Multikulturális összefogás

Négy kőbányai nevelési intézmény fogott össze, hogy a migráns gyerekek és szüleik, illetve a helybéli családok kapcsolatát, előbbiek integrációját egy speciális programon keresztül erősítse.

Ha létezne olyan minősítés, hogy „a legdinamikusabban fejlődő, alakuló iskola”, akkor azt szerény véleményünk szerint a kőbányai Szent László Általános Iskolát illetné. Honlapunkon többször beszámoltunk az iskola egy-egy újszerű kezdeményezéséről – példaként talán elég annyi, hogy a legmodernebb eszközökkel „vehető” az úgynevezett QR-kódot a suli falára helyezték el. De az intézmény élen jár a külföldi származású gyerekek nevelésében – már csak azért is, mert rengeteg keleti, ázsiai országból elszármazott diák tanul itt –, számos ilyen témájú nevelési, oktatási programot valósított meg.
És most itt a következő, ami a hangzatos „Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése” elnevezést viseli. Ami különlegessé teszi, hogy a Szent László-suli, mint „főszervező” mellett ebben részt vesz még – a hasonlóan külföldieket tanító – Bem József Általános Iskola, Mocorgó Óvoda és Recefice Óvoda is.

Az EU Szociális Alapjának támogatásával megvalósuló projekt hasznosságát a pénteki nyitórendezvényen Radvány Gábor alpolgármester szemléltette egy Szent István királytól származó idézettel, amelyet fiának, Imre hercegnek „címzett” a vendégek befogadásáról és gyámolításáról.
„A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.”
Radványi Gábor hangoztatta, Kőbánya amúgy is az Ázsiából származó emberek kedvelt városrésze, így különösen fontos, hogy beilleszkedésük zökkenőmentes legyen.
– Magyarország mindig is befogadó ország volt, ezt a fajta országimázst meg kell most is őrizni – tette hozzá.

Azt már Csereklye Erzsébet, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának és az említett programnak a munkatársa mutatta be, hogy általában a migráns gyerekekkel miként is bánnak – világszerte – az iskolában.
Az egyik az úgynevezett színvak megközelítés, amikor a pedagógusok nem vesznek tudomást a máshonnan érkezettek kulturális szokásairól, és ugyanazt, ugyanúgy tanítják nekik, mint a saját nemzetbeli diákjaiknak. Ez Csereklye szerint rendkívül hibás módszer. A másik a plurális megközelítés, amikor erősítik a származási identitást azokban, akik esetleg már az anyaországon kívül születtek és soha nem is jártak ott. A harmadik a kritikai megközelítés, amikor a lokális kapcsolatokat (például lakóhelyhez, nevelési intézményekhez való kötődés) erősítik. Csereklye Erzsébet azt fejtegette, hogy e két utóbbi módot követik leginkább a most induló programban.
A megvalósítás a szakmai részek (pedagógusképzés, szintfelmérők, fejlesztési tervek, munkacsoportok) mellett rengeteg eseményen keresztül történik majd. Például többek között a Bem-suliban nemzetek „Ki, mit tud?” versenyét rendeznek, a Szent Lászlóban népismereti, nemzetiségi irodalmi foglalkozások lesznek, a Mocorgóban multikulturális családi napokat, a Receficében nemzetiségi heteket tartanak. Mindegyikben számítanak a pedagógusokra, egyéb dolgozókra, a szülőkre és persze a gyerekekre is, akár aktív részvevőként, akár szervezőként. A projekt végén pedig készül egy szakmai segédanyag, amit az ország bármelyik hasonló típusú intézménye felhasználhat majd.

– Az igazi cél, egyrészt, hogy a migráns és a magyar családok együttműködése erősödjön, tovább bővítsük az egymásról való ismeretüket, tudásukat, másrészt, hogy ne idegenként, hanem partnerként éljenek egymás mellett – utalt a legfontosabb szándékra Herczeg Katalin, a projekt szakmai vezetője.

(fotók: 10kerkult.hu/OGY)

Kínaiul tanítanak

A Bem József Általános Iskola a maga módján, afféle előhírnökként, már régóta demonstrálja milyen is ez az előremutató együttműködés. Hetente egyszer kínai nyelven irodalmat, matematikát tanulnak a kínai származású gyerekek, de mint Gál Judit igazgatótól megtudtuk a kezdeményezés népszerűségét bizonyítja, hogy az amerikai nagykövetség diplomatáinak néhány csemetéje is részt vesz rajta.