AD-blacklist1

2022
szep.
28

Szerb-délszláv táncház a Babra és a Pravo zenekarokkal

Írta: Oszvald György

szuret 2leadKülönleges táncházi programnak lehettek résztvevői a kőbányai néptánc együttesek több korosztályt is átfogó csoportjai, valamint a délszláv és magyar folklór iránt érdeklődők. A táncházat a hagyományos szüreti fesztivál keretében a Kőbányai Szerb Önkormányzat szervezte meg szeptember 23-án.

  

 

   Kérdezheti az olvasó, miért is volt különleges a szüreti táncház? Alaphelyzetben megtörténik a zenekar beállása, egy vezető táncos pár bemutatja az alapmotívumokat, majd a tánctípustól függően a kezdeti nagy kör megmarad – esetleg kisebb körökre szakad, mert csak el kell férni a teremben – vagy párok alakulnak, és úgy ropják a táncot. Ez utóbbi formáció elsősorban a magyar táncokra vonatkozik, legyen az szatmári vagy mezőségi táncrend. A szerb, délszláv táncoknál inkább az összefogódzás a jellemző, s többnyire a kör formát használják. Természetesen, ha színpadi koreográfiáról beszélünk, a kör felbomolhat és sorokkal válik színessé a tánc.

   szuret 5

  Indul a szerb táncház

 

   Nos, a szerb és délszláv táncoknál megtartották a kör formát. Túl sokat nem kellett a tanítással, az alapmotívumok bemutatásával foglalkozni. Három-négy táncos felállt, elindították a kört, és pillanatok alatt szűk lett a terem – mintegy 50-60 táncos kezdte követni az adott tánctípus lépéseit. (Később még többen is beszálltak a körbe.) Érdekes volt megfigyelni, hogy a rutinosabb táncosok az alaplépéseket igencsak szorgalmasan variálták: ahol csak egy sima sasszé szerepelt, hátravágott keresztlépéssel variáltak, vagy a zene ritmusával egyezően aprózott (gyorsabb, sűrűbb) motívumokat is beillesztettek.

 

szuret 4

 

   Ehhez a táncházi formációhoz a meghívott Glasovi zenekar (fenti kép) szolgáltatta a zenét. A külső szemlélő ezeket az apróságokat vagy észre vette vagy nem, de egyet biztosan érzékelt mindenki: a táncosokról sugárzott a vidámság, a jó kedv, a tánc öröme. És mi más kell egy jó táncházhoz?

 

*

   A magyar táncházi részben a Bara zenekar húzta a talp alá valót. A szerb rendezések során első alkalommal szerepeltek kimondottan táncházi zenekarként. Magukról így nyilatkoztak:

 

     szuret 3Miután a közös zenélés már gyerekkorukban is örömet okozott számukra, úgy döntöttek, hogy egy magas színvonalon és jó hangulatban működő zenekart alapítanak. A küldetésük a kárpát-medencei népzenei kincs igényes újraformálása, annak közreadása volt a mindenkori hallgatóságuk számára.


   szuret 1Szeretik az igényes zenei és színpadi megjelenést, az üde és sokszínű előadásmódot, illetve változatos hangszerelést. Külön érték számunra, hogy néhány, kevésbé ismert falu zenekarjainak repertoárjából is be tudnak mutatni néhányat.  

 

   Hagyományőrző és egyúttal a jövőbe tekintő ars poeticajuk: „Egy valódi híddá szeretnénk válni, amely összeköti a régi zenei hagyományainkat a XXI. század nyújtotta technikai fejlettséggel, és leginkább a kor társadalmában megszülető emberi érzésekkel és igényekkel.”

 

   A magyar táncházas részben nemcsak az Ördögborda Néptáncegyüttes, a Törekvés Néptáncegyüttes és a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola tánccsoportjai élvezték a szabad (nem koreografált) táncolást, de bekapcsolódtak a délszláv táncokat kedvelők is. Nos, ettől vált igazán különlegessé ez a táncház.

 

A cikkhez képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY