Kőbánya az együttműködésre épít

Kőbányai nagyvállalatok elsőszámú vezetőinek részvételével alakult meg a Kőbánya Gazdaságfejlesztési és Innovációs Tanács, mely a 2020-ban megkezdett gazdaságfejlesztési programot folytatja az Érték-és szándéknyilatkozat aláírásával a Kőbányai Önkormányzat tanácstermében április 12-én.

   Az előzményekhez tartozik, hogy a Tanács a mostani alapítóival konzultálva elkészítette Kőbánya Gazdaságfejlesztési Stratégiáját. „Ez képezi alapját az újabb lendületet vevő helyi gazdaságszervezésnek. Az együttműködés hangsúlyosan közösségi és szektorsemleges. a résztvevők fontosnak tartják a felelősségvállalás, a környezettudatosság, az etikai szervezeti és ökoszisztéma működés alapértékeit” – mondta Somlyódy Csaba alpolgármester.

   Az alapító kőbányai nagyvállalatok vezetői – Pécsi István, Kincsem Nemzeti Kft.; Poroszlai Csaba, EGIS Gyógyszergyár Zrt.; Békefi Gábor, Dreher Sörgyárak Zrt.; Somlyódy Csaba Kőbáőnyai Önkormányzat, alpolgármester; D. Kovács Róbert Antal, Kőbányai Önkormányzat, polgármester; Kalmár Ákos, Continental Hungaria Kft.; dr. Németh Zsolt, Ceva-Phylaxia Zrt.; Kemler András, Robert Bosch Kft.; dr. – egybehangzóan elfogadják, hogy a helyi közösséget és környezetet érintő globális kihívásokat, mint az urbanizáció vagy a klímaváltozás, helyben együttműködve van esély kezelni.

  balról: Pécsi István, Poroszlai Csaba, Békefi Gábor, Somlyódy Csaba, D. Kovács Róbert Antal, Kalmár Ákos, dr. Németh Zsolt, Kemler András 

      A szándéknyilatkozat aláírását megelőzően D. Kovács Róbert Antal polgármester köszöntötte a résztvevőket.

   „A jelen együttműködésben egymásra vagyunk utalva, hiszen a kerületben működő cégek hosszabb távon is itt képzelik el a jövőjüket, itt működik a telephelyük, néhányuknál már több, mint száz éve, de a fiatalabbak is meghatározó szereplői a kőbányai gazdaságnak. A Kőbányai Önkormányzatnak pedig határozott célja, hogy egy olyan települést fejlesszen, amely nem egy monokultúrás, hanem sok lábon álló település, mely egyszerre ad munkát, jó minőségű lakhatást, illetve biztosít minden olyan közszolgáltatást az ide letelepülőknek, melyek vonzóvá teszik a kerületet.

   Fontos az együttműködésünkben a fenntarthatóság, hogy egy olyan várost tudjunk fejleszteni, amely a céljainkat hosszú távon is biztosítja. Szeretném megjegyezni, hogy a későbbiekben bővíteni kívánjuk ezt az asztaltársaságot, akár további nagyvállalatokkal, akár a közepes méretű vállalkozásokkal! Ugyanakkor nem szeretnénk, ha egy protokolláris szervezet jönne létre; egy élő, működő rendszert kívánunk létre hozni.” – vázolta a terveket a polgármester.

   Somlyódy Csaba elsőként kifejezte örömét, hogy erre az aláírási aktusra a cégvezetők vállalták el a részvételt, hiszen ennek üzenet értéke van. Elmondta, hogy a mai aktus előtt a Helytörténeti Gyűjteménybe látogatott, s tanulmányozta Kőbánya gazdasági múltját. „Rá kellett jönnöm, hogy Kőbánya az a kerület, ahol az innováció, a megújulás, a tovább haladás, az újra kezdés és a magasabb szinten való építkezés mindig jellemző volt Kőbánya gazdasági életére.” 

   Az állításra példákat hozott, majd azzal zárta a gondolatsort, hogy amikor „a régi poros, piszkos, környezetszennyező üzemek kora elmúlt, akkor jöttek és itt vannak azok a XXI. századi minőséget biztosító cégek, melyek már a világpiacon bizonyítottan helytálltak, tudást, tapasztalatot szereztek. Hiszem, hogy ezek a vállalkozások minden erejükkel azon leszenek, hogy Kőbánya minél inkább bekapcsolódjon és profitáljon ebből a tudásból, tapasztalatból.” – adott magyarázatot Somlyódy Csaba arra, hogy miért is jött létre a stratégiai terv, majd ennek megvalósítására az innovációs tanács.

   Az együttműködés lehetséges területei között említette a környezetvédelemtől kezdve az edukáción, képzésen át a munkaerő fejlesztésében, sőt, a start up cégek megtalálását, de ide sorolta a kerülethez kapcsolódó különféle rendezvényeket, eseményeket is.

   „Ennek az együttműködésnek az is előnye, hogy a cégek egymással is „beszélő viszonyba” kerülnek, a jó gyakorlatok átadással gazdagíthatják tevékenységeiket” – emelte ki az alpolgármester.

  Beszélgetés a tanácskozás előtt

   A két önkormányzati vezető felszólalása után a cégvezetők röviden ismertették, miként képzelik el az együttműködést, melyek azok a területek, amelyek mind a saját, mind a kerület ázsióját, értékét növelni, emelni képesek.

   Kemler András azt emelte ki, hogy olyan kerületben működnek, ahol jó élni és jó dolgozni. A telephely fejlesztése, növekedése bizonyítja, hogy náluk jó dolgozni, jó munkakörülményeket tudtak teremteni. Többen éppen ezen fejlődés miatt költöztek Kőbányára.

   Dr. Németh Zsolt hangsúlyozta az együttműködést: mind a kerület vezetőivel, mind az asztalnál ülőkkel, majd a későbbiekben csatlakozó vállalatok vezetőivel. Reméli, hogy ez kölcsönös előnyöket, sikereket, eredményeket hoz majd mindannyiuknak. Fontosnak tartja a társadalmi felelősségvállalást, melynek révén jó polgárként működve a kerület javát, gyarapodását szolgálják.

   Kalmár Ákos elmondta, hogy egy cég működése sohasem független attól a környezettől, ahol és amelyben létezik. Két szót emelt ki ennek kapcsán: élhetőség és versenyképesség. „Ahogy ezek nélkül egy cég sem lehet prosperáló ha a környezet nem az, és ez visszafelé is igaz: egy város, egy kerület sem lehet élhető és versenyképes, ha az ott működő munkaadók nem azok.” – mondta.

   Békefi Gábor felidézte, hogy a Dreher Sörgyárak 170 éve van együtt a kerülettel; – a múltjuk közös, így magátől értetődik, hogy azonnal csatlakoztak a Tanácshoz. Hivatkoztott arra, hogy az évtizedek megmutatták a közösség értékteremtő képességét, és hogy mennyire tud egymásra építeni egy termelő vállalat és egy város együttműködése. Kifejtette, „ha ennyi vállalat összerakja azt a szellemi tudást, amit együtt képviselnek, akkor egy szinergia jön létre a közösség érdekében.”

   Poroszlai Csaba úgy fogalmazott, hogy „számukra Kőbánya az otthon”, immár 109 éve laknak itt. Kőbányán van a székhelyük, a kutatás-fejlesztési központjuk, itt található az adminisztráció, a felsővezetés központja is. „Mivel ez az otthonunk, nem volt kérdés, hogy ehhez a kezdeményezéshez csatlakozzunk. Az otthonát és annak környezetét mindenki szereti; ezt az érzést szeretnénk erősíteni” – hangsúlyozta a kötődésüket. Hozzá tette, hogy az EGIS-nek a lételeme az innováció, mely a túlélésüket biztosítja.

   Pécsi István a többieknél kicsit részletsebben, hosszabban ecsetelte a Kincsem Park helyzetét, tevékenységét, a lósporthoz kötődő egyéb rendezvényeket. Hangsúlyozta, az innováció náluk is fontos. „Kincsem Park azért egyedi, mert az egész országban itt van az egyetlen lóversenypálya, sőt mi több, a korrábbi fejlesztések eredményeként Közép-Európa legnagyobb és legjobb versenypályájáról beszélünk” – mondta. A történelmiségről annyit, hogy a galopp versenyeket 1925. óta rendezik itt. 2004-ben csatlakozott az ügető, s néhány éve az agárversenyek is társultak. Az a céljuk, hogy a Parkot multikulturális helyszínné varázsolják, s ennek egyik eleme a rögbi pálya kiépítése lesz. Bár ez furcsának tűnik az álaltok mellett, de nem szabad elfeledni, hogy a rögbi olimpiai sportág. A fogathajtó pálya is párját ritkítja Európában. Mindezek együtt alaposan támasztják alá az innovációs törekvéseket, célokat, s ezek megvalósításához kiváló lehetőséget biztosít az együttműködés.

  Aláírás utáni tablófotó

    Az aláírások után elkészültek a fotók, majd kérdésére válaszoltak a cégvezetők. A Kőbányai Hírek arra volt kíváncsi, hogyan érvényesül a városmarketing a fejlesztési programban?

   A Bosch részéről Kemler András (képünk) válaszolt elsőként. Kifejtette, hogy városfejlesztés kölcsönös érdek. „Nem számítva a német anyacéget, a kőbányai Bosch Európa legnagyobb fejlesztő központja. A verseny a cégcsoportok közt is nagy, nem mindegy, ki milyen ütemben fejlődik. Nálunk gyors volt az innováció, jó a gazdasági környezet, s az sem mindegy, ha Ferihegyről a városközpontba tart az idegen, nem mindegy, mit lát ebből a környezetből. A szubjektív és objektív szempontoknak nagy szerepe van abban, hogy pozicionálni tudjuk magunkat. Mind a Bosch csoporton belül, mind a kerület fejlesztésében.”

    Dr. Németh Zsolt (képünk)  a Ceva-Phylaxia szempontjából adott rövid választ. Elmondta, a vállalat is az idősebb korosztályba tartozik, 110 éve alakult, azaz ebben az évben tart jubileumot. „Ezt nézve megtiszteltetés, hogy egy 110 éves cég részt vesz Kőbányán egy komoly együttműködésben. Nagyon sok olyan tennivalónk van, amik számunkra is előnyösek és Kőbánya hírnevét is öregbítik. A biológiai kutatás központja itt van Kőbányán; azaz, a világon bárhol is van Ceva telephely, ide hozzák a biológiai termékfejlesztésüket. Ezért ennek a kutatás-fejlesztésnek szeretnénk egy új kutatóközpontot építeni, mely terven már eddig is sokat dolgoztunk a polgármester és az alpolgármester úrral. Megtaláltuk a mindenkinek megfelelő teret, s léphetünk tovább. De egy másik területet is érintve: mellettünk van egy komoly sporttelep, s ennek az ideális kihasználására már most működik egy hármas team az Önkormányzat, a sporttelep vezetősége és a cégünk között. Reméljük, a támogatásunk révén a dolgozónk használhatják a sporttelepet, ahol olimpiai színtű tehetséggondozás folyik, s ebből Kőbánya is profitálhat.”

  Munkában a kerületi sajtó

   Somlyódy Csaba azzal egészítette ki a válaszokat, hogy mindegyik céggel tárgyalt korábban, s mindegyik elkötelezett abban, hogy fejleszteni kívánnak itt, Kőbányán. S hogy miért itt, arra azt válaszolták, hogy Kőbányán rendkívül nagy a zöldterület nagysága, milyensége, s ez a környezet a dolgozóik számára azt jelenti, hogy nemcsak a munkaidőben, de azon kívül is jól érezhetik magukat. „Kevesen tudják, hogy az egy főre jutó zöldfeleület Kőbányán a legmagasabb.”

   Somlyódy azt is elmondta, hogy az intenzív fejlesztések megkövetelik a középfokú végzettségű szakemberek megjelenését, s ez a tény az együttműködést edukációs oldaláról támogatja.

   „Egy üzleti döntést mindig egy adott környezetben kell elképzelni, Minden befektetés, fejlesztés, amit a Continental és az itt lévő cégek is csinálnak, már eleve egy olyan folyamatnak a része, amiben már sokfelé elvittük Kőbánya hírét” – világított rá egy máris létező együttműködésre Kalmár Ákos(képünk).

   A 10kekrult.hu részéről afelől érdeklődtem, hogyan és milyen gyakorisággal szervezik meg a tanácskozásokat, ki irányítja a tárgyalásokat, hogyan képzelik el egymás között az együttműködést?

    A kérdésre Somlyódy Csaba válaszolt. „Az szándéknyilatkozat aláírása előtt, már korábban megállapodtunk abban, hogy az első számú vezetők ideje korlátozott, ezért a témában szakértő beosztottaknak, teamnek delegálják az aprópénzre váltást. Az ülések rendszeresek lesznek, a következőt májusban tartjuk, a terítéken a programok előkészítése szerepel. Már az előzetes beszélgetéseken körvonalazódtak azok a területek, ahol a kezdetben eltérő tevékenységet folytató cégek együtt tudnak működni a feladat közös megoldásán. Ilyen lehet a már említett edukációs vonal, de a környezetvédelem is hangsúlyos szerepet kap.”

   Példaként egy konkrétumot, a széndioxid kibocsájtást hozta. Egy helyi felmérés szerint Kőbányán a CO₂ kibocsájtás 60%-át a termelő vállaltok, és kis részben a szolgáltató cégek teszik ki. Ha 2030-ra 40%-kal kívánjuk csökkenteni a kibocsájtást, nélkülük ez nem fog menni. Az összes többi vállalkozás együttesen sem képes elérni a megkívánt nagyságrendet.

   Másfelől az is igaz, hogy mindegyik cég olyan projektekben vesz részt, ami számára a legkedvezőbb, és természetesen, kezdeményezhet feladatot. Az irányítás, a találkozók szervezése pedig továbbra is önkormányzati feladat marad.

   A kérdésemben példaként hoztam, hogyan tudna együttműködni a Ceva, a Dreher és a Kincsem Park. Erre reagált Békefi Gábor (képünk).

   „A három céget, de bármelyik más kőbányai vállalkozást összeköti az, hogy rendkívüli koncentrációban van jelen a szellemi tőke. Legyen ez kutatás-fejlesztés, sport, üzleti tervek készítése, kivitelezése. Nem a konkrét tevékenység a lényeg, hanem az, hogy én problémát tudok megoldani, és ehhez meg vannak a módszereim és az eszközeim, s ezeket tudom megosztani.

   Másfelől egy közös feladat megoldására ezek a cégek képesek az erőforrásokat a megfelelő helyre és módon csoportosítani. Így már együtt képesek hatni a környezetre.

A cikkhez képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY