Az iskola befektetés a jövőbe – kémia tanárokat díjazott a Richter

Az idei Magyar Kémiaoktatásért díjátadót – tekintettel a koronavírus fertőzés veszélyeire – az MTA könyvtára immár hagyományos helyszínét kibővítve, az online térben élőben is közvetítette a pályázatot kiíró Richter Gedeon Alapítvány a Magyar Kémiaoktatásért kuratóriuma október 14-én.

A díjátadó háziasszonya, Radványi Dorottya köszöntötte a résztvevőket, majd a 21. alkalommal megrendezett esemény is zenével kezdődött. dr. Szakács Zoltán zongorázott Mozart és Greeg műveket, majd Kubik Anna színművész bűvölte el a valós és virtuális térben jelenlévőket néhány tudós gondolatainak az oktatásról szóló gondolatainak ismertetésével. (Thán Károly akadémiai székfoglalója; Fabinyi Rudolf oktatásról vallott ars poeticája; Oláh György Nobel-díjas, Széchenyi Nagydíjas professzor 2008-as gondolatai.)

   Kubik Anna egy meglepetéssel is szolgált: mesét is mondott (Döbrentei Ildikó: Lassú léptű páva című, az emberi boldogságról, a megelégedettségről szóló tanmeséjét olvasta fe), melyet Szántay professzor választott a szerző hozzájárulásával.

   Radványi Dorottya, a díjátadó moderátora felkérésére prof. dr. Szántai Csaba, a kuratórium elnöke mondott – ezúttal is – köszöntőt.

   „Fura módja ez a forma a díjátadásnak. Kevesebb-e vagy több ez a fajta megoldás, mint a korábbiak? Nem, sőt…” És azonnal hozta is állításának igazolására a példák sorát, melyek közül egyet emelnék ki: „a tudományosság fontos, mert a tudományosságnak van öntudta, a tudománytalanságnak nincs.” – Hozzá tette, hogy a természettudományos oktatás teret veszített az utóbbi időben. „Éppen ezért fontos az oktatás ezen módja, mert éppen a téveszméket tudjuk elkerülni.” – mondta Szántay professzor (képünk).

   Beszédében jelezte, hogy a Covid-19 vírus hatása alól a Richter sem tudta kivonni magát, s itt a remdesivir hatóanyagának fejlesztését említette. Mint mondta, a Covid jellemzően a scifit idézi (Androméda törzs c. filmre gondolt – az űrből jött ismeretlen vírus pusztított -a szerk.).

   „A kémiatanárok nélkül nem lehetett volna a tudás – ld. a Richter teammunkája a remdesivir fejlesztésben – erre a szintjére eljutni. Ezek a tanárok a katalizátorai annak a kutatói kiválóságnak, amely nélkül az ilyen teljesítmények elképzelhetetlenek lennének!” – emelte ki a diákokat a kutatói munka felé fordító általános- és középiskolai kémia tanárok szerepét prof. dr. Szántay Csaba.

   Mindezek szellemében gratulált a tanároknak, megemlítve, hogy ez az elismerés, melyhez személyenként 500 ezer forinttal is jár, nem életműdíj, de egy jelentős oktatói szakaszt ismer el, és a jövőre buzdít.

   Szántay professzor név szerint említve a pályázat megvalósítóit, gondozóit, a díjátadó sikeréért kifejtett munkájukat, mondott köszönet a program megvalósítóinak.

   Dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit, a Richter Gedeon Nyrt. támogatáspolitikáért és alapítványi tevékenységek koordinálásáért felelős megbízottja (képünk) a köszöntőjében utalt arra, hogy Szántay professzor optimizmusa mérvadó. Kiemelte, hogy az év elejei és most is tartó online-oktatás okán kötelező megtartani ezt a díjátadást.

   Véleménye szerint a kitüntetett tanárok nemcsak a pedagógiai munkájukért kapják a díjat, de emberi hozzáállásukért is. Ezek a tanárok példaképek, akik nemcsak periódusos rendszert tudják, de a való életre tanítanak.

   „Azok a pedagógusok, akik megkapták a díjat, nemcsak a tantárgy szépségét, hanem egyfajta életszemléletet is közvetítenek a fiatalok számára. Legyen ez a díj az elismerés mellett bíztatás is, és köszönet a pedagógusoknak, lelkiismeretes és magas szintű értékteremtő munkájukért.” – zárta köszöntőjét dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit.

   Radványi Dorottya szerint megindító, amikor a tanítványok lépnek a mikrofon elé, s elmondják gondolataikat arról, miért és hogyan választották a pályát. Ugyanis, ezen a díjátadón hagyomány, hogy a díjazott tanárok egy-egy volt diákja elmondja, hogyan terelgette őt a tanára a választott pályára.

A 2020. évi díjazottak:

   A díjazottak közül elsőként online kapcsolták a Szlovákiában élő Czibor Angelika volt diákját: Kotyiersz Róza Ausztriából, videóüzenetben köszöntötte egykori tanárát, majd a tanárnő szólalt meg élőben. Czibor Angelika elmondta, köszöni, hogy egy olyan munkát díjaznak, ami nem azonnal hoz eredményt. Egy diák felkészítése egy versenyre több év munkája, és fontos, hogy ezt nem egyedül végzi, hanem egy csapat dolgozik az oktatás eredményességéért.

Czibor Angelika

   Felvidéki magyar pedagógusként egyik fő feladatom: olyan szintű érdeklődést és munkához való viszonyt kialakítani a diákokban, hogy tudásukkal bárhol megállják helyüket a nagyvilágban. A másik feladatom pedig: neveléssel olyan erős gyökereket kialakítani, amik szorosan kötik őket a szűk régióhoz, hogy bármerre is vesse őket a sors, hazavágyjanak, a megszerzett tudást helyben kamatoztassák, hozzájárulva a felvidéki magyarság megmaradásához – gazdaságilag és szellemileg egyaránt. A felterjesztés és az elismerés megerősít abban, hogy munkámat továbbra is ebben a szellemben, teljes odaadással végezzem.

Dr. Dóbéné Cserjés Edit

   Nem akartam tanár lenni. Vegyész végzettséggel állást keresve közel négy évtizede - terveim szerint csak átmenetileg – tanítást vállaltam a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában. Egy innovatív közösségbe kerültem, nagy tudású kollégák és a világra nyitott fiatalok közé, és megéreztem a tudás átadásának örömét. Megtisztelő számomra, hogy tanári pályafutásom elismeréseként átvehetem ezt a rangos díjat, amely megerősít abban is, hogy megtaláltam a nekem leginkább való munkát. Büszke vagyok azokra a tanítványaimra, akik versenyeket nyertek, egyetemet végeztek és vegyészként szakmai sikereket érnek el, de azokat nem kevésbé nagyra értékelem, akik kevesebb tehetséggel, de szorgalommal és kitartással szerezték meg tudásukat és vegyésztechnikusként végzik munkájukat. Tanítványaim ballagási tarisznyájába útravalóul a következő idézetet szoktam tenni: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök)

Keglevich Kristóf

   Ernest Rutherford állítólag egy alkalommal azt mondta, hogy a tudományos gondolatnak semmi értéke sincs, ha nem lehet azt megmagyarázni akár egy pincérnőnek is.

    Saját hitem szerint ez az elv ma, a természettudományos oktatás háttérbe szorulásának korában is igaz kell hogy legyen. Úgy érzem, a kémiát könnyű szemléletesen tanítani. Minden tanárnak hinnie kell saját képességeiben, és a gyerekek értelmében; abban, hogy a diákok megérthetik a kémiát, és abban is, hogy felkelthető a kémia iránti érdeklődésük.

    Ez a kettős cél vezérel a tanórákon. Kaland megtanítani a hetedikesnek, hogyan kell kanyarítani a ró betűt, és élmény látni, ahogy a tizenkettedikes megtanulja a szacharóz pontos térszerkezetet is kifejező képletét. Ezek örömöt adnak. Hálás vagyok a Richter Gedeon Alapítványnak, hogy értéket lát munkámban.

    Igyekszem a megtisztelő kitüntetést úgy meghálálni, hogy amennyire rajtam áll és amennyiben a tantárgy óraszáma ezt lehetővé teszi, minél több diákomnak felcsillantok valamit a kémia szépségéből.

Tóth Imre

   Ez a díj számomra egy ajándék, mely mindenkor hálás szívvel emlékeztet az eddig megtett útra, azokra, akik elindítottak, akikkel együtt dolgozhattam, akik támogattak, s megerősít abban, hogy tanárnak lenni egy csodálatos hivatás, melynek igazi értéke az emberi kapcsolatokban rejtőzik.

fotók: 

richter.hu;

online közvetítés