A befogadás rejtelmei
Tavaly ilyenkor azt kérdeztük Herczeg Katalintól, a Pedagógiai Szolgáltató Központ vezetőjétől, mit csinál a PSZK nyáron? Ezekben a napokban már dübörög a vakáció, jogos lenne újra a kérdés, de inkább egy május végi, két évet átfogó projektzáró mozzanataival érzékeltetjük, mit is csinál a PSZK – egyéb feladatai mellett – a migrációs témában?
Szerkesztőségünk abban a szerencsés helyzetben van (volt), hogy az érintett időszakban több alkalommal is részt vett és hírt adott a projektben részt vevő intézmények migrációval kapcsolatos rendezvényeiről. Maradandó élményeink vannak a Mocorgó óvoda nagyszerű kiállítással egybekötött kínai-vietnami-magyar kulturális délutánjáról, a Bem József Általános Iskolában még a gyerekek is nyilatkoztak arról honlapunknak, hogy könnyű-e vagy nehéz a kínai zenére előadott táncmozdulatokat megtanulni. A Szent László Általános Iskolában a migráns gyerekek számára az egyes tantárgyak magyar nyelvű oktatásának rejtelmeibe avattak be a miskolci egyetem nyelvészei az Együtthaladó program keretében. A Rece-Fice óvodában is hatalmas élmény volt a migráns kulturális program, ahol a non plus ultra az óvónők által előadott kínai mese volt.
Ezek után a szó szoros értelmében kíváncsian vártuk, hogyan láttatják azt a munkát az intézmények vezetői, amelynek nekünk, újságíróknak csak egy apró részletét sikerült megismernünk. (képünkön Herczeg Katalin, a PSZK vezetője, projektmenedzser)
,,Kőbányán jelentős számban élnek kínai, vietnami, mongol, román, lengyel, nigériai, szír családok, amelyek gyermekei a kőbányai köznevelési intézmények óvodásai, diákjai. A nevelőközösségek évek óta megvalósuló integráló gyakorlata, differenciáló módszertani kultúrája mentén rájuk is külön figyelem irányul a nevelés-oktatás folyamatában. A 2012. tavaszán megjelent Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése című pályázati felhívás azonban lehetőséget adott a jó gyakorlatok továbbfejlesztésére, a migráns gyermekek számára biztosított nevelési-oktatási környezet átgondolására, egy, a korábbinál tudatosabb stratégia kialakítására a multikulturális nevelés megvalósításához.” – írja a PSZK összefoglaló tanulmányának bevezetője.
A TÁMOP Kőbányai befogadó közösségek – interkulturális nevelés című projektzáró konferenciát Herczeg Katalin köszöntője és Németh László tankerületi igazgató megnyitója után az említett két óvoda gyerekeinek kedves táncjelenetei nyitották meg május 30-án, a Kőrösi Kulturális Központban.
A pályázati program eredményeit, tapasztalatait Gál Judit, a Bem József Általános iskola igazgatója, Révész Istvánné, a Mocorgó Óvoda vezetője, Gönczölné Ölbey Eleonóra, a Rece-Fice Óvoda vezetője és Menyhárt Sándor, a Szent László Általános Iskola igazgatója foglalták össze. A projekt kiemelt elemei voltak: érzékenyítő programok, képzések, egyéni fejlesztési programok, közösségformáló programok, a szülők támogatása, egyéb pedagógiai programok a kultúra területén.
Több dolog is közös volt mind a négy előadásban. Egyrészt nem csak a gyerekekkel foglalkoztak, nem csak az ő beilleszkedésüket igyekeztek segíteni, meggyorsítani, de a szülőkkel is sokat törődtek. Azt tapasztalták, hogy ha bevonják őket az iskolai programokba, tájékoztatják őket, mi történik a gyerekeikkel, ez visszahat a családra, s megkönnyíti a gyerekek dolgát is. Másfelől nagy hangsúlyt fektettek a magyar nyelv elsajátítására.
Ezeken túl más feladatokkal kellett megbirkózni az óvodásoknál és más gondok terhelték az iskolásokat. Ez utóbbiaknál lényeges elem volt, hogy a migráns gyerekek – életkoruktól függően – eltérő készségekkel, képességekkel érkeztek, hiszen ezek ismerete alapján sorolták őket be, hányadik osztályosok lesznek és a nyelvi képzés is erőteljesebb volt. Az óvodásoknál a hangsúlyt inkább az eltérő kulturális értékek, szokások megismerésére, elfogadására helyezték.
A beszámolókat követően a projekt egyik pedagógiai szakértője, Barnáné Likovszky Márta tartott előadást Fenntartási feladatok a szakértői tapasztalatok tükrében címmel. Kiemelte, a fenntarthatóság alapja az Interkulturális Pedagógiai Program (IPP). – Az IPP ajánlásai építenek az eddig elért kőbányai gyakorlati eredményekre, a témával kapcsolatos törvényi szabályozásra, elméleti alapokra, mások tapasztalataira – fejtette ki előadásában.
A migrációval kapcsolatos feladatok gyakorlati oldalát – elsősorban az iskolások – külön az alsósok és felsősök – szemszögéből nézve az országos hatókörű Menedék Migránsokat Segítő Egyesület projektvezetője, Hetzer Kata (képünk) mutatta be.
Az előadása után szerkesztőségünk arra kereste a választ, hogy vajon a migránsok nagy tömegét befogadó Svédország, Németország gyakorlatában hogyan jelentkezik a gyerekekkel való foglalkozás, vajon náluk is olyan féltő gondoskodással foglalkoznak-e velük, mint nálunk, Magyarországon? Hetzer Kata meglehetősen részletesen ecsetelte, hogy az említett országokban eltérő okok miatt vándorolnak be a külföldiek. Ezek többnyire politikai tartalmat hordoznak, nálunk ez kevésbé jellemző. Ugyanakkor a gyerekekkel való törődés azonos, egyes speciális területeken magasabb színvonalú is, mint hazánkban.
A konferenciát a Bem József Általános Iskola tanulónak Vietnami dalok, táncok produkciója zárta.
A tudósítás végén engedjen meg a kedves olvasó egy kis statisztikát. Ismét a már idézett PSZK tanulmányból idézünk:
„A megvalósításban a nevel őtestületek minden tagjának aktív támogatásával 52 pedagógus vett részt, közülük 30-an sajátították el képzéseken a multikulturális nevelés alapjait. Ők vezették az érzékenyítő alkalmakat, szervezték a közösségfejlesztő programokat, végezték a kompetenciaméréseket, irányították a tanulásmódszertani képzéseket és az egyéni/mikrocsoportos foglalkozásokat.
A programokban az iskolák és óvodák teljes gyermek/diák közösségének részvételével 114 migráns óvodás és tanuló részesült kiemelt, célzott személyiség-képességfejlesztésben.
A pedagógusok munkáját egy hat f ős szakértői munkacsoport (dr. Csereklye Erzsébet, Kovács Orsolya, Ruisz Anna, dr. Bálint Mária, Beneiné Kiss Katalin és Barnáné Likovszky Márta) segítette.”
Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY