AD-blacklist1

2015
máj.
25

A futball visszatér

torekves 073Ha picit más formában is, de újból feléled az élvonalbeli labdarúgás a (néhai) Törekvés-pályán. Hosszú, sikeres évtizedeket töltött el a Törekvés SE a legmagasabb osztályban, később világhíressé vált sportemberek, -vezetők fordultak meg a klubon belül.

 

 


E hét végén, május 31-én (vasárnap) avatják fel az újjáépített Törekvés-sporttelepet, és visszatér a futball – még ha élvonalbeli szinten csak az FTC női csapata révén is – a patinás Bihari, Szállás és Horog utcai falak közé. (A hét utolsó napján 13.30-tól kerül sor itt a női JET-SOL NB I döntőjének második mérkőzésére az FTC és az MTK Hungária között. Az első (múlt szombati) összecsapáson 1-1-es döntetlen után büntetőkkel  4-2-re nyert a Fradi.)
Ebből az alkalomból egy kis történelmi időutazást tettünk a daliás kőbányai futball idejébe a Rubicon folyóirat, A sport enciklopédiája című könyv és más egyéb, labdarúgás históriájával foglalkozó kiadványok, web- és facebook-os oldalak segítségével.


Tizenöt perc hírnév


Az első magyarországi futballmérkőzést 1896. november elsején, a mai Hungária körúti MTK-pálya mellett játszották. A „pékerdei csata” néven elhíresült esemény részvevőiről azonban ritkán tudósítanak. A mérkőzés labdáját egyenesen a futball őshazájából, Angliából hozatta Löwenrosen Károly, aki a MÁV Északi Főműhely Törekvés Dalárdájának tagjaiból szervezte meg az egyik csapatot.
Hogy a Rókus kórház alkalmazottai 3:0-ra legyőzték a MÁV Főműhely vasutasaiból álló Törekvés dalárdát, ez szinte közömbös. A történelmi csata ugyanis 15 percig tartott. László, Hajós és Schaffhauser nevét őrizték meg a krónikák. Nem, ők nem a góllövők, hanem a begipszeltek." – írta Kő András és Török Péter A magyar futball anekdotakincse című kötetükben.


A mérkőzés nem keltett nagy visszhangot, de talán nem véletlen, hogy 1897 januárjában a rengeteg vasutas taggal bíró Budapesti Torna Club (BTC) alakította meg az első magyarországi futballcsapatot, valamint hogy Löwenrosen kezdeményezéséből nőtt ki lényegében az első magyarországi vállalati sportegyesület, a Törekvés SE.
A labdarúgásra tanítottam a társaságot Kőbányán, a marhavásártéren. Mondanom sem kell, milyen nagy lelkesedéssel fociztak az ürgék…” – így emlékezett egy másik vasutas egyletet, a BVSC-t alapító Garamszegi Árpád a kezdeti lépésekre.


Sikerek és szegénység


A Törekvés Sport Egylet 1897-ben alakult meg, de alapszabályszerű működését csak 1900-ban kezdte meg, mint a (Magyar Királyi Államvasutak) MÁV Északi Főműhelyében alkalmazott vasutasok sporttulajdona. Maga Löwenrosen Károly a TSE első elnöke is volt, 1897 és 1920 között töltötte be a tisztséget.
Az egyesület a futballsport meghonosítása terén szerzett nagy érdemeket. Első sporttelepét 1903-ban építette meg a kőbányai Hölgy utcában, majd 1912-ben a Halom utcában bérelt területet futballcélra. Az 1928-ban megépített Szállás utcai/Bihari úti sporttelepe az összes szabadtéri sportág gyakorlására alkalmas volt.


A XX. század első felében a magyar labdarúgás meghatározó, kiemelt klubjának számított a Törekvés. 1903-ban került fel az NB I-be, majd egy év után kiesett. 1907-ben került vissza újra, és tizenkilenc éven át megszakítás nélkül ott is maradt. Ezalatt négy alkalommal is bronzérmet szerzett, és több negyedik és ötödik helyet is elért.
Hat év, hat hosszu esztendő alatt csapatom állandó belső megrázkódtatásoknak volt kitéve. Ősz előtt kezdődött a munka: csupa gyereket képeztem ki, akik természetszerűen csak tavaszra jöhettek formába. Alig neveltem ki őket, a következő ősszel már eltűntek. Hogy mi volt ennek az oka?… Egyszerű. Kimentünk egy-egy turnéra s ilyenkor két-három ember le-leszakadt, mert élni kell… s odakint a jó magyar futballistának jó az élete. Ott maradtak. Ott maradtak még pedig azért, mert a Törekvés szegény, a Törekvés semmit sem tudott nyújtani. Nincs miből. Hat év alatt agyondolgoztam magam… s az eredmény: 27 emberem van külföldön! A nevesebbek közül: Guttmann a Hakoahban, akiből én csináltam balhalfot, Wéber, Weisz Csili, Hirzer, Hajós, Fronz, Pruha, Szedlacsek, Urik, Csapkai, Lottka, Veréb, Viola, Ging, Tritz, Palkó, Mészner, Babai, Iváncsics, Würz, Horváth és mások s ezek közül csak kettő olyan van, aki nem volt válogatott. Ha ezekből összeállítanék egy csapatot, lenne olyan együttes, amely megverné őket?... Nem hiszem.” – fakadt ki Hágen János, a bajnokság utolsó helyén álló Törekvés labdarúgóinak edzője 1925 telén, a Sporthírlap 1925. december 10-i számában.

 

A nevezettek közül „Guttmann” egész pontosan Guttmann Béla, aki később világhírű és világjáró trénerré vált, legnagyobb sikereit – két BEK-győzelem (a mai Bajnokok Ligája elődje) – a portugál Benficával érte el. Aztán „Weisz Csili” pedig az a Weisz Árpád, akit edzőként Olaszországban a mai napig a modern futball megteremtőjének tartanak.

Az első „Törekvés-fecske” Itáliában – az 1920 óta ott élő – Ging József volt, ő a tanulni vágyó olaszok megsegítésére főleg korábbi klubtársait invitálta.  Ging hívására sorra érkeztek Olaszországba a régi kőbányai játszótársak. Közülük a legnevesebbek: a Juventus ikonjává lett Viola József és Hirzer Ferenc, a Bologna FC ünnepelt alakja volt Urik József és Hajós Árpád, illetve utóbbi az AC Milan megbecsült focistája is volt.


Zuhanás


A Törekvésnek 1935-ben sikerült az újbóli feljutás, majd 1946-ig állandóan liftezett az NB I és a másodosztály között. 1946 után pedig a folyamatos süllyedés következett: az 1970-es, 1980-as és az 1990-es években a Budapest-bajnokság (BLSZ) I. és II. osztályában vegetált, a 2000-es évek elején volt egy rövid kitörés az NB III-ba, végül 2002-ben (férfi vonalon) meg is szűnt a klub labdarúgó-szakosztálya.

Úgyhogy épp’ ideje volt, hogy „igazi” meccseken újból pattogjon a labda a patinás Bihari úti falak között.

 


Változó idők, változó nevek
1900 - 1951: Törekvés Sport Egylet
1951 - 1955: Kőbányai Lokomotív SK
1955 - 1957: Kőbányai Törekvés
1957 - 1958: Haladás
1958 - 1995: Törekvés Sport Egyesület
1995 - 2000: Törekvés Szent István SE
2000 - 2001: Törekvés KISE
2001 - 2002: Grund R. Törekvés


fischer morKőbányáról a sportág csúcsára

Löwenrosen után, 1920-ban a Törekvés SE elnöke Fischer Mór MÁV-műszaki főtanácsos lett, aki később a nemzetközi futballban ért el páratlan sportdiplomáciai sikereket.
Huszonnégy éven át látta el a Törekvés SE, majd a BVSC elnöki és közben – 1912-1918 között – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöki tisztségét is. Szociális szempontok vitték a vasutasok sportszövetségének, később a vasutasok világszövetségének létrehozására is. Előbb az MLSZ nemzetközi ügyeinek intézését bízták rá, majd a szövetség vezetője volt 1923 és 1927 között. Nagy szakmai és nyelvtudására, diplomáciai érzékére külföldön is felfigyeltek. 1923-1924 között a Magyar Futballbírák Testülete (BT) elnöke. 1923-1927 között Nemzetközi Labdarúgó Szövetség ellenőreként, majd 1927-től már a FIFA alenökeként tevékenykedett.
A francia és német becsületrenddel is kitüntetett Fischer bábáskodott a Nemzetek Európa Kupája (tulajdonképpen a modern Európa-bajnokság elődje), a Közép-Európa Kupa, valamint a labdarúgó-világbajnokságok születésénél. Alelnökként, Jules Rimet FIFA-elnök, a focivébék életre hívója tulajdonképpeni jobbkezeként óriási szerepe volt a torna életre hívásban, amelynek első helyszínéről a nemzetközi szövetség 1930-as, budapesti kongresszusán döntött. Magyarország a profi klubok bojkottja miatt nem indult Uruguayban.
A nyolc nyelven beszélő Fischer Mór szervezte az 1936-os berlini olimpia futballtornáját, s főszerepet kapott az 1938-as világbajnokság lebonyolításában is. 1945. november 8-án, 69 évesen hunyt el. (forrás: samsungsport.hu)