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 45. cikkében rögzített uniós alapelv. Eszerint az uniós polgároknak joguk van: más uniós tagállamban állást keresni, ott munkavállalási engedély nélkül munkát vállalni, munkavállalás céljából az adott tagállamban tartózkodni, a munkaviszony megszűnése után is ott maradni, az adott ország állampolgáraival megegyező bánásmódban részesülni az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében. Márpedig a röghöz kötés, úgy véljük, éppen ezt a szabad mozgást akadályozza meg…
Feltehetően a résztvevők ennyire nem mélyültek el a friss ukázon. A sportcsarnokban mi csak azt láttuk, hogy a tengernyi ember, mint a megbolydult kasból kiáramló méhek, jön-megy a standok között, gyűjti a prospektusokat, a szóbeli információkat. Ugyan láttunk mosolygós, az érettségi és a felvételi előtt álló tinédzsereket, de többségben voltak a gondterhelt, a „mi tévő legyek” gondolattal közlekedő fiatalok. Hát, nem irigyeljük őket.
(fotó: bkf.hu, felvi.hu)
