Ötezer hallgató tanulhat ingyen

Ötezerrel több hallgató lesz állami ösztöndíjas az ősztől a felsőoktatásban. A részösztöndíjas helyeket csoportosítják át. Az ellenoldal oktatáspolitikai kudarcról beszél.

Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy az idei jelentkezési adatok feldolgozása után ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben, azaz ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől.
A módosítás értelmében 2400-al több hallgató vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak.
Az ötezerrel megemelt, teljes egészében államilag támogatott férőhelynek köszönhetően felsőfokú szakképzésen, alapképzésen, illetve egységes, osztatlan képzésen 34.087 helyett 39.087-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben térítésmentesen.

Hoffmann Rózsa kifejtette: a jelentkezési adatokból kiderült, hogy a teljes állami ösztöndíjas keretre az alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és a felsőoktatási szakképzés területén is túljelentkezés van. A meghirdetett állami részösztöndíjas képzésekre jelentkezők számából pedig azt lehetett kiolvasni, hogy az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna.
Szólt arról is, hogy emellett sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában, számukat nem korlátozzák, az az elvárás, hogy teljesítsék a 240 pontos határt. Úgy fogalmazott: hamis minden állítás, amely arra vonatkozik, hogy szűkítik a felsőoktatást.
„Az egyetemek kapui nyitottak" – mondta, hozzátéve: ugyanakkor fokozatosan át akarnak állni arra a szisztémára, ami a világ fejlett országaiban jellemző, azaz, hogy a fiatalok és családok is részt vállalnak a felsőoktatási képzésben, „egyre nagyobb mértékben saját felelősséggel lépnek be".  
Arra a kérdésre, hogy a jogász- és közgazdászképzésre miért nem szabadítottak fel keretet, azt mondta: ezeket a kormány piacképes szakmaként megtérülő területnek látja. Az az alapvető koncepció, hogy a köz javát szolgálókat hozzák helyzetbe állami ösztöndíjakkal.

Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a kormány döntése a felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma kudarcának beismerése.
„Erre a formára nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni, így szinte senki sem választotta” – fejtette ki, hozzátéve: ennek eredményeképp sok ezer hallgatói férőhely maradt volna betöltetlen. A beismerés kellemetlen az oktatási kormányzatnak, de jó a felvételizőknek, mert így legalább nem marad kihasználatlan férőhely, bár a menet közben megváltoztatott szabályok felvethetnek még aggályokat.
A Demokratikus Koalíció a bukás beismerésének minősítette a bejelentést, miszerint növelik az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyeket.

(MTI)