Mit együnk? Mikor és hányszor?
Talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó témák egyike az egészséges, korszerű táplálkozás, vele párhuzamban az életmód. Se szeri se száma a különféle elven működő diétás, fogyókúrás recepteknek, sőt, néha tudományos alaposságú kúráknak. Röpködnek a kalóriák, az orvosi szakszavak, melyek mindennapjaink szókincsének részévé váltak.
A dietetika fogalmát a szótár ekként határozza meg: étrendi, életviteli tanácsadás, egyéni étrendtervezés, s ha ez a gyógyítás területén történik, a beteg élelmezésének területén értendő. Nem nélkülözhető eleme a megelőzés, a korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozás megismertetése. A témát jól ismerő szakembert, Imre Etát, a Bajcsy kórház vezető dietetikusát egy kis játékra kértem. Azt javasoltam, hogy a táplálkozással kapcsolatos fogalmak köréből kiemelek néhányat, állítok valamit vagy kérdezek, s ő ennek függvényében válaszoljon, cáfoljon vagy erősítsen meg! A mindig mosolygós Eta örömmel vállalkozott a feladatra.
Vegetáriánus vagy vegyes étrend?
A tudomány jelenlegi állása szerint a vegyes, változatos táplálkozás az, ami az emberi szükségleteket kielégíti. Mindenkinek lelke rajta, de, ha mégis a „vega” étrend mellett dönt, ami vallási és más okok miatt érthető, az alaptételt nem változtatja meg. A magam részéről azt javasolnám, hogy ne utasítsák el egy az egyben az állati eredetű táplálékot, a halat, némi csirkét, a tehén és a tyúk által „szolgáltatott” termékeket. Különösen nem javallt a vegetáriánus étrend a gyerekeknél! Ezt a szülő, a felnőtt gondolja végig, hiszen a vitaminok, nyomelemek sokasága van az állati eredetű étkekben.
Mit nevezhetünk korszerű táplálkozásnak?
Mit nevezhetünk korszerűnek itt, ahol élünk, ahol 30-35 ezer féle élelmiszer termék reklámja zúdul ránk naponta, hogy engem vegyél, engem egyél, ettől leszel szép és okos, ettől lesz jó neked és a családodnak!? Korszerű és egészséges az lenne, ha napjában többször, keveset, vegyesen, változatosan – lehetőleg azokból a termékekből összeválogatva, amik az ember adott környezetében megteremnek – étkeznénk. Hozzá tenném, ezen elveknek be kellene épülniük a gyermekeink nevelésébe! És hadd ne szóljak most az új élelmiszer törvényről, a „hamburger” adó miatti változtatásokról, hogy mit kell elhagyni, milyen ételféleségeket kell beilleszteni a közétkeztetésbe!
Tényleg fontos a reggeli?
Igen! Nagyon fontos! Az egész napunkat az határozza meg, hogy milyen kondíciókkal indulunk dolgozni vagy iskolába. Kevés az, és téves az elmélet, hogy egy kávéban, egy bögre teában bevitt cukor elegendő energiát biztosít az ebédig! Már, ha a tízórai elmarad! De ezek a kalóriák „üres kalóriák” és ebből a szervezet nem tud megfelelően gazdálkodni. Egy tisztességes, bőséges és összetett reggelire lenne szükség, ami lassan felszívódó szénhidrátokat, állati eredetű fehérjéket és megfelelő mennyiségű zsiradékot, jó minőségű zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz. Legalább egy darab friss zsömle, kevéske vajjal megkenve, sovány felvágottal a közepén, egy vékony sajt szelettel, salátalevéllel, paprikával betakarva! Fontos lehet az emésztést segítő pohárnyi rostos üdítő is a reggeli előtt. Felhívnám az anyukák figyelmét, hogy miközben a család tagjaiba diktálja a rendszeres és előbbiek szerinti étkezést, magáról se feledkezzék meg!
Csak a kövérre hízott ember étkezik helytelenül?
Nahát! Jó kérdés! Egyáltalán nem! Azért halljuk ezt gyakrabban velük kapcsolatban, mert magáról a túlsúlyról, a túlsúly betegségre hajlamosító hatásairól sokat beszélünk. A tudatunkba beépült fogalom a testtömeg index, a kóros elhízás. A sovány ember is étkezhet rosszul, küzdhet emésztési zavarokkal, persze nem tudhatjuk, hogy a betegsége előtt milyen volt a testsúlya? Mindezekkel együtt azt javasolnám, a kövér ember igyekezzen leadni néhány kilót, higgyék el, már egy kevés súlyvesztés is számít a szervezetnek!