AD-blacklist1

2022
szep.
22

Eltemették Inguszné dr. Barabás Ritát

Írta: Oszvald György

Rita temetes 002 leadA kőbányai Izraelita temetőben, zsidó szertartás szerint helyezték örök nyugalomra a Kőbányai Német Önkormányzat néhai elnökét, Inguszné dr. Barabás Ritát szeptember 21-én. Az elhunytat a Kőbányai Önkormányzat saját halottjának nyilvánította, a temetésen több vezető is részt vett. A temetés után a résztvevők a Kőrösi Kulturális Központban emlékeztek meg az elhunytról.

 

 

   A temetésen résztvevők – hagyományosan – a gyászháznál gyülekeztek, a halottat a temetői szertartásépületben készítették fel, és innen kísérték végső nyughelyére. A fekete lepellel letakart koporsót halottaskocsival vitték a végső nyughelyre.
   A temetésen jelen volt D. Kovács Róbert Antal polgármester, Weeber Tibor és Radványi Gábor alpolgármesterek, Hegedűs Károly aljegyző, Jógáné Szabados Henrietta nemzetiségi referens. Jelen voltak a német önkormányzat korábbi és jelenlegi vezetői, több nemzetiségi önkormányzat képviselői, valamint az elhunyt tisztelői, barátai.

 

   Rita temetes 022A ravatalon a koporsó mögött állt Fekete László főkántor; énekével siratta az elhunyt hamvait. Egy lépcsővel felette a közösség főrabbija, Kardos Péter  tartotta a gyászbeszédet. Röviden ismertette Barabás Rita életútját, méltatta közösségi szerepvállalását.

 

  Az elföldelés közben imádkozás volt, majd a hagyományoknak megfelelően, elsőként a két rabbi hányt néhány lapát földet a sírba, s miközben a sírásók betemették a sírgödröt, a gyászolók egy-egy szál virágot dobtak a koporsóra.

 

   Bár a zsidó hagyomány tiltja a virágot a temetésen – mára ez már megváltozott –, a kialakított sírhalomra elhelyezték a ravatalról elhozott virágokat, beszúrták az elhunyt kilétét jelző táblácskát, majd a gyászolók egy-egy kavicsot helyeztek a sírra.


Rita-temetes_076.jpg   A hagyománynak réges-régi eredete van: a sivatagi területeken lakott zsidók a halottakat egylepelbe csavarva a földre helyezték, majd kövekkel rakták körbe, hogy ne essék kár a tetemben. Másik elmélet szerint élettelenre csak élettelen kerülhet. De az is igaz, hogy a kövek az öröklétet, a lélek halhatatlanságát is szimbolizálják, és az ismert magyarázat, hogy a kövek, kavicsok elhelyezése síron a halott iránti tiszteletet jelenti, és igazolja, hogy valaki meglátogatta a sírt. Természetesen, a kavics nem helyettesíti a sírkövet, azt kötelező mindenki számára állítani, rajta a héber nevével, a halálozási dátumával.

 

   A temetés után, egyfajta módosult gyászként folytatva azt, többen is méltatták és megemlékeztek Barabás Ritáról. A végső búcsút Jógáné Szabados Henrietta moderálta.

 

Rita temetes 205

 

   Radványi Gábor alpolgármester nyitotta az emlékezéseket. Előre jelezte, hogy búcsúbeszéde több személyes vonatkozású emléket is tartalmaz. Rita megküzdötte a maga életét, s ezek a küzdelmek markáns nyomokat hagytak maguk után. A Német Önkormányzat elnökeként sokszor kereste fel, segítséget, tanácsot kért a német programok szervezéséhez.

 

 

Rita temetes 248   „Törékeny, vékony testében óriási tenni akarás, rengeteg erő lakozott. Nem ismert lehetetlent. Ha valamit a fejébe vett, azt végig akarta vinni; és végig is vitte.” – emelte ki Rita legmarkánsabb tulajdonságait. Néhány kiemelkedő programot említett Radványi, melyekben segítséget, támogatást tudott nyújtani, s melyek elmélyítették kapcsolatukat. Ilyen volt a német nyelvtanfolyam létrehozása, a különféle kiállítások megszervezése, és ezeken a megnyitó beszéd elmondása, vagy a Kőbánya Férfikar működési feltételeinek megteremtése és a kórus irányítása.


   „Ritára nem lehetett nem odafigyelni. Azt mondják, a szem a lélek tükre, s a gyönyörű kék szeméből mindig sugárzott az élet szeretete. Tőle tanultam meg, hogy egy képviselőnek olyan dolgokkal is kell foglalkoznia, amik nincsennek benne a munkaköri leírásában.” – idézett fel egy régi esetet az alpolgármester. A lényege ennek az volt, hogy karácsony előtt 1-2 nappal kérte az azonnali segítségét, mert elromlott a házukban a gázszolgáltatás. Radványi úgy vélte, hogy ez egy privát gond, és nem az ő kompetenciája az intézkedés. Rita viszont azzal érvelt, hogy ez nem így van, mert „egy önkormányzati képviselőnek olyan dolgok megoldásában is élen kell járnia, mint a gáz megjavíttatása” Radványi teljesítette a kérést, és karácsonyra helyreállt a gázszolgáltatás. És a következtetés: „Az ember miért ne legyen jó, ha megteheti.”


   Rita temetes 259A személyes kötődéseknél arra hivatkozott, hogy többször is járt Rita „igazi polgári otthonában”, csodálta a bútorzatot, a temérdek könyvet, a képeket, a kellemes hangulatban felidézett emlékek, melyek mind-mind a történelmet jelentették számára. „A történelmet, melyben benne volt a holocaust, a háború borzalmai, a kommunista rendszer, a rendszerváltás és a gregorián dallamok is.” – osztotta meg személyes élményeit.


   Radványi Gábor elmondta, hogy utolsó közös munkájuk a Szent László Plébánián megrendezett, H. Szántay Marianna kiállításának megszervezése és megnyitása volt. Emlékezését azzal zárta, hogy „Barabás Rita lelke kiszabadult teste fogságából. Inguszné dr. Barabás Rita! Te nem mentél el, a te szellemiséged örökre itt marad közöttünk.”

 

Rita temetes 268

 

   Nyitrainé Molnár Gabriella, a Kőbányai Német Önkormányzat elnöke (fenti nagy kép) rövid búcsúbeszédében elmondta, hogy Rita majdnem négy éven keresztül volt az elnökük. Hosszabb ideje tudták már, hogy Rita beteg és, mint mondta, „sokszor aggódva vártuk a rólad szóló híreket, és Orsikával együtt örültünk a legkisebb javulásnak is.” Felidézte, hogy még betegségében sem hagyta magára az önkormányzat vezetését, „építő ötletekkel, tanácsokkal” folyamatosan segítette a munkájukat.

   De Nyitrainé nemcsak a közelmúltra nézett vissza: felidézte a korábbi kiállításokat, az ingyenes németnyelv-tanfolyamot, a férfi kórus fellépéseit, az ünnepségeket, melyek mind határtalan teherbírásának, kitartásának, elkötelezettségének tanúi.
Nyitrainé Molnár Gabriella Kosztolányi Dezső szavaival búcsúzott:



„Mert ami elmult, az csodásan kísért az én dalomba még,
Mert aki meghalt az időben, úgy van fölöttem, mint az ég.”


(Kosztolányi Dezső: Öt költemény)

 

   Rita temetes 247Jógáné Szabados Henrietta (képünk) nemzetiségi referensként emlékezett meg egykori munkatársáról. Búcsúbeszéde közvetlen és személyes hangvételű volt.


   „Ritát 2002-ben ismertem meg, amikor is elsöprő fölénnyel bejutott a Kőbányai Német Önkormányzatba. 2003-ban lett az önkormányzat elnöke, e feladatait tevékenyen 2022. szeptember 14-éig látta el.


   Rita nevéhez fűződik az ingyenes német nyelvtanfolyam megindítása, amelyet elsőként a Nemzetiségek és Civil Szervezetek Házában, majd 2017-től a Kőrösi Kulturális Központban nagy örömmel és lelkesen szervezett meg.
Nagyon örült, amikor én és a Dia lányom is beiratkoztunk és részt vettünk a német tanfolyamon.

   Rita temetes 263

Mindig érdeklődött, hogyan haladunk és biztatott a folytatásra. Úgy gondolta, hogy azok a hallgatók, akik náluk a német nyelvtanfolyamot elvégzik, a Kőbányai Német Önkormányzat költségén német nyelvvizsgát tehetnek.” – idézte fel Jógáné Heni a kiemelkedő ötleteket, ezek megvalósulását.


   A folytatásban Jógáné elmondta, hogy amikor Rita megtudta, hogy Kábányán több német származású képzőművész alkot kiemelkedő színvonalon, azonnal nekilátott a kiállítások szervezésének. „Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy e kiállítások szakmailag is rangos eseménnyé váljanak, ezért a képzőművészeti megnyitásra minden esetben népszerű művészettörténészeket és alkotó pályatársakat kért fel. Több alkalommal a rendezvények összekötő szövegeinek magyar és német nyelvű ismertetésére engem kért fel, mely feladatot mindig nagy örömmel és megtiszteltetéssel fogadtam.” – idézte fel a német kiállítások történetét.
A személyes élmények se maradtak el a búcsúból. Ritát családcentrikus anyaként ismerte meg, aki tisztelettel, őszinte szeretettel megbecsüléssel mesélt Orsikáról, akit egykor munkatársaként, majd egész családjával együtt hosszú évek óta igaz barátjaként ismerhetett. A szoros barátságot igazolja, hogy örömben, bánatban egyaránt osztoztak.


   Beszédét így fejezte be: „Ebben a fájdalmas pillanatban az nyújthat számunkra vigaszt, hogy emléked örökre szívünkben él tovább. Drága Rita! Nyugodjál békében!”

   

Rita temetes 276

 

   A megemlékező gyász zárszavára Barabás Rita lányát, Ingusz Orsolyát (fenti nagy kép)  kérte fel Jógáné. Az apropó az volt, hogy Inguszné dr. Barabás Rita nemcsak a német önkormányzat elnöke és képviselője volt, hanem 40 éven át a Kőbányai Kulturális Központban a Kőbánya Férfikar művészeti vezetőjeként és karnagyaként tevékenykedett. Ingusz Orsolya 25 éven át a kórus titkára, majd társadalmi elnöke volt, ennél fogva a leghivatottabb arra, hogy édesanyja életében rendkívül fontos szerepet játszó Kőbánya Férfikarról és ezen belül Rita zenei munkásságáról ejtsen néhány szót.


   „1980-ban, Kőbányán, Balogh Lajos, a Pataki Művelődési Ház igazgatója kérte fel arra, hogy az ott működő, karmester nélkül maradt Kőbányai Munkáskórusnak legyen a karnagya és művészeti vezetője. Ez a kórus amatőr emberekből állt. Édesanyám már zeneakadémista korában ars poeticájának tartotta, hogy Bartók és Kodály országában nemcsak a profi, hanem az amatőr emberek is énekeljenek szívvel, szeretettel, minél több alkalommal. Erre a kórusmozgalom kiváló alkalom volt, hiszen aki ebben részt vett, hamar megtapasztalta, hogy kórustagnak lenni egy életformát jelent.” – idézte fel Orsi a kezdeteket. Hozzá tette, hogy a Kőbányán működő sok gyár, termelőüzem, ahol szinte mindenütt alakult egy amatőr énekkar, kiváló hátteret jelentett.


   Rita tevékenysége eredményeként a Munkáskórus repertoárja átalakult: egy népzenei ihletésű stílus született, ami a rendszerváltás megérett arra, hogy ebből egyházzenei repertoár kerekedjék ki. A kórus szinte mindegyik kőbányi templomban fellépett, sokszor tettek eleget határon túli meghívásoknak, Erdélyben testvérkórusokat választottak. Óriási sikerük volt Lengyelországban; az előadásukat rögzítették, melyből három rövid opust – két egyházi dal és egy vidám, közismert kórusmű – be is mutatott Orsi.


032

  Az egykori Kőbányai Férfikar

 

   „Édesanyám iránytűnek választotta az „Ars longa vita brevis” latin közmondást, ami annyit tesz, hogy „a művészet örök, de rövid az élet”. Nagyon fontosnak tartotta, hogy jó hangokat csaljon ki az énekesekből. A férfikar kiemelkedő szólistái voltak Bognár László és Németh Attila.” – vezette fel a videót.
   Sajnos, a Kőbányai Férfikar már nincs, tagjai meghaltak, már csak két idős kórustag él. Orsi az egykori kórus emlékének is ajánlotta a bemutatott részletet. Annál is inkább, mert Bognár László kezdeményezésére 2009-ben Barabás Rita elnyerte a KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) Kiváló karnagya címét!

 

Inguszné dr. Barabás Rita, élt 89 évet (1933. 09.04. - 2022. 09.14.)

Béke poraira, emlékét megőrizzük.


fotó: 10kerkult.hu/OGY