AD-blacklist1

2019
már.
31

Legoprogi – amikor forog a körhinta

Írta: Oszvald György

Kada Legoprogi 018leadKülönleges informatika órán vett részt a 10kerkult.hu a Kada Mihály Általános Iskolában március derekán. Hatodikos gyerekek programoztak egy körhinta robotot. És a körhinta úgy forgott, ahogy ők akarták. Tették mindezt Kurucz Balázs matematika-technika tanár irányításával.

 

 

 

Szerkesztőségünk a délelőtti három órából az elsőt, a 6. osztályosok rendhagyó informatikai óráját tekintette meg. Baffia Tamás bemutatta a vendéget, majd átadta neki a szót.

 

   Kada Legoprogi 049Kurucz Balázs (képünk) arra kérte a gyerekeket, hogy – mivel hat robotot hozott magával – három fős csoportokat alkossanak, s úgy üljenek, hogy a monitor középen legyen. Így mindenki látni fogja a képernyőt.

 

   Ismertette a feladatot, ami szerint egy lego elemekből előre összerakott körhinta robotot kell „megtanítani” különféle mozgásokra, például a forgási sebességre, a forgás időtartamára, automatikus vagy manuálisan vezérelt megállásra, esetleg a forgástengely dőlésszögének beállítására.

   Miután a tanulók elhelyezkedtek, Balázs elmondta, hogy a feladatot grafikus programozással hajtják végre. Ám ennek előtte bemutatta az alapvető eszközöket: a körhinta agyát, a csatlakozó kábeleket és kapcsolókat. Megismertette a nebulókat azzal is, hogy milyen célt szolgálnak ezek a kütyük.

 

   Kada Legoprogi 149Ezután lépésről lépésre bővítették a körhinta feladatait, s az adatbevitelhez szolgáló grafikus modulok az utolsó fázisban már éppen csak elfértek a monitoron egy sorban.

 

   Kada Legoprogi 243A lényeg, hogy az óra végére mindegyik csoport hibátlanul végrehajtotta a feladatot: a körhinta úgy forgott és addig, ameddig ők akarták, megdőlt a tengely is, majd a megszabott idő után visszaállt függőlegesbe. Sőt, az egyik trió még olyan sebességet is beállított – szorgalmi feladatként –, amelynél az apró hinták közel vízszintes pozícióba kerültek. Megjegyezzük, az első két lépés után mi elveszítettük a fonalat… (Hát, igen, ők már az alfa-generáció. Azért, csak sikerült két olyan fogalmat előhalászni, amiről nem tudták, mi az. Hogy az „X” kábelt az egyes sorszámú portra csatlakoztassák, könnyedén megtették, annak ismerete nélkül, hogy mi is az a port. Azon viszont igazán meglepődtünk, hogy bár tudták, hogy a számítógépek a windows 10-zel működtek, azt már nem, mit takar az operációs rendszer – „oprendszer” – fogalma. Hm, csak jó az öreg a háznál.)

 

   Kada Legoprogi 122A gyerekek egyöntetűen nyilatkozták, hogy a feladatsor vége volt a legérdekesebb, amikor megdőlt a forgástengely és vissza is állt az eredeti pozícióba. Magát a programozást nem találták nehéznek, annak ellenére, hogy először dolgoztak egy ilyen rendszerrel. ,,A mozgatási paraméterek beállítása volt a legkönnyebb" - mondta egyikük az óra végén.

 

   A következő óra előtti szünetben egy rövid interjúra kértük Balázst, figyelve arra, hogy Baffia tanár úrral még szét kellett szedniük a robotokat, és mindent előkészíteni a másik osztálynak.

 

   – Ki tartotta az órát? Egy rövid bemutatkozást kérnék, honnan érkeztél, honnan a kapcsolatod Tamással?

   – Kurucz Balázs vagyok, végzettségem szerint matematika-technika szakos tanár, a RoboLabor alapítója. Budapesten élek, Tamást régóta ismerem, egy rendezvényszervező cégem van, főleg szakköröket, bemutatókat tartok, ezért is van aktuálisan 16 robotunk. Tamással régóta ismerjük egymást, egyszer felvetődött, hogy szívesen kijövök rendhagyó informatika órát tartani. Egyedül hat robotot tudok felügyelni, ezt láttad most.

   – Mire tudják majd használni az órán megszerzett ismereteket?

   – A 45 perc gyakorlatilag csak egy szikra volt, arra viszont elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést. A gyerekek láthatóan élvezték a munkát, a programozást, és, ha sikerül szakkört szervezni, akkor a logikus gondolkodás, a robotversenyeken való részvétel, az ezekre történő felkészülés lehet a továbblépés egyik lépcsőfoka. Ha megértik, hogy a programozás struktúrája ugyanaz, mint egy Java-programozásé, akkor ipari felhasználás sem kizárt a későbbiekben. Ezt a grafikus programozást az Óbudai Egyetemen is alkalmazzák, innen már csak egy lépés a PLC programozás. („A PLC egy programozható vezérlő. Nem PIC, nem mikrovezérlő, hanem egy készülék mikroprocesszorral – esetleg mikrovezérlővel – ki- és bemenetekkel, kommunikációs porttal. A PLC-ket elsősorban az iparban használják, gépek, berendezések, gyártósorok vezérlésére.” – a szerk, forrás: szirty.uw.hu)

 

   Végül álljon ITT egy ajánlás Kurucz Balázs munkájáról, kedvcsinálónak pedig egy rövid videó:

 

 

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT                  

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas