Művészetterápia a gyakorlatban

Pályázati forrásból is gazdálkodik a kőbányai Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Az elnyert közel egymillió forintos összeget a sajátos nevelési igényű gyerekek tehetséggondozása, fejlesztése, a kompenzáló területek tudatos használatának segítése céljaira fordítják. A témáról Papp Tünde pszichopedagogus-muveszetterapeutaval beszélgettünk.

A figyelmes szemlélő nem tudja nem észrevenni a Kőér utcában rejtező épület homlokzatán a Baptista Szeretetszolgálat és az Európai Unió lobogóját a magyar zászló mellett. Aki a régi Szivárvány Magántanodát keresi, jó helyen jár, igaz, új néven találja meg az oktatási intézményt. Szerkesztőségünk mégsem ezért kereste fel az iskolát. Az egyik nagy közösségi megosztó portál böngészése közben bukkantunk egy hírre, mi szerint pályázati forrásokból fejlesztik a művészetterápiás tevékenységüket. A héttérről és a nyertes pályázatról Papp Tündével beszélgettünk.

   ‒ Mikortól meddig tart a pályázati időszak?

   ‒ A tényleges munka már a pályázat kiírása előtt elkezdődött, hiszen az iskolánkban több éve folyik művészetterápiás oktatás. A pályázatunkat tavasszal állítottuk össze, s a már meglévő eszközparkunk bővítését céloztuk meg, beleértve ebbe például a kapcsolódó tematikájú múzeumlátogatást is. Így terveztük, s ma már megvalósult tény, hogy jártunk a Planetáriumban és megtapasztaltuk a Láthatatlan kiállítás sajátosságait is. Lényegében a tanév végégig tartott a fejlesztő periódus. (képünkön Papp Tünde egy tanítványával)

   ‒ Ha művészetterápiáról beszélünk, milyen eszközöket kell látnunk? Ecsetekről, gombfestékről, rajzlapokról beszélünk vagy ettől bővebb a kör?

   ‒ Hadd kezdjem azzal, hogy három művészeti ág fonódik össze, s az ezekhez szükséges eszközökről beszélünk! Másik lényeges tudnivaló, hogy nemcsak a tehetséggondozásról van szó, hanem a gyengébb képességek fejlesztéséről is. Ennyiben mindenképpen bővebb a kör, mint egy általános értelmezésben.

   A terápia során a zene az egyik művészeti ág, ahol szerepet kap a ritmus, a relaxációs lehetőségek, s minden más, ami segíti a tanulási nehézségek korrekcióját. A másik ág az alkotó tevékenység, a szó szoros értelmében vett képzőművészeti tevékenység, amely bármilyen technikával megvalósulhat. Ezek együttes alkalmazásának első sorban a kreativitás kibontakoztatásában van szerepe, de említhetem a finommotoros készségek fejlesztését, a szem-kéz koordinációjának javítását is. A harmadik ág a mozgás. Talán nem kell részleteznem, mennyi készség fejleszthető, alakítható a különféle mozgásformák alkalmazásával. Elég, ha csak a táncot említem, ahol a zene és a mozgás alapból kapcsolódik össze.

    ‒ Eddig nem került szóba, de nem különben fontos tudni, milyen gyerekeket fogad az iskola, miért is beszélünk hangsúlyosan a készségek fejlesztésénél terápiáról?  

    ‒ Ehhez elmondanám, hogy az iskolánk az idei tanévtől kezdve tehetségpontként is működik, a másik jelentős változás pedig a fenntartó esetében történt! Az intézményt ezt megelőzően alapítványi iskolaként működött (Szivárvány Magántanoda – a szerk.), s miután átvette a Baptista Szeretetszolgálat, értelemszerűen a korábbi iskolanév is megváltozott. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola az új nevünk, ugyanakkor megmaradt az „inkluziv” szemlélet (az inkluzív, befogadó iskolai oktatás személyiségre orientált), de új horizontok is nyíltak. Az említett tehetségponttá válás is ezt a bővülést képviseli. 

  Nem titok, hozzánk a „problémás gyerekek” járnak többségében, s ez a fajta másság gyakran egy rejtett tehetségre utal. Ezeket a gyerekeket a szakma a „sajátos nevelési igényű” (SNI) meghatározással illeti. Nálunk megvalósítható – éppen az iskola jellegéből fakadóan – a kis létszámú osztályok rendszere, így sokkal nagyobb figyelem fordítható egy-egy gyerekre. Megjegyzem, vannak olyan gyerekeink is egyre nagyobb számban, akik nem az SNI kategóriába tartoznak, azt mondják, „nem papíros” gyerekek, s a szülők azért hozzánk íratják be őket, hogy empátiát tanuljanak, hogy egy családias légkörben tanuljanak.

   Az SNI besorolás többféle viselkedést takar. Ide tartoznak az autisták, akik nagyon jó intellektussal bírnak, jól kommunikálnak. Egyeseknél kiemelkedő adottságok is jelentkeznek, s igyekszünk ezeket a kompetenciákat a közösség javára, építésére is fordítani. Például van „BKV-szakértőnk”, aki fejből tudja a menetrendeket, s azonnal megmondja, innen, Gergely utcai 217-es buszmegállóból hogyan juthatunk el Csepelre, mikor mennek a buszok, hol kell átszállni, stb. De van, aki „térképszakértő” – ő mindent ismer, amit az ország térképe tartalmaz.

   ‒ Mondhatjuk azt, tekintve a terápiát, hogy önökhöz csak autisták járnak?

   ‒ Nem, nem! Vannak részképesség-problémás, diszlexiás (diszlexia: a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar), diszgráfiás (diszgráfia: az íráskészség zavara), diszkalkuliás (diszkalulia: a számolási képesség részbeni hiánya, zavara) gyerekeink is. De járnak hozzánk figyelem problémával küzdők, hiperaktív és más emocionális kódokkal bíró (például szorongó) gyerekek is. Minimális számban, összesen öt enyhén értelmi fogyatékos tanulónk is van.

   ‒ Lehet-e az eddigiek összegzése, hogy a pályázat – s itt már teljesen egyértelmű a terápiás jelző is – éppen a sorolt kategóriák egyes elemeinek mérséklésére, mások erősítésére szolgáló lehetőség?

    ‒ Itt is azzal kezdeném a választ, hogy bár valóban „különleges” gyerekek a tanulóink, mégis egy normál tantervű iskoláról beszélünk, a már említett inkluzív szemlélettel. Akik a 8. osztály elvégzése után középiskolába jelentkeztek, gond nélkül megállták a helyüket. Igaz, könnyebb helyzetben voltak a képességeiknek megfelelő iskolatípust választók.

   Az összegzés pedig helytálló, és szeretném is megerősíteni egy ide vágó, az iskola facebook oldalán április 29-én közzétett bejegyzés idézésével. 

   „‒ Azt hiszem, hogy ma a TIT Budapesti Planetáriumban egy icipicit tényleg okosabb lettem, jó ötlet volt ‒ Szilárd így foglalta össze a délutánunkat.
   A látogatás azért valósulhatott meg, mert iskolánk az NTP - EFP - 14 - 0132 Komplex művészetterápiás tehetségfejlesztő program SNI-s, tehetséges gyermekeknek pályázata nyertes pályázatnak bizonyult. Ennek kézzelfogható eredménye a 998 ezer Ft támogatás, melyben intézményünk részesült a meglévő tehetségsegítő programunk folytatására. A 30 órás segítő programon túl így két külső helyszínre is módunkban áll ellátogatni 5 tanulónkkal; az egyikre ma került sor.

   Ezen kívül nagy örömünkre szolgál az, hogy jelentősen tudjuk e pályázati erőforrásból bővíteni iskolánk művészeti és szociális készségeket fejlesztő eszköztárát, mely a csoportos foglalkozásaink alapját képezi tehetségsegítő munkánkban.”

   Szeretném még kiegészíteni ezt azzal, hogy a Balás Eszter által kidolgozott komplex művészeti terápia egy olyan alternatív képességfejlesztő módszer, amely segíti a különböző okokból sajátos nevelési igényű tanulók közösségben való oktatását, nevelését, emellett teret nyújt a tehetséges tanulók fejlődésének, kreativitásuk kibontakoztatásának is a művészi tehetségtípus teljes skáláján: mozgás, képzőművészet, zene. Ugye, ezt a hármas egységet már a beszélgetésünk elején kiemeltem. A terápia indirekt módon fejti ki hatását, központjában az alkotótevékenység, mint önkifejezési eszköz áll, kiemelt szerep jut a kommunikáció fejlesztésére.

    A program keretében, önkifejező, alkotó, kreatív, egyéni vagy csoportos foglalkozásokat kívánunk tartani.

  

   ‒ Végezetül, honnan szerezhetnek információt az önök iskolájáról a szülők?

   ‒ Részben a képességvizsgáló bizottságok küldik hozzánk a gyerekeket, de az eredményink, az igényes megjelenésünk híre is gyorsan terjed, s a facebook oldalunkkal kiegészítve egészen jó referenciának tekinthetők a „kéz alatt” beszerzett információk, főleg, mióta baptista intézmény lettünk.

fotó: az iskola facebook oldala