AD-blacklist1

2022
dec.
03

Sziklatemplom a hegy gyomrában

Írta: szerk

20221108 114959A Stroke-klub tagjai ködös időben indultak el november 8-án, hogy fővárosunk egy újabb nevezetességét nézzék meg a Gellért-hegyen, az országban egyedülálló Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomát, mely barlangszerűen mélyed a hegy belsejébe.

  

 

   Túl azon, hogy Juhász Györgyi – a látogatás szervezője – ismét látványos és izgalmas programot kínált, és tömören összefoglalta a sziklatemplom történetét, a legfontosabb látnivalókat, még arra is jutott ideje, hogy ösztönözze a tagokat, írják meg a különleges templomban szerzett élményeiket. Györgyi summázata után a vállalkozó kedvű klubtagok beszámolóit olvashatják.

 

   Az ötlet, hogy Budapesten egy sziklatemplom létesüljön, egy Lourdes-ban járt zarándokcsoporttól származott, amelyet végül 1931-ben a pálosok építtettek meg Lux Kálmán tervei alapján. A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. A világ számos országában jelen van, Magyarországon pedig négy pálos kolostorban élnek szerzetesek, Pécsett, Pálosszentkúton, Budapesten és Márianosztrán.

 

  20220325 152033A II. világháború után nehéz évek következtek. 1948. május 13-án Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek itt tartott beszédének résztvevőit az állami hatóságok szétkergették. 1951-ben a pálos atyákat börtönbe zárták, Vezér Ferenc rendfőnököt pedig koholt vádakkal kivégezték. A barlang bejáratát befalazták, 1,5-2 m-es betonfallal, melynek egy darabja emlékeztetőül a bejárattól jobbra látható. A rendház a Balettintézet kollégiumaként működött.

   1989-től a pálos atyák újra megnyitották a sziklatemplomot, a magyarság engesztelő templomát, és birtokba vették régi rendházukat is. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, amelynek díszítése a pécsi Zsolnay gyárban készült. A bejáratnál a lourdes-i kegyszobor másolata áll. A templom belsejében több kápolna is található. A lengyel kápolnában az oltárt egy bronz sas díszíti. A Czestohowai Fekete Madonna kegykép másolatát 1994-ben ajándékozta a Lengyel-Magyar Baráti Társaság a templomnak. Itt található a lengyel internáltak bronz emléktáblája is.

   A templom szobrai közül említésre méltó a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobra, melyen a kis Jézus nem a karján ül, hanem a lábánál áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja. Ez Szt. Istvánra is vonatkoztatható, aki a Szent Koronát és az egész nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. A hátsó teremben gyönyörű, kézi faragású templombelsőt láthatunk, aminek minden darabját az erdélyi származású, Kanadában élő Ferencz Béla fafaragó mester ajándékozta a templomnak.

  

20221108 115443   A templom előtti teraszon Kő Pál Szent István szobra látható, mely előtt csoportképet is tudtunk készíteni az időközben napsütésesre változó időben.

 

Knauer Józsefné

 

   Borús, ködös reggelen gyülekeztünk az Árkád bevásárló központ előterében. A szomorkás idő nem szege kedvünket, örömmel köszöntöttük egymást. Két „tyúkanyónk”, Györgyi és Évi terelgette egybe a sok „fiatal” résztvevőt. Kedvenc Jani bácsink egy kis időre elveszett, de türelemmel vártunk rá, mígnem előkerült. Elindulhattunk a Bosnyák térre. Itt átszálltunk a 7-es buszra, ami egészen a célig vitt bennünket, a Gellért-hegy lábához.

   Érdemes szólni a buszos útjainkról, ha a városon belül hosszabb távot teszünk meg. Nem csatangolunk naponta Budapesten, így egy-egy ilyen várost átszelő utazás igazi élmény, igazi városnézés. A Duna felett átmenni a hídon kész gyönyörűség. Ahogy a folyó felett kezdett felszállni a köd az erősödő napsugár hatására, megmutatva a táj szépségeit, nagy örömet szerzett nekünk.

   Kissé szuszogva, meg-megállva indultunk a kápolnához az enyhén meredek úton, de sikeresen értünk el a bejárathoz. Nagyon kedvesen fogadtak, elmagyaráztak mindent, és kaptunk egy-egy készüléket (audio-guide – a szerk.), amin keresztül az idegenvezetést hallgathattuk. Tisztán, érthetően, szépen beszéltek, teljes volt a tájékoztatás. A templomon kívül is – ahonnan csodás kilátás nyílt a városra és a Dunára – belül is lenyűgöző. Az ember el sem tudja képzelni, hogyan tudták ezt létrehozni. Megilletődöttség nélkül nem lehet itt bejárni ezt a szent helyet. A látogatót csendre és áhítatra készteti valami varázslat.

   A templom története egy kis füzetecskében van leírva, ezt minden résztvevőnek ajándékba adták.

   Mire végeztünk a templomi bejárással és feltöltődtünk a hangulatával, az idő is megjutalmazott minket. Gyönyörű napsütésben volt részünk, élveztük a panorámát, és természetesen, fotózkodtunk is.

   A hazaút nyugalmasan telt, minden „ifjúnak” jutott hely a járműveken és egy gyönyörű élménnyel gazdagabban, kellemes fáradtsággal térhettünk haza. Köszönet gondos szervezőnknek, Györgyinek, és segítőinek önzetlen, odaadó munkájukért.

 

20221108 113240

 

Csuja Gábor

 

   Stroke-klubunk október nyolcadikán, kedden, felkereste és megtekintette a gellérthegyi Magyarok Nagyasszony Sziklatemplomot. Nagyon vártuk ezt az eseményt, már csak azért is, mert ezt a templomot az egyetlen magyar katolikus rend, a Pálosok építtették és tartották fenn a hozzá tartozó kolostorral együtt.

   A templom több kápolnából áll, melyek több szinten találhatók. Minden kápolna más-más szentről van elnevezve, más-más ereklyével és berendezéssel van ellátva. Nagyon tetszett, hogy a termeknek külön-külön száma van, s ezeket látható helyen feltüntették.

   Belépéskor kaptunk egy telefont, amelyen a terem számát beütve, teljes tájékoztatást hallgathattunk annak történetéről és berendezéseiről. Számomra három kápolna volt, melyek mély nyomot hagytak bennem.

    Az első, ahol az ereklye, Jézus nem Mária ölében van, hanem a lábánál áll, és a koronát anyjának nyújtja át, célozva arra, hogy Szent István királyunk hazánkat Mária oltalmára ajánlja fel.

   A második az a terem, melyet egy erdélyi magyar fafaragó népművész munkája díszít. A látványa szinte megdöbbentett, hogy milyen szép a mi népművészetünk, s milyen óriási az a művész, aki ezt elkészítette. Őszintén bevallom, hogy ilyen, népművész által készített templomi ereklyét még soha nem láttam.

   A harmadik az a kápolna volt, amit a lengyel hívek emeltettek az ezeréves magyar-lengyel barátság tiszteletére. Emellett biztosítottak minket, hogy ez a testvériség igazi mindkét nép részéről. A két nép egymás iránti szeretetének bizonyítéka, hogy az ezer év alatt egymást mindig segítették, s ami a szomszéd országok között ritka, továbbá, hogy egymás ellen ezer éve sohasem folytattak. Mi ez, mint az igazi testvéri szeretet példája.

   A templom történetével nem kívánok foglalkozni, azt sokan megírták, de bizonyítéka annak, hogy a magyar kereszténység fennmaradása egyet jelent hazánk megmaradásával. A templomból távozva emelkedett lelkem, ez a látogatás életem egyik szép napját hozta nekem. A feleségem is nagyon boldog volt; az egyik kápolnában imát is mondott a családjáért és magáért.

   Hálás köszönet Juhász Györgyinek, aki ezt a szép napot megszervezte és lebonyolította.

 

Csertő Viktor

 

   Olyan szép és érdekes volt a Sziklatemplomba tett kirándulásunk, hogy hazaérve az interneten utána néztünk a Szent István kápolnában látott fafaragások készítőjének.

 

   20220325 152000Ferencz Béla készítette őket, aki 1922-ben született Erdélyben, Marosvásárhelyen, és átköltözött Magyarországra, majd 1951-ben kiment Amerikába. Egész életét áthatotta a magyarságtudat, a magyar kultúra szeretete. Munkáiban a magyar tájegységek művészetének jellemzőit ötvözte a magyar történelem képábrázolásával.

   Erdélyben még csak középiskolás volt, de ő kapta a megbízást arra, hogy I. Károly román király kastélyába (Peles) elkészítse a görög mitológiai témájú kerámiai urnákat, és az oklándi román ortodox templom oltárát.

   A fiatalon felismert kézügyességét nemcsak Európában tanították a fafaragás művészetére (Erdély, Magyarország, Németország), hanem Amerikában is. Itt vált hivatásává a fa megmunkálása. De, soha nem felejtette el gyökereit, hű maradt magyarságához.

   Az amerikai Árpád Akadémia pályázatán az Ezeréves Magyarország domborműve ezüstérmet kapott. A Déli harangszó című domborművét, amelyik Hunyadi nándorfehérvári diadalát örökíti meg, kiállították a washingtoni Capitoliumban is. A Toldi Miklós küzdelme a nádi farkasokkal című műve Torontóban van kiállítva. A Civitas Fidelissima soproni emlékkiállításra 17 domborművet készített.

   2002-ben a Lakiteleki Népfőiskolának elkészítette történelmi Magyarország 64 vármegyéjének címerét, amelyet a Kölcsey Házban lehet megnézni. Tehát nem meglepő, hogy olyan szépek voltak a művész munkái, hogy a csoportunk lefényképezése után még kettesben visszamentünk a kápolnába, hogy a képek kis részleteit is meg tudjuk csodálni.

 

A cikk szerzői: Juhász Györgyi, Knauer Józsefné, Csuja Gábor, Csertő Viktor.

A fotókat Juhász Györgyi és Rogányiné Kocsi Melinda készítette.

 

A cikkhez képgaléria tartozik - ITT