AD-blacklist1

2014
ápr.
16

Pártházsöprés kellene

Bevallom őszintén, Szekeres Imrét, az MSZP korábbi erős emberét nem tartottam sokra, azok közé soroltam – persze előítélettel, merthogy nem ismertem őt – akik jól elvannak a politikában, bármi történik is helyük mindig lesz benne.
Ehhez képest nagyot nőtt a szememben. Április 15-én ugyanis a következő kemény üzenetet küldte a szocipárt vezérkarának és elnökének.

 


Nem csak nagy pártnak kell látszani, annak is kell lenni.
Én benyújtottam lemondásom az MSZP jászsági szervezetének vezetéséről. Nemcsak azért, mert így illik, hanem azért is, mert felelős vagyok az eredménytelenségért.
A vitában, ami több órán át tartott, az vált egyértelművé, hogy a 800 000 hiányzó szavazat nem magyarázható azzal, hogy lejtett a pálya és azzal sem, hogy minden eszköz a kezükben volt az internet kivételével.
Az MSZP ott tart ahol négy éve.
Mi hiányzott a még szükséges 800 000 szavazathoz?
Először is működőképes központi kampányszervezet és politikai súllyal rendelkező megszólalók. Tanúja voltunk a szervezetlenségnek, zűrzavarnak, a válaszok hiányának. Legalább egy megjegyezhető neve lett volna a választási szövetségnek, s persze az is, hogy ne januárban jöjjön létre.
Másodszor, hogy kormányképesnek tartsanak bennünket. Olyan politikai üzenet, ami válasz az emberek mindennapi gondjaira, hogy higgyenek abban, ha mi kormányzunk, jobb lesz nekik.
Leginkább persze azon múlott, hogy ezt a négy évet elvesztegettük. Mesterházy Attila volt az elnök végig, övé a felelősség. Enyém is persze, mert nem tiltakoztam, sőt, szeptembertől visszavonultam a Jászságba, mert láttam, használni nem engednek, ártani nem akartam.
Új baloldali demokratikus pártot kell szervezni az MSZP bázisán, ez volt az MSZP jászsági vezetőinek véleménye tegnap este. Ez teljesen más felfogást, megközelítést és eszközöket kíván, mint eddig. Ez nem a sokat hangoztatott „megújulással” írható le, ami csak pozíciófoglalást jelentett. Ez más! Elengedhetetlen a magyar valóság megértése, és az állampolgárok millióinak megnyerése, mert ez lehet az alapja annak, hogy Magyarország újra élhető legyen.
Rajtunk nem fog múlni! Mint mindenhol Kelet-Magyarországon, harmadik lett a kormányváltó erő és én is a választáson itt, a Jászságban, de 2-3%-kal jobb eredményt értünk el a listás szavazáson, mint a hasonló körzetekben és én még ehhez 1-2% további többletszavazatot is kaptam. Ez ad erőt ahhoz, hogy újrakezdjük a szegény, a kiszolgáltatott emberek érdekében, hogy esélye legyen mindenkinek a boldogulásra. Nagy küzdelem ez a közömbösség, a félelem, az igazságtalanság ellen! Remélem, a fiatal generációk sikerrel vívják meg ezt a küzdelmet! A mi dolgunk, hogy ezt segítsük, támogassuk.


Ezek azért roppant kemény szavak. És őszinték. Főleg egy bukott választás után. Rátapintott a lényegre: alkalmatlanok ülnek a vezetői székekben.
A probléma csak az, hogy nincs kivel a valódi megújulást levezényelni. Szekeres, annak ellenére, hogy látja a hibákat, a „régi gárda” embere, ő sem az a hiteles arc, aki mellé tömegek állnak oda. Mesterházy is elhasználódott, illetve a nagy összefogásban az egykori barátok felzabálták.


Én abszolút kívülről nézem a szoci pártot is, és a véleményem velük szemben ugyanaz, mint négy éve volt: pincétől a padlásig ki kellene söpörni a pártházat, a levitézlett emberektől (Szekeres, Lendvai és kortársai, illetve most már Mesterházy és csapata) érdemeik elismerése mellett megválni, és egy teljesen új, huszon-harminc-negyvenéves, kellően terjedelmes szellemi potenciállal és kreativitással rendelkező garnitúrára bízni a modern és makulátlan MSZP felépítését. Lehet, hogy ez minimum négy évbe kerül, de számukra bőven meglehet a haszna. (Ha ezt már 2010-ben elkezdik, ma más a leányzó fekvése.)


De, hogy politikailag korrekt legyek: ez a feladat vár majd a Fideszre is. Mert a „mammutok” ott sem a jövő emberei…