Elfoglalták a Darázsfészket!
Átadták a Kada Mihály Általános Iskola udvarán létesült Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnokot. A helyszín kívül-belül pompás, a női kosárlabda-válogatott részvételével zajlott megnyitón pedig fontos bejelentések hangzottak el.
Igen, ez már valami – elsőként ez a gondolat futott át az agyamban, amikor augusztus 29-e (péntek) délután megláttam Kőbánya legújabb sportlétesítményét Gergely és a Kada utca sarkán. A kellemes, mélybarna színű homlokzatú „ház” Gergely utcai oldalán ott virul a felirat: Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnok!
Ami azt illeti, sportot kedvelő kőbányaiként kis bizsergés járt át, valami olyasmi, ami büszkeséggel tölt el. Hogy „igen, ez már valami, ez olyan, ami másnak nincs, csak nekem”. Persze-persze, tudom, ez a „szentély” nem nekem készült, hanem a Kada Mihály Általános Iskola diákjainak és a Kőbányai Darazsak kosárlabdaklub ifjú sportolóinak, de mégis jó volt szembesülni vele – előtte állva –, hogy ez Kőbányát gazdagítja.
Tréfarépa
Másféle sportrajongói oldalamat is elővéve, a mostanában egy bizonyos helyen divatos és nagy vihart kavart vénaszkennert kerestem a főbejáratnál – nyilván én sem vagyok hülye, tisztában vagyok vele, ezen a helyen semmi szükség rá, de sosem lehet tudni, hátha túlbiztosítják a biztonságot.
Beljebb haladva ezt – hol van? – éppen felvetettem a kőbányai polgármesteri hivatal jeles tagjának, természetesen bőséges tréfamázzal leöntve. Ám ő ezt az élcelődést sajnos nem értette, és ahogy láttam rajta, inkább kötözködésnek vélte, a nevetés helyett hosszas magyarázatba fogott, hogy itt miért is nem kell a szkenner.
Azért elgondolkodtam: ha véletlenül ezen a pompás helyszínen kemény tétre menő, felnőtt férfikosárlabda-mérkőzés lenne és a nem éppen szelídségükről és irodalmi szóhasználatukról híres szolnoki fanatikusok lepnék el a lelátót, akkor vajon hogyan szűrnék meg őket? Mindegy is, ez messzire visz; kár, hogy az úr túlfeszült volt ezen a pénteken.
Újabb csarnokok lehetnek
Írtam is, hogy „szentély” meg „pompás”. Nem túlzó szavak ezen, hiszen a kapun belépve egyfelől érezni valami különlegeset – talán a névadó néhai Zsíros Tibor szellemiségét –, másfelől meg a belső környezet ízléses, rendezett, a Darazsak sárga-fekete színei dominálnak.
Magam csak azt láttam, ami az egyszeri vendég szeme elé is tárult: a kosárlabda-pályát (amelyet keresztben még két kispálya is átszel). Az ismertető szerint van itt még négy öltöző, vizesblokk, konditerem, edzői és tanári öltöző, akadálymentesített mosdó – utóbbiak kinézetéről sajnos nem tudok beszámolni, merthogy a nyitónapon mindegyik helyiség már érthetően foglalt és zárva volt, a sajtómunkásoknak címzett bejárást meg nem tartottak. Semmi baj, a szervezésben is akadhatnak hibák. Lényeg a lényeg: valóban csodás belülről is a létesítmény.
A megnyitóünnepség előtt a kerületi illetékesek méltán büszkén beszéltek a csarnokról. Mint Kovács Róbert polgármester említette, 2010-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a Kada suli udvarára kellene egy könnyűszerkezetes csarnok, ám Révész Máriusz sportbizottsági elnök ehelyett egy kőépületet javasolt – és a sportcélú társaságiadó-forintokat felhasználva, 170 milliós önkormányzati hozzájárulással, összesen 538 millió forintból jött létre a csarnok. Amelyben hétköznaponként délelőtt a mindennapos testnevelést „tudhatják le” a tanulók, délután, este, hétvégén pedig a darazsas kosarasok gyakorolhatnak, illetve játszhatják a meccseiket.
Így kezdődött...
...így folytatódott...
...és ilyen lett.
A kosárlabda-szövetség akadémiai licencének köszönhetően immár a Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémiát is „üzemeltető” Kőbányai Diákok Sportegyesület (a Kőbányai Darazsak ,,anyaklubja”) elnöke, Hajdú Péter megemlítette, hogy közel 300 ifjonc űzi a sportágat náluk, ám hiába ez az új remek hely és hiába ez a hivatalos otthon, még így is kénytelenek egy-egy korosztállyal a kerület más alkalmas helyszíneire vándorolni. Persze ez nem panasz volt, csak ténymegállapítás. Másként nézve: indokolt volt ez a csarnok, sőt talán csak egy Papp László Sportaréna méretű létesítmény tudta volna kielégíteni maradéktalanul a darazsas igényeket.
De, hogy még jobbá váljon a helyzet: Révész Máriusz közölte, hogy az önkormányzat szeretne a Kada utcaihoz hasonló csarnokot felhúzni a Harmat utcai és a Fekete István általános iskola udvarán is.
Ösztöndíj a legjobbnak
A média tájékoztatása után következett a pazar megnyitóünnepség. Szerény véleményem szerint túl sok volt a beszéd (felszólalt Kovács, Hajdú, Révész, György István kormányhivatal-vezető, Hanczné Szmilkó Katalin iskolaigazgató, Farkas Sándor, a női válogatott szövetségi kapitánya a kosárlabda-szövetség részéről), a kevesebb talán több lett volna. Így is a Zsíros Tiborra könnyeivel küszködve emlékező Hajdú Péter emelte ki a legfontosabbat: bejelentette, hogy – a jelenlévő, de csendben megbúvó – özvegy, Ildikó asszony egymillió forintos alaptőkével a névadó nevét is viselő ösztöndíjat alapított, amellyel a legtehetségesebb Darázs-kosarast segíti.
Dübörgő taps volt, természetesen! Mint ahogy tapsvihar követte a hivatalos felavatást/átadást jelentő szalagátvágást is!
Átvágták, átadták
Már az ünnepi program során feltűnt, hogy akadnak páran, akik megérdemelnék az ösztöndíjat! Ha kiemelhetek egyet: a Nusi feliratos sárga pólóban száguldó leányzó (jobbra, dobás közben) szerintem „a” legjobb. Szánom-bánom, de az ifjú hölgy teljes nevét elfelejtettem megkérdezni…
Ahol pedig a talentuma kiviláglott: úgy cikázott, szórta a passzokat, a dobásokat az eseményt megtisztelő, a 2015-ös magyar-román rendezésű Európa-bajnokságra készülő magyar női válogatott tagjai mellett, között, hogy nem lehetett nem észrevenni!
Apropó: az eseményt a válogatott tette különleges élménnyé, hiszen nagyon ritkán szokott a csapat ilyeneken részt venni. Laklóth Anna, Vajda Anna, Simon Zsófia, Bozóky Bettina, Zele Dorina, Varga Zsófia és Mansaré Manty mosolyogva asszisztált a „fiú és lány Darazsak” önfeledt jutalomjátékához, utóbbiakon pedig látszott, szinte mennyei élményt jelentett velük együtt kosarazni. Mély tisztelet a rendkívül csinos nemzeti együttesnek!
Az esti órákba nyúló megnyitó lassan lecsengett, magam is elhagytam a csarnokot. Igazán nem akartam, de egy hibát felfedeztem. Voltaképpen ez nem is hiba, csak hiányosság: a Kada utcai főbejárat fölé is elkélne egy hasonló, Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnok-felirat.
Amúgy tökéletes Kőbánya legújabb sportlétesítménye! A Darázsfészek!
Hol volt, hol nem volt
Szándékosan nem szerettem volna politikát belevinni a megnyitó beszámolójába, mert ennek itt és most nem volt jelentősége. Viszont akadt valami, amit szintén nem lehetett nem észrevenni, és ez a valami sajnos „politikai ízű”.
A kerület közéletét alakítók közül nagyon sokan eljöttek az avatóra, a cikkben említetteken és más képviselő-testületi tagok mellett helyi közintézmények, hivatalok, hatóságok vezetői is tiszteletüket tették – ellenben két személyt hiába kerestünk!
Sajnos nem láttam Burány Sándor (szocialista) országgyűlési képviselőt – úgy tudtuk eddig, hogy számára fontos Kőbánya, és egy ilyen ceremónián való jelenléttel, ami társadalmi esemény is egyben, ezt demonstrálni is lehetett volna. (Arról fogalmam sincs, hogy kapott-e meghívót a szervezőktől. Ha kapott, és ennek ellenére maradt távol az több, mint udvariatlanság, ha nem kapott, az az illetékesek súlyos hibája. De talán papír nélkül is beengedték volna.)
És nem láttam Élő Norbert (baloldali) polgármesterjelöltet sem – az előbb leírtak rá is érvényesek.
Mit szokás erre mondani? No comment...
(fotó: 10kerkult.hu/OGY)
A cikkhez képgaléria is tartozik - ITT
