AD-blacklist1

2012
dec.
21

Tartós harcra kell felkészülni

egyetemi diakFinoman szólva is átverte a diákságot a kormány. A Hallgatói Hálózat szerint a miniszter szimplán hazudott. Az érintettek egyelőre nem szerveznek újabb tüntetést, de munkabizottságot alakítottak.


Eddigi egymásnak ellentmondó megnyilatkozásai alapján nyilvánvaló volt, hogy átverésre játszik a kormány, amikor szerdán bejelentették, hogy „a keretszámok eltörlésével a felsőoktatási intézményekbe bejutás egyetlen feltétele az adott pontszám elérése lesz”, Balog Zoltán szakminiszter azt mondta, hogy „a kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket; ezért eltörölték a keretszámrendszert, és nem engedik a tandíj bevezetését.”

 

Fizetni mérpedig kell


Ehhez képest az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtök délután bejelentette, hogy a miniszter döntése szerint jogász, az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakokra nem jár állami ösztöndíj. Ezen kívül ebbe a kategóriába tartoznak a következő képzések: andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási menedzsment, kereskedelmi és marketing, közszolgálati, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató. Ezeken a szakokon kizárólag önköltséges képzés hirdethető meg a 2013-as általános felvételi eljárásban.


Szinte végrehajtotta a kormányfő akaratát, aki korábban megmondta, hogy a jogászképzést az állam nem óhajtja támogatni. Az egész kormányzati huzavona csak arra volt jó, hogy az eredeti szándékot új csomagolásban adják el.

Csütörtök este Balog még „magyarázta a bizonyítványt”. Az M1 Este című műsorában azt mondta, hogy vannak olyan szakmák, amelyekre az államnak szüksége van. A pedagógusokat például egy külön rendszerben kell képezni, ezért a kormányzatnak tudnia kell, hogy hány pedagógusra van szükség 5-10 év múlva. A képzendő tanárok számát is ez alapján határozzák meg. A leendő pedagógusok olyan szerződést fognak kötni, amelyben nem ők fizetnek, hanem olyan ösztöndíjat kapnak, ami körülbelül megfelel a minimálbér nettó összegének.
Mint mondta, szombaton tárgyal ismét a diákok képviselőivel. Az egyeztetéstől azt várja, hogy a hallgatók megértsék a konkrét intézkedéseket, és sikerüljön eloszlatni a bizalmatlanságot azzal, hogy eléjük teszi azokat a jogszabályi erővel bíró kormányhatározatokat, amelyek előírják a tárca feladatait. A szombati találkozón szó lesz a hallgatói szerződésekről is.
De továbbra is csak az a kérdés: eldöntött dolgokról mi értelme egyeztetni? Amikor a diákságnak úgysincs lehetősége befolyásolni a folyamatokat?

 

Legalább tízezren járnak rosszul


„Fel vagyunk háborodva. A kormány valójában bevezette a tandíjat. Az, hogy jövőre tizenhat szakon, köztük a legnépszerűbbeken nem indul állami ösztöndíjas képzés, visszalépés a kormány két héttel ezelőtti álláspontjához képest is. Balog Zoltán két napja sajtótájékoztatón és az Országgyűlésben is garantálta, hogy mindenki megkezdheti állami ösztöndíjas tanulmányait, aki megfelel „a minőségi kritériumoknak” és vállalja a röghöz kötő hallgatói szerződés aláírását. Hazudott" – olvasható a Hallgatói Hálózatnak a miniszteri döntést reagáló közleményében.
A hallgatói szervezet szerint jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakok diszkriminációja „kirekesztő, cinikus, és számító társadalompolitikát sejtet". "Ahhoz vezet, hogy a tandíjassá tett szakok csak a társadalom felső rétegének lesznek elérhetők, ez súlyosan korlátozza a társadalmi mobilitást, holott éppen ezek a szakok rendelkeznek erős társadalomszervező potenciállal. Az egyes szakok megbélyegzését és az ezen szakokat választók diszkriminálását igazságtalannak tartjuk. „A kormánynak a diákság megosztására irányuló szándékát elítéljük" – írják.


Az Eduline.hu elemzése szerint a 2012-es felvételi tíz legnépszerűbb alapképzése közül ötnek nullázta le az állami támogatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Összesen tizenhat alap- és osztatlan szak került fel a kizárólag fizetős formában indítható képzések listájára: az andragógia mellett erre a sorsra jutott a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a jogászképzés, illetve az összes gazdaságtudományi szak is.
Ezzel a döntéssel több tízezer felvételiző jár rosszul: a kommunikáció és médiatudományt például 2012-ben több mint négyezren jelölték meg első helyen a jelentkezési lapon, a gazdálkodási és mendzsmentet több mint 4600-an, a turizmus-vendéglátást 4000-en, a kereskedelem és marketinget 3400-an.
A legtöbb gazdasági szak egyébként még úgy is megőrizte népszerűségét, hogy az üzleti képzéseket már 2012-ben sem támogatta az állam, egyedül a közgazdasági szakokon hirdethettek meg ösztöndíjas helyeket az egyetemek és főiskolák – a minisztérium döntése miatt azonban az alkalmazott közgazdaságtan és a gazdaságelemzést választó hallgatóknak is fizetniük kell majd a tanulásért.

 

TGM: megdönthetik a rendszert


A hvg.hu tudósítása szerint csütörtök délután előadást tartott az ELTE bölcsészkarán Tamás Gáspár Miklós, a filozófus a nap folyamán korábban fórumot rendező diákoknak gratulált a tüntetésekhez.
- Meg kell tenni a lépéseket, hogy ez a mozgalom ne csak a középosztálybeli fiatalok önző mozgalma legyen. Ez a dolog csak akkor lesz teljesen morálisan elfogadható, amennyiben tovább terjed – mondta Tamás Gáspár Miklós. – Ha egy diákmozgalom azt követeli, hogy tegyék ingyenesen hozzáférhetővé a kulturális javakat, akkor kétféle dolgot követel: egyrészt, hogy javítsák a fehérgalléros dolgozók munkába állási esélyeit, másrészt a szellemi javakhoz való hozzáférést szélesítsék; miért ne tanulhatna mindenki főiskolán, aki szeretne?
A kormány szerint a szellemi javakhoz való hozzáférést ki kell érdemelni.
- Be kell bizonyítani, hogy óvodás kora óta mindenki jó pontokat szerez. Pedig ennek a kettőnek egyébként semmi köze nincsen egymáshoz – magyarázta TGM Hozzátette, az egyetem falain belüli tekintélyviszonyokat is meg kell ingatni. Szerinte a tanulók követeléseinek következményeként az egész politikai rendszer is megváltozhat.


Az előadás előtt az ELTE Bölcsésztudományi Karán a Hallgatói Hálózat (HaHa) illetékes sejtje rendezett hallgatói fórumot. A Hallgatói Hálózat egyik aktivistája elmondta, hogy a holnapi nap folyamán egy újabb videót készítenek majd „Gyakran ismételt hazugságok" címmel, amiben összegyűjtik azokat a „tévhiteket", amik a tüntetésekkel kapcsolatban megfogalmazódtak. Az Oktatói Hálózat egy jelenlévő képviselője kifejtette, „ha a hallgatók blokád alá vonnák az egyetemet, akkor a tanároknak szolidaritást kell vállalniuk".
A kormány bejelentése után a tanácskozáson a hallgatók úgy döntöttek, egyelőre nem vonulnak újra az utcára, de munkabizottságot alakítottak és minden diákot az ELTE-n zajló megbeszélésre hívtak.
Hiába gondolta úgy OV, hogy a hallgatók karácsonyra majd lecsendesednek, nagyon úgy tűnik, hogy tartós harcra kell felkészülni neki és minden érintettnek.


(MTI, Eduline, hvg.hu, 10kerkult.hu)