Csendes elhalás két nyelven?

A két tanítási nyelvű iskolákról és az idegennyelv tanulásról, tanításról terjedelmes cikk jelent meg január elején a Népszabadság online felületén. Fókuszálva arra, hogy Kőbányán három általános iskola is kétnyelvű, ezek örömeit, gondjait igyekeztünk bemutatni olvasóinknak. Külön érdekesség, hogy az egyik iskola alapítványi fenntartású.

   A Népszabadság online egy korábbi számában egy, a nyelvtanulásról írt cikk olvasható. A szerző említést tesz benne a két tanítási nyelvű oktatás helyzetéről is. Idézzük a vonatkozó szövegrészt. „A nyáron nyilvánosságra került Hoffmann Rózsa államtitkár nyelvtanulásról szóló stratégiája, (…) Az abban vázolt elképzelések beszivárogtak a köznevelési törvénybe is: a jogszabályból következik Orbán és Hoffmann akarata, vagyis a két tanítási nyelvű általános és középiskolák, valamint a nyelvi előkészítő évfolyam elsorvasztása. A két tannyelvű iskolákba 15 ezer gyerek jár, ami évfolyamonként másfél ezer tanulót jelent. Ez klasszikus tehetséggondozó programnak tekinthető, ami Hoffmann politikájának egyik központi eleme. Az államtitkárság szerint hatékonysági problémák miatt (a ráfordítások nincsenek összhangban a minőséggel) nemkívánatosak ezek a módszerek a közoktatásban. Ez azért érdekes magyarázat, mert a két tanítási nyelvű iskolák eredményességéről nincsenek differenciált mérések.”

   A 10kerkult.hu arra a belső ellentmondásra figyelt fel, amely szerint a két tanítási nyelvű oktatás hasznos és jó, de a hatékonysági problémák miatt meg kell szüntetni. Kerületünkben két állami és egy magántulajdonú általános iskola alkalmazza a két tanítási nyelvű rendszert. A témát a három igazgatóival igyekeztünk körbe járni.

Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

   Sándor Zoltán, a Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója a bevezető mondatok után szomorúan jegyzi meg, hogy nemsokára névtáblát kell cserélniük, mert meg fog szűnni náluk a kétnyelvűség. – Négy év felfejlesztés után következett egy szakértői ellenőrzés. Ennek az elemzése után derült ki, hogy a felső tagozatban nem tudunk megfelelni annak az elvárásnak, hogy anyanyelvi és/vagy a szaktárgyat a célnyelven is bíró tanárokat tudjunk foglalkoztatni. Vagy nincs a feltételeknek megfelelő tanár, vagy, ha van, nem tudjuk a bérüket kigazdálkodni. Így a következő tanévben már csak emelt szintű oktatást tudunk biztosítani német és angol nyelvből.  Azt kell mondjam, a német nemzetiségi iskolák előtérbe kerültek, hiszen itt a nyelv és a szaktárgy oktatása is németül folyik, így nyilván jobb a hatásfok!  

   2005-től folyik két nyelvű oktatás a Széchenyiben, a feltételeket kielégítő tanterv szerint. Így az életkori szakaszoknak megfelelően szókincsbővítés, kifejezések, énekek, szerepelnek a programban egészen a 8. osztályig. A nyelvtanítás heti öt órában folyik. A személyi feltételekhez olyan tanár vagy tanító kell, aki németnyelv tanár és mellette tanítói végzettségű. Ilyen oktatást a tanítóképző főiskolák végeznek. A tanítói diplomával a 6. osztályig taníthatnak. Amikor egy iskola eldönti, hogy a kétnyelvű oktatást választja, nincs könnyű dolga, mert az alsó tagozatban két azonos tudású tanító szükséges, mert mi van, ha az egyik beteg lesz vagy bármilyen ok miatt akadályozva van? Ez a kérdés a másik oldalról azonnal pénzkérdés. A fenntartó oldaláról pedig azért pénzkérdés, mert a döntés pillanatában a normatíva mellé oda kell tennie plusz pénzt, tekintettel arra, hogy a tanítást csoportbontásban kell megvalósítani. Ez plusz öt óra megfinanszírozását jelenti tudtunk meg néhány finomságot Sándor Zoltán igazgatótól.

    – Nálunk az alsó tagozatban a nyelvórák mellett a készségtárgyas témáknál a német nyelvi környezetet is biztosítjuk, így a környezetismeret, ének, technika számára. Ötödik osztálytól tovább folytatódik a csoportbontásos rendszer, de a törvény elég szigorú feltételeket ír elő. A kritikus elem a német anyanyelvi tanár megléte, aki lehetőleg magyarul is beszél vagy a célnyelv-és adott szakos tanár. Nálunk pl.: német-történelem szakos. Egy felfejlődő iskola ilyet nehezen tud biztosítani, finanszírozni, mert az egyetemek szakpárjai többnyire nem így épülnek fel. Ráadásul, a béren kívül egyéb költségek is jelentkeznek. Nos, mi megnéztük a lehetőségeinket, s annak ellenére, hogy az Osztrák intézettel, a helyi német kisebbséggel kapcsolatot teremtve, nyelvtanulási céllal kirándulásokat szerveztünk a célnyelvi területre. Hát, összességében ezek a tényezők vezettek a várható névtábla cseréhez.

Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

   Ellenpontként az alapítványi fenntartású Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola lehetőségeit, módszereit állítjuk szembe. A lényegi kérdéseket Hermann András igazgatóhelyettes (képünk) elemezte.

   – Az iskolánk alapjaiban nem különbözik a kétnyelvű oktatás az állami iskolákéitól, de vannak eltérések. A gyakorlat az, hogy az angol eleve öt órás nyelv és e mellett néhány tárgyat tanítanak ezen a nyelven vagy más célnyelven. Nálunk viszont az alsó tagozatban nem heti 22 vagy 24 órában dolgozunk, hanem 35 órában. Ebben 9 óra van angol nyelven, amit angol tanár tart és ebben benne van a környezetismeret, az informatika és az angol nyelv, ezen kívül angolul tanítjuk az éneket is (ez dupla óra, mert magyarul is megy), a testnevelést, a technikát és a rajzot. A felső tagozatban bejön ezekhez a természetismeret és a matematika.

   - Azzal hogyan birkóznak meg, hogy az alsó tagozatban nem feltétlenül kell anyanyelvi tanár, ám a felsőben a szaktanárnál az angol is alapkövetelmény?

   - Nálunk ez úgy működik, hogy az osztálytanítónak csak a magyar és a matematika órája van, az összes többi órát mások tanítják. Elmondhatom, s örömmel teszem, nekünk olyan szerencsénk van, hogy a természetismeretet, környezetismeretet, biológiát, kémiát, fizikát tanító kollégánk Londonban vizsgázott és ott is tanított éveken át. De példaként említhetem, igaz, ez már a gimnáziumra vonatkozik, hogy felvettünk egy doktorátussal bíró biológia tanárt, aki e mellett angol felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

   - Ez a tudás elég drága, hogyan tudják fedezni a költségeket?

   - Egyfelől igyekszünk olyan kollégákat találni, akik megfelelnek a követelményeknek, és a foglalkoztatásuk megoldható óraadóként. A főállású tanár dolga nehezebb ügy. Ide kapcsolódik a két tanítási nyelvi pótlék és az emelt normatíva kérdése. Ezt elsőzör igényeltük az államtól ebben az évben. Igazság szerint törvény van, de a végrehajtási rendeletek és az emelt követelmények végleges formái még nem ismertek. Annyit tudunk, hogy a kormány 140 milliárd forintot különített el a feladatra. Másfelől az alapítványi iskola jellegzetessége éppen az, hogy itt az alapítvány a fenntartó és a költségvetésnek egy eleme a normatív állami juttatás.

Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

   Sós Zsuzsanna, a Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatója egyetért azzal a meglátásommal, hogy a két tanítási nyelv – a magyar kivételével – minden tárgyra terjedjen ki. De jelzi, a fokozatokra szükség van, másként kell közelíteni az alsó és felső tagozatban folyó oktatást. Ez lényegében az, hogy az alsóban csak néhány tárgyat oktatnak angolul, majd felsőben bővül a kör. – Sajnos, az első osztályban kezdődő korai nyelvoktatásnak Hoffmann Rózsa államtitkár és mások is ellenzői. Szerintük először az anyanyelvet kellene elsajátítani. Ennek ellentmond a valóság, amikor is a kétnyelvű családokban (és ezek száma gyarapodik – a szerk.) a gyerek az első pillanattól kétnyelvű közegben él. Igaz, kicsit később kezd beszélni, de mindkét nyelvet bírni fogja utána.

   A Janikovszkyban is heti öt órában kezdenek az elsőben, és csak a készségtárgyakat – testnevelés, rajz, ének – tanítják angolul is. A harmadiktól indul a környezetismeret. No, ez igazi kihívás, mert itt olyanokat is megtanulnak, amiket a hasonló korú angol anyanyelvű gyerek sem biztos, hogy használ a mindennapi életben; pl.: sziromlevél, porzó, termő. Ötödiktől belép a történelem, újfent sok szakszóval. Összességében az angol nyelven tanított tárgyakkal jelentősen bővül a nyelvi óraszám. Az igazgató asszony arra is említ példát, hogy a negyedikben egy szakértő összehasonlítást végzett egy emelt szinten angolul tanuló csoporttal, s az ő negyedikesei lényegesen jobb tudásszintet tudtak felmutatni.

   A hatékonyságról az a véleménye, jó mérőszám az, hogy hány nyolcadikos tesz középfokú nyelvvizsgát. – Ezek szerint cáfolható az oktatási államtitkárság bevezetőben citált állítása a ráfordítások hasznosulásáról? Milyen eredményeik vannak e téren? – Tavaly a nyolcadikosaink közül a próbanyelvvizsgák eredményei alapján a 24 fős osztályból 12 le is tette a középfokú vizsgát, ketten pedig csak a szóbeli részt abszolválták. Az iskola 11 éve kezdte a kétnyelvű oktatást, s nem gondoltuk, hogy ilyen sikereket tudhatunk majd magunkénak. Sőt, olyan gondokkal is megküzdöttünk az elején, mint küzd most a Széchenyi iskola. Szerencsére, az évek során túljutottunk ezeken a nehézségeken. Amit mi a bérezésben pluszként tudunk adni, az a nyelvpótlék azoknak, akik tantárgyat idegen nyelven tanítanak. Most azt nem tudjuk, hogy a kétnyelvű oktatás normatívja lesz vagy nem. Az oktatási államtitkárság szerint nem kívánják finanszírozni ezt az oktatási formát.

   
   Ezen a ponton visszaérünk a nyitó kérdéshez: tudni illik, ahhoz az ellentmondáshoz, hogy az egyébként nem vitatott módszer nem hatékony. Nem tudunk mást kérdezni, mint azt, mikor, ki mérte ezt, milyen módszerekkel? A három kőbányai két tanítási nyelvű általános iskola eredményei azt bizonyítják, hogy a gyerekek sikeresek, jól beszélik az idegen nyelvet. Ha az mérce lehet, hogy dobogósok a területi, országos nyelvi versenyeken, hogy 14 évesen középfokú nyelvvizsgájuk van, akkor ismét nincs igaza az államtitkárságnak! Sőt, tudunk olyan kőbányai nagycsoportos óvodásokról, akikkel minimális szinten köszönés, bemutatkozás, tetszik valami vagy sem, stb., – már lehetett angolul kommunikálni! 

fotó: 10kerkult.hu/OGY, nlcafe.hu, kisalfold.hu

Szemelvények a két tanítási nyelvű iskolákra vonatkozó törvényből

26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet

a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

2. § (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve.

1. számú melléklet a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelethez

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve

Alapelvek

1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármelyik idegen nyelv lehet.

2. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztása az iskola jogköre. Kívánatos azonban, hogy elsősorban azokat a tantárgyakat válasszák, amelyek legjobban megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak.

3. A célnyelven tanított tantárgyakat, a tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozza meg helyi tantervében.

A két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja és feladata

1. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát.

2. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és -alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.

A célnyelvi előkészítést nem igénylő két tanítási nyelvű iskolai oktatás

A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás

1. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és célnyelven történő tanulás egyidejűleg kezdődik.

2. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás az iskola pedagógiai programjában meghatározott évfolyamon kezdődik és legkésőbb a nyolcadik évfolyamon fejeződik be.

3. Az iskolának legalább három tantárgy célnyelven való tanulását kell lehetővé tenni. A célnyelv és a célnyelvű órák aránya a tanulók kötelező tanórájának harmincöt százalékánál ne legyen kevesebb, és ötven százalékánál ne legyen több.