Világos álláspont: pofa be mindenkinek!

Repedezett a gránit és össze kellett ragasztani? Talán. Mindenesetre a Fidesz újból módosítja az alkotmányt, a korábban az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket a főszövegbe emeli. Kis túlzással azt mondták ki: „ne óbégasson, ne okoskodjon, ne jogászkodjon a Nemzeti Együttműködés Rendszerében senki”!

Most hogyan nevezzük mindazt, amit a fő kormányerő az alkotmánnyal, vagy ahogy újabban nevezi, az alaptörvénnyel művel? A fércmunka foltozásának, vagy a hanyag munka javítgatásának, vagy a repedező gránit összeragasztásának, vagy egyszerűen pofátlanságnak?

Egyszer volt…

Kezdetben, a 2011-es nagy újra-alkotmányozás idején az volt a fő érv, hogy a „kommunista alkotmányt” a sutba kell vágni, mert azt már túlhaladta az idő. Annyira volt igaz az állítás, hogy az előző jogforrás törvényi számozása valóban a kommunista időkből való volt – minden egyéb más fő, a demokratikus államberendezkedést és működést szabályozó részeit azokon a kerekasztal tárgyalásokon alkották meg 1989 idején, amelyeken a Fidesz – élén a már akkor is pártvezér Orbán Viktorral (!) – is részt vett. Igaz, akkor még liberális párt volt, más demokráciafelfogást hangoztatott.
Aztán 1990 után, de főleg a 2000-es években többször felmerült az éppen kormányon lévőktől, hogy az úgynevezett fékek és ellensúlyok megtartása mellett, érdemes lenne az alkotmányt módosítani, esetleg egy újat alkotni – természetesen összpárti és össztársadalmi egyetértéssel. Nem lett belőle semmi – főként az ellenzékben lévő Fidesz ellenállása miatt.
Amint uralomra kerültek, diktatórikus módón keresztülverték az új, számukra „kedvező arcú” alaptörvényt, nagyjából olyan hozzáállással, hogy hiába javasolt bele valamit a másik oldal, azt dafke elvetették. 

Négy öltés

Hogy milyen fércmunkát hoztak össze, azóta többször bebizonyosodott. Azt jelentették ki, hogy az alaptörvény márpedig „gránitszilárdságú”, ehhez képest kényük-kedvük szerint toldozgattak bele. Összesen négy alkalommal! Például, amikor az Alkotmánybíróság merészelte vizsgálni a gazdasági hatású jogszabályokat, a kétharmad azonnal belefoglalta az alaptörvénybe, hogy márpedig ezeket nem teheti meg többé. Nagyjából a dac, a „csakazértis belekerül” szintjén ment a javítgatás – ez azért a jogi nívóról sokat elárul.
A legnagyobb csapást mégis a Fideszhű emberekkel (lásd például a híresen bölcs alkotmánytudós hírében álló Balsai István ex-igazságügy miniszter) feltöltött Ab mérte a „nemzet büszkeségére”. Megsemmisítette az úgynevezett – a kormány által az alkotmány fő részeivel egyenértékűnek tekintett – átmeneti rendelkezéseket: így például hajléktalanokat üldöző közterületi tiltó rendelkezést, az MSZP bűnösként való feltüntetését stb. Szintén tőrdöféssel ért fel, hogy az Ab szintén eltörölte a tervezett, diszkriminatív, választási regisztrációt.

Csöveseket a börtönbe!

Azt a politizálási stílusból tudjuk, hogy a kormány és feje nem a tárgyalások, az észérvek, a higgadtság, a megfontoltság, a tervezés híve, sokkal inkább erőből nyom le mindent. Így tett megint az alaptörvénnyel is. Pár nappal ezelőtt, amikor az egyik képviselő közölte, hogy „megfelelő” lesz alkotmánymódosítás, sejteni lehetett, hogy az Ab által kifogásolt részeket nem „megrágják”, elgondolkoznak rajta, hanem egész egyszerűen beemelik a főszövegbe és kész. „Pofa be, az lesz, amit mi akarunk!” – ezt is hozzá tehették volna.

És, igen! Pénteken Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő nyomatékosította, hogy az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe.
Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lehet az alaptörvény része. Hasonló a helyzet az egyházak elismerésével, valamint a nemzetiségekre vonatkozó részletes szabályok sarkalatosságával.

A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz. Gulyás Gergely erről azt mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa. Ezért azt javasolják, hogy az alaptörvény rögzítse: az államnak és az önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, de azt is kimondanák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet – a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében – megtilthatja az életvitelszerű tartózkodást közterületen. Végül is ez a legkönnyebb megoldás. Könnyebb kisöpörni, büntetni, jogszerűen vegzálni a mocskosakat, hogy ne rontsák a levegőt, a városképet, mint komplex, oktatást, képzést, munkát, értelmes munkahelyet, lakhatást, szociális segítséget magában foglaló javaslattal előállni. Na nem, az nem jó, mert  időigényes, és csak évtizedek múltán látszik a hatása!

Felülvizsgálni? Az nem!

A korábbi átmeneti rendelkezések közül bekerül az alkotmányba, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a kiegyensúlyozott ügyterhelés érdekében. Hasonló indokból a legfőbb ügyész az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adhat utasítást sarkalatos törvényben meghatározott ügyekben.

Bekerülhet továbbá az alaptörvénybe az, hogy az országgyűlési választás és az európai parlamenti voksolás előtt az induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett és ingyenesen kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.
A kormánypárti képviselők javaslata tartalmazza, hogy a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is kérhet alkotmányossági vizsgálatot az Ab-tól. Rögzítenék azt is, hogy a testület az alaptörvény értelmezése során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és indoklásukat. Gulyás szerint mindez teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, amely így nem lesz kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz.

Alkotmányba foglalnák, hogy az Ab a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak akkor vizsgálhatja és semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. Az Országgyűlés kimondhatja továbbá, hogy az Ab csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül az alkotmányt.
A kormányoldal előterjesztése az alkotmányban biztosítana lehetőséget arra, hogy az Ab nyilvános eljárásban kérje ki a jogalkotó, a törvény kezdeményezője vagy képviselője véleményét, ha az ügy a személyek széles körét érinti.
A Fidesz-KDNP javaslata a bírók nyugdíjazására nem tér ki, ugyanakkor kimondja, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya – a legfőbb ügyész kivételével – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az alkotmányban mondanák ki azt is, hogy április 25. az alaptörvény napja, a 2011-es kihirdetésének emlékére.

Színjáték volt

Nem sokat vacakoltak a felsőoktatással sem. Az új húzással bebizonyosodott, hogy Balog Zoltán szakminiszter és a felsőoktatásban érdekelt képviseletek eddig megbeszéléseu, aláírt rész-megállapodásai csak színházi kellékek voltak.
A pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg. Vagyis a hallgatók legfőbb problémájáról, a „röghöz kötés” elvetéséről, esetleg egy elfogadható kompromisszumos változatáról sem óhajt többet beszélni – alkotmány része lesz, punktum! Nincs miről beszélni a rohadékokkal!

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint „gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe. Nagy Dávid, a szervezet elnöke péntek este azt mondta az MTI-nek, hogy ezt a lépést nem tudja mire vélni, és bár nem alkotmányjogász, nem tudja, hasonlót foglalnak-e alkotmányba bárhol a világon. A HÖOK vezetője hozzátette: eltekintve attól, hogy a hallgatói szerződésről van szó, méltatlan egy vitatott társadalmi kérdést ily módon elintézni. Úgy véli, innentől megkérdőjelezhető, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének milyen súlya van a kormányban, mert ilyen intézkedésről az egyeztetéseken nem esett szó…

Ugyancsak a felsőoktatást érintő változás, hogy míg jelenleg azt mondja az alkotmány, a főiskolák, egyetemek gazdálkodását törvény szabályozza, addig a módosítás szerint az intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a kormány határozza meg, és felügyeli is a gazdálkodást. Vagyis hiába tiltakoztak az intézmények: jön a kormány meghosszabbított karja, a gazdasági ügyekért felelős kancellár! Ez pedig azt jelenti, hogy oda a egyetemi, főiskolai autonómia. Ugyanis a kancellár (a kormány, esetleg OV) dönti el, hogy hol, mennyit, mire fordíthatnak. Így abszurd esetben simán kivéreztethető, megszűntethető bármelyik rebellis intézmény!

Máshol felvilágosultabbak

Az előterjesztés az alkotmánynak a családdal kapcsolatos cikkelyét is kiegészítené, rögzítve, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Abba most mélyebben ne menjük bele, hogy felvilágosult, modern országokban ma már az élettársi kapcsolatokat (van ahol az azonos neműekét is) a házassággal egyenrangúnak tekintik. Egyes statisztikák szerint Magyarországon ma sokkal többen az élettársi kötelékben, mint a házasságban…
Változhat a véleménynyilvánításról szóló rész: egyértelművé tennék, hogy a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát. Hozzáteszik, hogy az ilyen közösségekhez tartozó embereknek – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Az indoklásban megjegyzik: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Nagy kegyesen – afféle ajándékként – közölték, hogy a választási regisztrációról lemondanak, az nem lesz az alkotmány része. Hurrá! 

Szóval minek is nevezzük ezt a príma jogi csűrést-csavarást? A fércmunka foltozásának, vagy a hanyag munka javítgatásának, vagy a repedező gránit összeragasztásának, vagy egyszerűen pofátlanságnak? Mindegyiknek egyszerre…

Felháborító
Bírálták a kormánypártok alkotmánymódosító javaslatait az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek képviselői a pénteki tanácskozásuk után.
Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a Fidesz nem az alkotmányosság iránti tiszteletből mondott le a választási regisztráció bevezetéséről, hanem mert belátta, hogy a társadalom és saját szavazóinak nagy többsége is ellenzi azt.
Szerinte a jogállam lerombolásának része, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben csak felülvizsgálat után hivatkozhat korábbi határozataira.
– A lépéssel, amelyet az Ab jogkörének újabb csorbítása, a Fidesz az elmúlt több mint húsz év jogfejlődését akarja semmissé tenni – mondta. Bárándy Gergely kiemelte, hogy a kormányoldal – a korábbi alkotmány több mint tucatnyi módosítása után – már negyedszer változtat a 2012 eleje óta hatályos alaptörvényen, így azt nem lehet többé gránitszilárdságúnak hívni.

Az Együtt 2014 választói mozgalom részéről Bárándy Péter tűrhetetlennek nevezte, hogy az alaptörvény engedélyt adhat az utcán lakás tilalmának kimondására. Az alkotmányban csak a kiemelt jelentőségű jogokat, kötelességeket és tilalmakat kell rögzíteni, az viszont, hogy valaki életvitelszerűen a közterületen tartózkodik, aligha tartozik ebbe a körbe – fűzte hozzá. 

– Az LMP felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-KDNP úgy tesz alkotmányossá egyes intézkedéseket, hogy beemeli őket az alaptörvénybe. Magyarországon azért sincs alkotmányosság, mert a parlamenti többség nincs kötve az alkotmányos szabályokhoz A kétharmados többség és a miniszterelnöknek a korlátlan hatalomgyakorlásban, magyarul az önkényuralomban hisz. Az pedig szégyenletes, hogy alaptörvényi szintre emelik a hajléktalanok üldözését – mondta Schiffer András. A tervezetet általánosságban úgy minősítette, hogy ez hivatalosan a negyedik, de valójában az ötödik indítvány a kormányoldal részéről, amelyikkel módosítják az alaptörvényt.
– Ennyit arról, hogy ezt az alaptörvényt ércnél maradandóbbnak, illetve gránitszilárdságúnak aposztrofálta a miniszterelnök – mondta a politikus. A frakcióvezető kijelentette: Magyarországon nincs a szó tartalmi értelmében vett alkotmány, ahogy jog- és szociális biztonság sem. A politikus felszólította a Fidesz-KDNP-t, hogy az alaptörvény további „barkácsolása" helyett úgy kellene helyreállítani az alkotmányosságot, hogy annak során biztosítják az állampolgárok érdemi részvételét. (MTI)