A stroke és a szívbetegségek összefüggése
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezete dr. Beerczki Dániel professzort fogadta november 28-án. Az előadás témája a kardiogén stroke volt, ami a szívbetegségek által okozott hirtelen jelentkező agyi vérkeringési zavar fontosságáról szólt. Az innen fakadó agyi infarktus aránya mintegy 20%-a az egyéb kiváltó okoknak.
A test keringési központja a szív. Amennyiben a szívben, a véráramban, a kifutó artériákban probléma támad, akkor rög keletkezik. Kérdezhetik, miért vettük napirendre ezt a témát, miért van elsőbbsége, mások-e a tünetek, vagy más a terápia? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ dr. Bereczki Dániel professzortól, aki az MTA doktora, neurológus és strokeologus, a stroke betegszervezet fővédnöke, s egyben köszöntjük is köreinkben – vezette fel az előadást dr. Lippai Zoltán főorvos.
Berczki professzor azzal kezdte a válaszadást, hogy – amint a cím, a kardiogén stroke is jelzi – vannak olyan agyi vérkeringési zavarok, melyek hátterében a szív betegsége áll. E szerint a két szerv között szoros kapcsolat van. Az agy vérellátásában négy artéria vesz részt.
Egyszerűen fogalmazva az agyon percenként mintegy 2 dl vér halad át. Elmondhatjuk, hogy az agy egy nagyon érzékeny szerv. Amikor a stroke-ról beszélünk, el kell mondani, hogy a stroke egy olyan betegség, mely az agy hirtelen kialakuló vérkeringési zavara következtében jön létre és ideggyógyászati neurológia tünetekkel, pl. féloldali bénulás, látótér kiesés, beszédzavar jár. Amikor észleljük a stroke jeleit (a száj lefittyedése, beszédzavar, mozgáskoordináció, egyensúlyvesztés), sokszor nem tulajdonítunk ezeknek jelentőséget, hiszen viszonylag rövid idő alatt elmúlik. Ugyanakkor egy-két héten belül a tünetek megismétlődhetnek, s az már súlyos következményekkel jár, azonnal mentőt kell hívni. Ezt az állapotot megelőzendő, már az első alkalommal mutatott tünetek után orvoshoz kell fordulni!
Erre egy francia felmérés eredményeit mutatta be Bereczki prof (képünk). Akik 1-2 napon belül neurológushoz fordultak, és azonnal elkezdték a megelőző kezelést, a következő 3 hónapban egyötödére csökkent a stroke veszélye azokhoz viszonyítva, akik csak 4-5 hét után jutottak megelőző kezeléshez.
A stroke két csoportra osztható: ha kevés a vér, infarktusról (ischaemiás stroke) beszélünk, ha viszont túl sok a vér, akkor vérzéses stroke-ról van szó. Bereczki professzor részleteiben is bemutatta az agyi vérzések típusait. Ha 10 percen belül nincs vérellátás, a tünetek már észlelhetők, de még visszafordítható a baj. Ha a tünetek egy órán belül kezdődnek, már csak a károsodott terület egy része menthető meg. 8 óra eltelte után viszont a károsodott terület már elhalt.
S ha márt a szívbetegség okozta stroke-ról esett szó, a prof. ismertette a legjellemzőbb szívbetegségeket. Átlagosan minden ötödik agyi infarktust a szív betegsége okozza. A leggyakoribb a szívritmuszavar, ezen belül is a pitvarfibrilláció a jellemző. A szíven belül két pitvar van, s a közöttük lévő fal nem fejlődik ki rendesen, akkor a rajta lévő kis ablak nyitva marad, és ez is okozhatja a stroke-ot. Ha a pitvraban egy kis vérrög képződik, s az leszakad, akkor ez bekerülhet a vérkeringésbe, így az agyba is, ami szintén okozhat stroke-ot. A szívbillentyűk zavarai is lehetnek a stroke kiváltó elemei.
Agyszövet elváltozásai a stroke hatására az idő függvényében
Dr. Bereczki Dániel előadásában szó esett még a stroke ismétlődésének lehetőségéről egy éven belül, a véralvadás agyi infarktust okozásáról. Mindezek ismeretében egyfajta összefoglalás volt az az elv, hogy jobb a stroke-ot megelőzni, mint gyógyítani. Természetesen, ehhez bemutatta a kezelhető kockázati tényezőket is, pl.: magas vérnyomás, dohányzás, alkohol, cukorbetegség, táplálkozási anomáliák, stb.
Az előadás után a jelenlévő stroke-betegek kérdéseire válaszolt Bereczki professzor.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
