A fémhulladékot külön rakom majd

A 10.kerkult.hu is kíváncsi volt arra a nyílt napra, melyet az Ereco Zrt. szervezett szeptember 24-én. A lakossági programra időzítettünk, de örömünkre, az egyik iskolás csoportot is ott értük még. Az érdekesnek ígérkező üzemlátogatásra Palágyi Éva Eszter, majd Fejes Erika, az Ereco Zrt. környezetvédelmi munkatársai kísérték el lapunkat.

   A nyílt napok szervezését tavaly kezdtük el az önkormányzattal történt konzultációk nyomán. Arra hívták fel a figyelmünket, hogy a laikusok keveset tudnak arról, valójában mi történik egy ilyen profilú üzemben. Felkerestük az iskolákat, s meghirdettük az akciót. Almát, ásványvizet adunk a nyílt napon résztvevőknek és a mintegy másfél órás látogatás után egy kis ajándékkel is kedveskedünk nekik. A programot úgy szervezzük, hogy az elején kapnak egy áttekintő előadást diavetítéssel egybekötve, majd a biztonsági ismereteket mondjuk el, és utána körbejárunk az üzem területén. A mai első turnust meglátogatták az önkormányzattól is. A terepen az elméletet a gyakorlatban látják viszont a gyerekek és válaszolunk a kérdéseikre. Visszafelé jövet alkalmuk van felszállni a gépeinkre, beülni a vezetőülésre, megmozgatni az irányító berendezéseket. Ez a rész nagyon népszerű. A felnőtteknek szervezett részben ez a program kimarad – kaptuk a sűrített tudnivalókat Palágyi Évától.

   Az egyik megjegyzés igencsak érdekes volt és kérdéseket szült. A hétköznapi ember azt gondolja, behozzák ide a fémhulladékot, önök bagóért megveszik, esetleg tömörítik, tisztítják, majd jó pénzért tovább adják a gyáraknak, mint másodlagos nyersanyagot. Ez ám az üzlet! Jól gondolják?   

   – Hát, ha csak egyetlen begyűjtőhely lenne, talán még igaz is lehetne a vélekedés – fejtegeti Palágyi Éva. – De sokan vagyunk, főleg a kisebb telephelyek, és ilyenkor egy forint is számít. Akik fémhulladékot visznek valahová, megnézik az átvételi árakat, s a legtöbbet ígérőhöz mennek. Bagóért senki sem hajlandó fémet gyűjteni. E szempontból nagyon is piaci körülmények között dolgozunk. 

   A másik közhiedelem, hogy a hulladékbegyűjtő – legyen az bármilyen hulladék – helyek mocskosak, szennyezik a környezetet. Holott, ennek éppen az ellenkezője kell, hogy igaz legyen, hiszen manapság a környezetvédelem slágertéma a sajtóban, a civil mozgalmakban. Az Ereco telephelyén szembetűnnek a hatalmas anyagmozgató gépek, az óriási kupacokban álló vashulladék. Bizonyára óriási lehet a zaj-és porterhelés.Majd az igazát tényekkel támasztja alá. Egy vagon behozása, a telephely fenntartása több millió forint. Ha az akkumulátor hulladékot akarjuk külföldre szállítani, csak a környezetvédelmi engedélyeztetés költsége jelent milliókat. Az állam semmilyen hulladékbegyűjtő céget nem fog megsegíteni, így a költségeinket magunknak kell kitermelni.

    Ismét Palágyi Éva válaszolt. – Olyan anyagokkal nem foglalkozunk, amelyek a tárolás folyamán olajat vagy oldószereket engednének ki magukból. Ha a véletlen folytán mégis előfordulna ilyen, azonnal észrevennénk, hiszen betonozott a talaj, de a telepen több olajfogó is működik, kivédendő a szennyezést. A por és a rozsda elsősorban a lakosságtól begyűjtött hulladékoknál jellemző. De ez nem nagyobb mértékű, mint egy forgalmas közlekedési csomópont esetében.

   Az Ereco szerencsés e szempontból, hiszen a telephely elég messze esik a lakott területektől. Kivéve a szomszédos éjjeli menedékhelyet, de az itt meghúzódó hajléktalanok nevetve mondják: nappal nem vagyunk itt, éjjel meg a repülőgépek zaja hasítja az agyunkat, a vastelep nem dolgozik. Megtudjuk azt is, hogy a telep délután négyig van nyitva, maximum az fordul elő, hogy néhány folyamatos üzemben dolgozó partnerüktől el kell hozniuk a hulladékot – hiszen, ha nem tennék, bezárnának –, de ez esetben csak beparkol a rakott kamion és másnap reggel rakják ki. – Most is áll ott messzebb egy ilyen – mutatja Éva.

Közben beérjük a gyerekeket, a Janikovszky Éva és a Szent László iskola tanulóiból verbuválódott csoport jár a látogatás végén. Élvezik, hogy az egyik vashegynél a kisebb darabokat kikapkodják alulról, s a rakás tetejére dobálják.

   Elköszönés gyanánt kérdezek egy nehezet. Vajon az Ereco munkatársai tudják-e mérni valahogyan, hogy – a ma divatos szóval élve – az ilyen nyílt napoktól javul-e a gyerekek környezettudatos viselkedése? – Ez ma még nem megítélhető. Tavaly a nyár folyamán volt nyílt napunk, javarészt felnőttek jöttek, idén azért tettük szeptemberre, hogy az iskolások is részt vehessenek rajta. Csodát nem lehet várni egy ilyen látogatástól. Az viszont biztos, hogy a mi munkánk körülményeit látják, megjegyzik. Látják, hogy rend van, hogy mit lehet kezdeni a hulladékkal, hogy nem préselünk össze autókat, de az alumínium hulladékokat igen. Bizonyára bevésődik nekik, hogy az akkumulátor veszélyes hulladék, s ennek megfelelően kell vele bánni. És reméljük, hogy mindezeket elmondják a szüleiknek is, így valamilyen szinten egy másodlagos hatás is érvényesülhet. A környezettudatossághoz egy látogatás kevés, de valamit elindíthat. Ezért is csináljuk – vallja meggyőződéssel Palágyi Éva.

   A diákokat nem volt könnyű szóra bírni, de Németh Melinda és Szabó László (jobbra) – mindketten Szent László iskola tanulói – válaszoltak. – Amikor ide jöttünk, azt vártam, hogy majd fémkupacokat látunk és unalmas lesz az egész. Végigmegyünk egy udvaron és annyi. Ezzel szemben a kupacok helyett vashulladék hegyeket láttam, és érdekes volt a fajtánkénti külön gyűjtés, hogy itt van a vas, az aksit meg külön épületbe rakják. Izgalmas volt, hogy az egyik hegynél olyan frizbi féle hulladékot dobálhattunk a rakás tetejére. El kellene hozni ide sok gyereket és akkor itt egy komplett játszótér lehetne a számunkra. Meg az is jó volt, hogy a végén felülhettünk a kamionok vezetőfülkéjébe.

    Laci a 8.T osztályba jár, az egyik rakodógépet teszteli éppen. – Azt gondoltam, hogy egy nagy csomó vasat fogunk látni, de ekkora gépekre nem számítottam! Nagyon jó volt így is, és el tudom képzelni, mi van itt, ha ezek a gépek dolgoznak. Az biztos, hogy néhány dolog megragadt bennem, konkrétan az, hogy ami fémhulladék keletkezik otthon, azt biztosan külön fogom tenni. De ettől mélyebben még nem gondolkoztam ezen.

Cikkünkhöz képgaléria tartozik