Fociakadémiai csőd

Összességében lehúzta a magyar futballban működő akadémiákat a belga Double Pass cég jelentése, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség felkérésére készített.

Az MLSZ honlapjára egy 15 oldalas kivonat került fel a belga cég 134 oldalas jelentéséből, amelyet a szervezet elnöksége április 22-i ülésén megtárgyalt és el is fogadott.

A főbb megállapítások
• Az akadémiák szerepe többnyire meghatározott, de a második csapat (vagy U21) szerepe nem minden esetben tisztázott.
• A klubok küldetése általában világos; de a klub alapvető értékeinek és célcsoportjainak leírásai nagyrészt hiányoznak.
• Az akadémisták feláramoltatása meghatározott folyamat, azonban integrációjukat (hogyan lesznek stabil csapattagok) illetően nagyobb odafigyelés szükséges.
• A legtöbb klub részéről tudatosság mutatkozik, de a sikertényezőket illetően nem tapasztalható hosszú távú tervezés, jövőkép. A tervezés elsősorban a TAO pályázat összeállítására korlátozódik (személyzet + infrastruktúra).
• A konkrét, több kulcsterületet érintő, ellenőrizhető teljesítménycélok általános hiánya tapasztalható
• Az akadémia bevételeinek és kiadásainak átlátható leírása nem történik meg.
• Az első csapat felől ritkán érkezik az akadémia felé klubtámogatás, a TAO, mint fő (sokszor egyetlen) bevételi forrás szerepel.
• Jellemző az igazgatósági struktúra felállítása, azonban leginkább egyének hoznak stratégiai döntéseket.
• Korlátozott számú a felsővezetői team (csak ügyvezető vagy ügyvezető + szakmai igazgató létezik.)
• A szakmai testület koncepciója ismeretlen, újnak tűnik.
• Korlátozott számú akadémiavezetői team működik (annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a különböző vezetői funkciók)
• A formális vezetői találkozók hiánya általános.
• Az akadémiavezető funkciója általában a szervezeten belüli más szerepkör betöltésével is párosul.
• A döntéshozatali eljárások nem formalizáltak és legtöbbször egyénfüggők.
• Az akadémia (menedzsment) képviselete, integrációja a klub struktúrájában gyakran korlátozott.

Mit jelent mindez?
„A belgák megállapították, hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas az eredményes működésre. Ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget. Így ugyan megvan az esély, hogy a hazai élvonalig eljutnak a játékosaink, vagy olykor még oda sem, de mitől lenne jobb így a válogatottunk, mitől jutnánk ki bárhová is?” – értékelte a belga Double Pass megállapításait az Indexnek egy neve elhallgatását kérő, fiatalokkal foglalkozó edző.

„A rendszerben sok pénz van, de benne vannak a zavarosban halászók is, nem felkészült szakemberek. A fejlődéssel lépést nem tartók olykor európai szinten is megfelelő fizetést kapnak, míg a magyar futball továbbra sem fejlődik. Akadémiai rendszer nélkül került topligába Szalai Ádám, Huszti Szabolcs, vagy ha korábbra tekintünk Lisztes Krisztián vagy Dárdai Pál is. De Dzsudzsák sem volt akadémista, míg az U21-esektől már majdnem mindenki az, mégis megvertek minket az albánok, mert valamit rosszul csinálunk” – mondta az Indexnek egy másik alkalmazott (és azóta ugyebár az U19-eseket megverték felkészülési meccsen az üzbégek, majd a hazai Eb első meccsén az osztrákok).

Az Index szerint a belga DP a vizsgálattal még csak a munkája elején tart, nem vonult ki az országból, hanem az MLSZ-szel kötött megállapodásuk szerint ajánlásokat tesz a következő két évre.
Folyamatosan figyelni fogják, hogy az általuk javasolt intézkedéseket megfogadják-e az érintett akadémiák – vannak biztató jelek –, és érezhető-e bármilyen fejlődés, vagy sem. Az auditot a látottak alapján rendszeresen frissítik.