AD-blacklist1

2017
jún.
15

Erdély, 2017.

Írta: szerk

sztl suli szekely leadHétfőn reggel 7 órakor indultunk iskolánk elől a Határtalanul pályázatnak köszönhetően Erdélybe. Úticéljaink között szerepelt Nagyvárad, a tordai hasadék, Székelyudvarhely és más települések. Elsősorban Szent László királyhoz kötődő helyeket kerestünk fel.

 

 

A közel hét órás utat követően Nagyváradra érkeztünk. Megnéztük a várat, ahol Szent László kriptájáról kaptunk érdekes információkat, majd lesétáltunk a városközpontba.

   Következő állomásunk a Királyhágó volt. Itt a Székelyföld határán megcsodálhattuk a gyönyörű kilátást és fényképek is készültek mind a három osztályról.

 

   Kedden 10 órára értünk a tordai sóbánya bejáratához. Egy magyarul jól beszélő idegenvezető kalauzolt bennünket. Egészen 13 emelet mélységig jutottunk le a föld gyomrába. Útközben megismerkedtünk a bánya kialakulásának történetével és a só kitermelésének módjával is. Megtekinthettük az eredeti, többszáz éves fa-csigaszerkezeteket, melyek segítségével a só a felszínre került. Az egyik tárnában az idegenvezető utasítására azt kellett kiabálnunk, hogy „alkohol”. Teljes csöndben szám szerint 16-szor hallhattuk vissza a hol-hol-hol-hol....-t.

   A bánya legmélyén óriáskerék, földalatti játszótér, biliárd és ping-pong szoba, egy teljes színház, sőt még egy csónakázó tó is várt bennünket.

   tordaihasadekEzután utunk a Szent László legendákból ismert tordai hasadékhoz vezetett. Sziklák között, göröngyös utakon bukdácsolva, egy patak mederben haladtunk.

   A túrákat követően alaposan kifáradva és kitikkadva ismét buszra szálltunk és röpke 200 km után érkeztünk meg Korondra.

   Szerdán Székelyudvarhelyen, a város művelődési házában néztünk meg egy fotókiállítást, ami 12 erdélyi templom falfreskóit mutatta be. Valamennyi főszereplője Szent László király, iskolánk névadója volt.

   Segesváron felsétáltunk a várba, ahol megcsodáltuk a város jelképeként is ismert óratornyot, megnéztük Drakula gróf szülőházát és volt, aki megmászta és megszámolta a híres Diák Lépcső fokait.

 

   diaklepcsoA szálláson ismét finom vacsorával fogadtak, igazi erdélyi fogások, csorbaleves és töltött káposzta került az asztalra. Miután mindenki jóllakott, egy kis szellemi munka következett. Egy feladatlapon kellett számot adni az út során látottakról és hallottakról. Végezetül egy sós forrást kellett minden csapatnak felkutatnia a panzió közelében. Ott jártunkat egy szelfivel, valamint a rendkívül sós és büdös forrásvízből hozott mintával kellett alátámasztanunk. Volt, aki a forrás helyett csak a strand medencéjéig jutott…

 

Csütörtökön már korán reggel elindultunk Máréfalvára. Ezt a falut székelykapuk falvának is nevezik, hiszen több mint 250 székelykapu őrzi a porták bejáratát.

 

   Idegenvezetőnk egy kaputúrán vezetett végig, láttuk a legrégebbi kaput és a mostanában felállított legújabbakat is. A túra után megnézhettük, hogyan készül a kemencében sült túrós lepény. Frissen, melegen jó porcukrosan tálalták.

   szekelykapu1

   Torockón sajnos csak nagyon rövid időt tölthettünk, de megcsodálhattuk a falu kőből épült egyforma házait és a falu fölé magasodó Székely-követ. Ez a falu arról nevezetes, hogy itt minden reggel kétszer kel fel a nap.

   Végállomásunk a mai napon – akárcsak hétfőn – Kolozsvár volt. Körbejártuk a Fő teret, megcsodáltuk a tér közepén álló Mátyás király szobrot, bekukkantottunk a Szent Mihály templomba, és megnéztük, hol született Hunyadi Mátyás.

   A nap a vacsorát követően vetélkedővel zárult. Volt totó, keresztrejtvény és székelykapu-festés, de nem maradt ki a rovásírás sem a feladatok közül.

   Péntek reggel hosszú buszozást követően megérkeztünk Arany János szülőfalujába. Először a Csonka Tornyot látogattuk meg, ahol négy emeleten keresztül mutatták be Arany János életét. Emlékezésünk jeléül, tisztelegve a költő emléke előtt a 7.a osztály egy nemzeti színű szalagot kötött a torony falára.

   Egy parkba vezetett az utunk, ahol Arany szobrát szalagozta föl a 7.t osztály, majd az Arany portát kerestük fel, ahol a mai napig „Feketén bólingat az eperfa lombja”. Itt megtudtuk, hogy milyen szerény körülmények között élt és nevelkedett a nagy költő kisgyermek korában. Arany János szülőhelyén a 7.z osztály helyezte el a megemlékezés szalagját. Innentől már ténylegesen Budapest felé vettük az irányt. Jó volt újra itthon!

Szaniszló Tímea 7.t

Kőbányai Szent László Általános Iskola