Kaput tárt a tankerületi központ

Sajtóbeszélgetésre hívta a Kelet-Pesti Tankerületi Központ a sajtó képviselőit október 12-ére. A meghívó ugyan részleteket nem tartalmazott, ám a helyszínen részletes háttéranyaggal egészítették ki a párbeszédre késztető tájékoztatást.

A nagy gonddal berendezett előtér azt sugallta, a tankerület működési területéhez tartozó X. és XVII. kerületből legalább 5-6 médium durván 10-12 fő sajtómunkására számítottak a szervezők. Ám dr. Varjuné dr. Fekete Ildikó tankerületi vezető gyakorlatilag üres teremben köszöntötte a résztvevőket.

   A 10kerkult.hu szerkesztősége egyedül volt Kőbányáról, nem úgy a XVII. kerületi médiumok: a kerületi televízió, az írott és internetes sajtó is elfogadták a meghívást. Hogy a tankerületek korábbi rendszere, majd a jelenlegi formára történt „karcsúsítás” jó avagy rossz megoldás, nem a mi feladatunk eldönteni. Az átalakításban létrejött még mindig mamutnagyságú és továbbra is erősen centralizált szervezet mellett és ellen is vannak megnyilvánulások, van, akinek az oktatási intézmények önkormányzati fennhatóság alóli kivonása nem tetszik, mások az iskolaigazgatók önállóságát féltik, de vannak olyan hangok is, melyek magát a tankerületi rendszert gondolják feleslegesnek.

    Éppen ezért tartjuk hasznosnak a tankerületi központ szándékát. Megítélésünk szerint ez nyitás a lakosság és az intézmények felé, híradás a „felesleges” szervezet működéséről; természetesen a sajtó képviselőinek segítségével, függetlenül attól, hogy mit gondol az újságíró. És éppen azért tarjuk furcsának, hogy a kerületi sajtó (Kőbányai Hírek – egyben az önkormányzati honlap híragyagáért is felelős szerkesztőség –, a Kőbánya.info – X. kerületi közösségi hírlap nyomtatott és internetes szerkesztősége, a TV10 és a Kőbánya Híradó szerkesztősége) ingerküszöbét nem érte el a tankerületi központ meghívása.

Kinek jó a jó gyakorlat?

   Dr. Varjuné dr. Fekete Ildikó (képünk) a rövid köszöntő után felvázolta a tankerületi központ megalakulását, az intézmény szerkezetét, ismertette annak erőforrásait, beszélt a központ szakmai munkájáról, kiemelve a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás jellemzőit. Különösen fontosnak tartotta a tankerületi központ fenntartásában működő intézmények iránti szülői és tanulói igényeket, s külön fejezetet szentelt a köznevelési intézmények működtetésének.

   Végül szólt a központban meglévő jó gyakorlatokról.

   Engedje meg az olvasó, hogy itt azonnal megálljunk! A kérés oka egy tapasztalat, mely ehhez a tételhez kapcsolódik. Bármely szervezet, melynek működése közösségek sorát érinti, természetes törekvése, hogy ne csak irányítója, de partnere, a közösségek életének részese is legyen. Nem véletlen, hogy a tankerület egy diákötletet felkarolva szervezte és szervezi a Szent László-emlékév programjait. Külön honlapot (www.szentlaszloev.hu) alapítottak e célra, mobil applikációt (Szent László Emlékév app) fejlesztettek ki, s tanulmányi versenyt, kerékpártúrát, koncerteket (Malcom Bilsom amerikai fortepiano művész koncertje a Kroó György zeneiskolában, a Szent Efrém Férfikar kórushangversenye a kőbányai Szent László templomban, stb.) rendeztek és bőven van még tervük (rajzverseny, fotópályázat, vetélkedő, stb.) az év hátralévő részére is. A programsorozatot ünnepi gálával kívánják lezárni december 14-én.

   Nagy sikerű utcazenét adott a Tutta Forza Zenekar a Szent László téren ez év június 2-án, melynek egyik támogatója a tankerületi központ volt. Érdekes módon, az önkormányzatot senki sem képviselte hivatalosan, az egyetlen képviselő is családjával, magánemberként vett részt a koncerten. Most meg az önkormányzat sajtónak volt érdektelen a tankerület rendezvénye. Módfelett elgondolkodtató…

Tankerületi működtetés

   Jogszabály rendelkezik arról, hogy 2017. január 1-jétől az intézmények működtetői feladatai az önkormányzatoktól a tankerületi központokhoz kerültek.

   No, de hadd részletezzük kicsit az igazgató asszony ismertetőjét! A Kelet-Pesti Tankerületi Központ 2016. november 30-án alakult meg. A Kormány tankerületi központok felállításával valósítja meg az állami köznevelési közfeladatot. Jelen intézmény ellátási területe Budapest X. és XVII. kerülete, ahol a köznevelés intézmények (általános iskolák) száma 26. A X. kerületben 15, a XVII.-ben 11 intézmény működik, melyekben 12 708 diák tanul.

   Az is fontos, hogy a gimnáziumi oktatásban 4, a szakiskolai képzésben 2, az alapfokú művészeti oktatásban szint 2, a kollégiumi nevelés-oktatásban 1 intézmény működik. Két iskola foglalkozik fejlesztő neveléssel, szintén két intézmény foglalkozik gyógypedagógiai feladatokkal.

   A tankerületi központ a törvényben meghatározott alapfeladatok mellett segíti a tehetséggondozást, a szociális-, kulturális hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, a pedagógusok szakmai-módszertani felkészítését.

   Mindezen feladatok ellátását 2056 fő foglalkoztatott végzi, ebből kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgozik 27 fő (18 felső-, 9 pedig középfokú végzettségű).

   A tankerülethez tartozó intézményekben magas színvonalú, színes szakmai munka folyik. Szívesen csatlakoznak az iskolák az ökoprogramhoz. Kőbányán14, Rákosmentén 9 ökoiskola van, közülük 11 egyben „Tehetség pont” is.

   A kőbányai Zrínyi Miklós Gimnázium ECDL vizsgaközpont, a XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolcosztályos Gimnáziumot kiemelt érettségi központtá nyilvánította a Fővárosi Kormányhivatal.

   Persze, ezek csak kiemelések: se szeri se száma a különféle tanulmányi versenyeken (ide értve a nemzetközi megmérettetéseket is) elért dobogós és „pontszerző” helyezéseknek. A diák sportolók közt korosztályos országos bajnokok vannak.

   Ide tartozónak érezzük, bár külön fejezetet szentelt a témának az igazgató asszony, hogy kiemelkedő figyelmet fordítanak az SNI és BTMN-nel (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel) küzdő gyerekekre. Hadd hozzuk ismét a számokat: 103 gyógypedagógus, 35 gyógypedagógiai asszisztens, 11 konduktor, 10 pszichológus, 3 dajka, 15 fejlesztő pedagógus és 20 logopédus foglalkozik ezekkel a gyerekekkel. A pszichológusoknál megjegyezzük, hogy mind a 10 a XVII. kerület iskoláiban dolgozik, Kőbányán ezt a feladatot a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. Kerületi Tagintézménye látja el.

Iskola, szülő, gyerek

   Szerkesztőségünk az elmúlt években több általános iskolában vett részt nyílt iskolanapokon, ahol érezhető volt a szülők igénye, hogy szeretnék részletesen megismerni az adott iskolában folyó oktatási, nevelési munkát; az eszközöket, a tantermeket, itt-ott a tanárokat. Varjuné ezt így fogalmazta meg: „A szülők egyre növekvő tudatosságát jellemzi, hogy a lakóhelyük megválasztásakor fontos szemponttá vált a körzetes iskolában folyó szakmai munka színvonala.”

   Az elmúlt években – elsősorban a két tanítási nyelvű iskolákban – plusz osztályokat is kellett indítani. „A népszerű iskolák minden évfolyamán, különösen az alsó tagozaton, jellemzően igen magasak az osztálylétszámok” – állt a sajtóanyagban.

   Bizonyíthatóan kielégítik az iskolák azon szülői, tanulói igényeket, melyek szemléletesen tudják bemutatni befogadó, speciális programjaikat, a felzárkóztatásra, beilleszkedésre, a magatartási problémák leküzdésére kidolgozott módszereiket.

Miből élünk?

   Nem utolsó sorban szó esett arról is, miből tartja fenn és működteti a köznevelési intézményeit a tankerületi központ. Nos, 2017-ben 8 milliárd 560 millió forintból gazdálkodik a szervezet. A költségvetést az intézményekkel közösen tervezték meg, a felhasználás pedig az igazgatókkal való folyamatos egyeztetés mellett zajlik. Az intézményvezetők a napi feladatokra készpénzes ellátmánnyal rendelkeznek.

    Az igazgató asszony itt részletezte az egyes intézmények nyári felújítási munkálatait. Itt ettől eltekintünk, azt viszont kiemeljük, hogy az intézményeken összesen 9,7 millió Ft értékben szereztek be a korszerű oktatást segítő szemléltető eszközöket, a tankerület két zeneiskolájában 13 millió forintot fordítottak új hangszerek beszerzésére.

     Komoly informatikai fejlesztések is történtek az intézményekben. Az informatikai érettségi biztosítására 35 db számítógépet és monitort szereztek be. Különféle pályázatok eredményeként, informatikai eszközök beszerzését célzó projektek menedzselésével PC-k, laptopok, monitorok, tabletek, projektek szétosztására kerül sor a Kelet-Pesti Tankerületi Központ intézményei között.

  Dr. Varjuné dr. Fekete Ildikó (középen) előadása után a meghívott igazgatók - balról: Menyhárt Sándor (Kőbányai Szent László Általános Iskola), Edényi László (X. kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium), Farkas György (XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolc-évfolyamos Gimnázium) és Bella Tibor (XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola) mutatták be intézményüket néhány mondattal.

És akkor beszélgessünk!

   Szerkesztőségünk élt a lehetőséggel, ha már beszélgetésre tett javaslatot Varjúné asszony. Megkérdeztük, miért a TV10 stábja készíti az ATV országos televízió csatornán hetente sugárzott Kőbánya Híradót? Megszűnt a Szent László Gimnázium tömegkommunikácó szakos diákjainak részvétele a híradó készítésben?

    – A gimnáziumnak van egy média csoportja, s az intézményvezetővel történt egyeztetésen azt mondták, ők meg tudják oldani más forumban is a média felkészítésüket, s már nem volt szükség az ATV-vel való szerződésre, amit még az önkormányzat kötött. Azaz, megoldják saját hatáskörben, hogyan tudnak a gyerekek gyakorlathoz jutni – szólt Varjuné asszony válasza.

  Itt idéznénk egy rövid részt – a más témákat is érintő – a 24.hu portálon a Bednárik Imre ATV hírigazgatóval megjelent interjúból.

   Szalay Dániel újságíró: „A minap futottam bele az ATV-n a Kőbányai Híradó című műsorba. Az egymást követő riportokban legalább háromszor egymás után bukkant fel a helyi polgármester. A stúdióháttér is döbbenetes volt. Ez szponzor-finanszírozott műsor? (2017. 09.25-ei epizód -a szerk.)

  Bednárik Imre: Az ATV Kőbányán működik, egy korábban kötött szerződés keretében készül a helyi hírműsor, amit főműsoridőn kívül sugárzunk.”

   Részünkről no comment.

   Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen arányú a tanárok életkori megoszlása? Kérdeztük ezt azért, mert feltételeztük, hogy az idősebb pedagógusok – koruknál fogva – talán másféle szemlélettel tanítanak, mint az egyetemekről frissen vagy néhány éve kikerült fiatalok, különös tekintettel az Y, sőt a Z generáció kommunikációs szokásaira.

   A választ ismét az igazgató asszony adta. Jelezte, pontos adatokat erről még nem vettek fel, de szerinte a tankerület intézményei nem lógnak ki abból az országos trendből, miszerint a pedagógusok többsége a középkorosztályból kerül ki, s mind lefelé, mind a nyugdíj felé lehetnek apróbb eltérések. – De ahogy a kollégák nyugállományba mennek, elsősorban a fiatalok kerülnek a helyükre, akik nyilván új módszereket ismernek. Ugyanakkor az is tény, hogy ezeket a rendszeres továbbképzéseken az idősebbek is elsajátíthatják. Az is tény, nem lehet azt állítani, hogy az idősebbek módszerei rosszak vagy elavultak. A világ és a gyerekek változtak meg, ezt kell lekövetni.

   Immár a válasz birtokéban ragoztuk a kérdést, milyen szabadságfokkal használhatják a tanítás, a diákokkal való napi kapcsolattartás, a feladatmegoldások során a különféle „kütyüket” (tablet, okostelefon, közösségi megosztó felületek, stb.), már csak azért is, mert éppen a sajtótájékoztató előtt töltöttük fel honlapunkra a Harmat Általános Iskola Citizen 3.0 – a digitális társadalom anyagát.

   Menyhárt Sándor azt válaszolta, hogy a tanszabadság része, milyen eszközökkel dolgozik a tanár. Náluk működik a wifi, s a tanáron múlik, mennyire használja ki ezt a lehetőséget. Előre feltöltött tabletjeik vannak, 16 darab, melyeket a tanár be tud vinni az órára, s csoportfoglalkozással tudja a különféle kompetenciákat fejleszteni, tesztelni. Elmondta azt is, az iskola 24 tanterméből 22-ben van állványos projektor, melyet használni tud a habitusától függő kommunikációra.    

   Ugyanakkor, hiába van a gyerekeknek okostelefonja, azt nem engedik meg, hogy a szünetekben azon pötyögjenek, mert – a diákok véleményére alapozva – az elidegenít, kizárja az élő beszédes egymás közti kommunikációt.

    Farkas György (képünk) azt mondta el, náluk is gyorsan fejlődik a digitális környezet, se ebben az az izgalmas, hogy a gyerekek és tanárok is követik. – Amikor igazgató lettem 2009-ben, összesen egy projektort tologattunk, most 14 termünkben van mennyezetre szerelt kivetítő, ott van mellette a laptop és a hang is, csak a vásznat kell lehúznia a tanárnak – jellemezte a fejlődést. Hozzá tette, hogy ezt a technikát szeretnék bővíteni, s ők is élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy tabletekkel színesítsék az oktatást – jelenleg az eszközöket várják a meglévő 10 darab mellé.

   A sajtóbeszélgetés végén elhangzott, a tankerületi központ szeretné ezt a tájékoztatási módszert fél évente megtartani.

Fotó: 10kerkult.hu/OGY

Állj mellénk, támogass, hogy fejlődhessünk!