Ésszerűsítés helyett szétverés
A kormány célja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése. A döntés gyakorlatilag az összes intézménynél kiverte a biztosítékot. Tüntetnek is jövő héten.
Felsőoktatási koncepciót fogadott el szerdán a kormány: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat. Giró-Szász András kormányszóvivő tájékoztatóján részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai – így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma – megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal. Azaz a megállapított létszámkeretből jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
A saját érdekükben?
Giró-Szász András kiemelte: a kormány célja a változtatásokkal, hogy növelje a felsőoktatásba a bejutók létszámát, valamint minél nagyobb arányban növelje a felsőoktatási képzést el is végzők arányát.
- Éppen ezért a kormány szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően – mondta a kormányszóvivő, aki szerint a jelenlegi rendszer semmiben nem ösztönözte a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére. A kormány a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti annak a lehetőségét, hogy – a diákok „felelősségét növelve" – mindenki, aki képes teljesíteni a felvételhez szükséges ponthatárt, megkezdhesse a tanulmányait.
Kancellárok a rektorok fölé/mellé
- A kormány nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van diákhitellel fedezni – fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette: csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz száz százalékig állami ösztöndíj. Giró-Szász András hangsúlyozta: míg eddig 50 ezer ember mindenféle teher nélkül léphetett be a felsőoktatásba, addig ezentúl akár 100 ezer ember is beléphet majd úgy, „hogy az abban a pillanatban egyetlen fillérjébe sem kerül". Hozzátette: ezért cserébe „bizonyos korábbi szabadságaikat, mint az egyetemi évek elnyújtására irányuló elképzeléseiket ez a tervezet a jövőben megszünteti".
Mindemellett a kormány arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány.
Nehezen megfordítható folyamat
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről. Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.
Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek „nem futja a tanulás díját megfizetni", még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet.
A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható.
Hétfőn tüntetnek
Tiltakozást szervez a Hallgatói Hálózat (HaHa) jövő hétfő délután négy órára az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi épületei elé – jelentette be a szervezet Facebook-oldalán. „Nem nyugszunk bele a felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentésébe, amely a felsőoktatási forráskivonás újabb állomása. A helyzet tarthatatlan, ezért feljogosítva érezzük magunkat az ellenállásra, a szembefordulásra, a mostani és leendő egyetemisták, valamint az oktatók érdekeinek megvédésére. Országszerte önszerveződésre és cselekvésre szólítunk fel minden érintettet" - írják.
A Hallgatói Hálózat egyik aktivistája az Eduline.hu-nak azt mondta, minél gyorsabban, minél határozottabban kell fellépni a kormány felsőoktatási tervei, a keretszámvágás és az intézmények önállóságának csorbítása ellen.
- Az egyetemi autonómia teljes megszüntetéseként értékeljük, hogy a minisztérium kancellárokat nevez ki az egyetemek és főiskolák élére – magyarázta, hozzátéve: a felsőoktatási rendszeren változtatni kell, de a kormány ezekkel a lépésekkel „szétveri a felsőoktatást".
A HÖOK elnöke csütörtök délelőtt jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek, követelik a tandíjmentes felsőoktatást, a röghöz kötés eltörlését és a jövő évi keretszámok azonnali felülvizsgálatát.
- Örülünk, hogy végre a HÖOK is felébredt, ki fog derülni, hogy mennyire komolyak a szándékaik, milyen akciókat és lépéseket terveznek - mondta a HaHa aktivistája.
Szeged: vége?
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) szerint a felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetheti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyek jelentős csökkentése. Közleményük szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámokról szóló információk, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.
A hallgatói önkormányzat szerint az SZTE tizenkét karának legjobb esetben is 60 százalékos hallgatói létszámcsökkenéssel kell számolnia. Az SZTE EHÖK szerint ez három év alatt azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a harmadára, nagyjából 10 ezer főre csökken.
(MTI – eduline.hu)