Ovis háromtusa
Jól bevált helyszínen, jól összeszokott stábbal, jól felkészült apróságokkal rendezték meg a XVIII. Kőbányai Óvodás Sportnapok atlétikai fordulóját május 8-án.
A délután háromra hirdetett kezdés előtt bő fél órával már érkezte a csapatok, ki gyalog az Örs vezér teréről, ki autóbusszal. A Keresztury Dezső Általános Iskola udvarán árnyékot kerestek felnőttek és gyerekek, de csak a kezdést jelző felhívásig. A hívó szóra felsorakoztak a csapatok, majd Kovács Ferenc igazgató (képünkön balra) üdvözölte őket.
‒ Nagyon örülök, hogy tizennyolc óvodából száznyolcvanan jöttetek el a versenyre. Az atlétika egy csodálatos sport, de tudom azt is, számotokra nagyon komoly és emberpróbáló feladat a három sportág követelményeit teljesíteni. Már most gratulálok mindenkinek, mert függetlenül attól, ki hányadik helyen végez ezen a fordulón, mindannyian győztesek vagytok – mondta, majd megjegyezte, a véletlen úgy hozta, hogy nevezetes napon, május 8-án, a második világháborút lezáró győzelem napján rendezik a versenyt. Ezután a sérülésmentes, jó versenyzést kívánva nyitotta meg a versenyt.
Következett az elmaradhatatlan bemelegítés, ezúttal meglepetéssel: Tarné Merecicki Anna tanárnő vezetésével a Turi DSE apróságai is besegítettek az izmok átmozgatásába.
A helyszíneket ezután – az előzetes megbeszélés szerint – foglalták el a csapatok. A versengés három helyen folyt egyszerre, s ha valaki végzett az egyik helyen, átvonult a számára következő állomásra, s türelmesen kivárta sorát.
Az egyik legnépszerűbb ezek között kétségtelen, a síkfutás volt. Az egyes pályák mögött elhelyezett padokon foglaltak helyet, akik a rajtra vártak, a célnál pedig az óvó nénik kitárt karokkal – és természetesen óriási szurkolással – várták, majd kapták el a futókat. Szó, ami szó, elég nagy volt itt a tumultus, hiszen nem csak a versenybírók, az óvónők, de a szülők is ide csoportosultak. Bár az utóbbiak a szurkolás mellett igyekeztek csemetéiket lefotózni. Ki tudja, egyszer majd egy olimpiai érem első dokumentuma lesz az itt készült fotó…
A távolugrás is nagyon látványos volt. Bár előfordult, valakinek nem jött ki a lépés, s inkább végigszaladt a homokágyon, volt lehetőség javításra. Mások szép technikával, magasra emelkedve ugrottak 250 cm körüli távolságokat. A szülői fotók itt sem maradtak el: oldalról, szemből készültek a fotók, s egy elismerő pacsizás, egy puszi sem hiányozhatott, mielőtt a helyükre szaladtak az ovisok.
A kislabda dobás felnőtt szemmel igen csak mókásnak tűnt. Nekünk szinte természetes, hogy kell a dobás előtt kitámasztani, melyik láb van elől, nagyjából milyen ívben kell eldobni a labdát, követ vagy bármit. A kicsiknek ez az összetett mozgásforma többnyire újdonság, bár maga a dobás – ha nem sportról van szó – a génekben van. Általában 10-12 m körül sikerültek a legjobb gyakorlatok, de volt olyan srác, aki a 20 métert ostromolta.
Akik pedig befejezték a versenyzést, továbbra is az árnyékot keresve, vagy a fák alá vagy a falak mellé telepedtek le egy jóízű uzsonnára. A versenybírók gyorsan, pontosan dolgoztak, összesítettek, s megszületett a forduló sorrendje. A gyerekek a megnyitó szerint felsorakoztak, s néhány eligazító szó után sorra szólították csapatokat. Érmet és oklevelet mindenki kapott, kupát az első hat helyezett érdemelt ki.
A XVIII. Óvodás Sportnapok atlétikai fordulójának végeredménye:
1. Mászóka Óvoda,
A győztes csapat a rendezőkkel
2. Hárslevelű Óvoda, 3. Csupa Csoda Óvoda, 4. Csodapók Óvoda, 5. Kiskakas Óvoda, 6. Gyöngyike Óvoda, 7. Zsivaj Óvoda, 8. Rece-fice Óvoda, 9. Kékvirág Óvoda, 10. Aprók Háza Óvoda, 11. Gesztenye Óvoda, 12. Gyermekek Háza Óvoda, 13. kincskeresők Óvoda, 14. Mocorgó Óvoda, 15. Gézengúz Óvoda, 16. Csodafa Óvoda, 17. Bóbita Óvoda, 18. Gépmadár Óvoda.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
