A parasport ünnepe
A Kőbányai Önkormányzat csatlakozott a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége szervezésében meghirdetett Lélekmozgató Programhoz. A Magyar Parasport Napja apropóján szervezett rendezvénynek a Kocsis Sándor Sportközpont adott otthon február 22-én.
„Nincsen az az akadályozottság, nincs az a fogyatékosság, nincs az a társadalmi helyzet, ami indokolttá tehetné az elzárkózást.”
(Czibere Károly, szociális ügyekért és felzárkózásért felelős államtitkár – megnyitó beszéd, 2018. Magyar Parasport Napja)
A Kőbányán megrendezett esemény egyszerre volt egyes parasportok (közük több nagyon új sportág) látványos bemutatója, egyben ezek tesztelési lehetősége az ép felnőttek és fiatalok számára.
Bár a hivatalos megnyitó délelőtt 9 órakor kezdődött, a szorgalmasabbak már előtte készültek a bemutatókra. A jól ismert parasportágak – ülőröplabda, kerekesszékes kosárlabda, és kereksszékes vívás – mellé csatlakozott a teqball (amely 2016. október 18-ai bemutatkozásától számítva, szinte azonnal világkarriert befutott magyar találmány) legújabb változata, a teqis/tenisz is. (A rendezvényen lehetőség volt a teqpong/ping-pong és a teqvoly/röplabda kipróbálása is a teqball asztalon.)
A Lélekmozgató nap vendégei a megnyitón
A megnyitón több kőbányai iskola 15-20 fős osztályai és a Kocsis Sándor Sportközpont munkatársaiból szerveződött alkalmi ülőröplabda csapat sorakozott fel. Már javában folytak a bemutatók és a közös játékok, mikor az edzésből megérkezett az FTC női labdarúgó csapata, és Piros Zsombor, junior teniszező, felnőtt magyar bajnok, U18 korosztályos Európa-bajnok, 2017-ben az Australian Open junior bajnoka és a Roland Garros junior páros aranyérmese is.
Nagy István, a Kocsis Sándor Sportközpont igazgatója rövid köszöntője után a résztvevő sportágak vezetőit kérte néhány szóra.
Nagy József, a Törekvés SE vívóedzője (képünk) örömmel adta közre, hogy az egyesület vívó és kerekesszékes vívó szakosztálya az előző napon vette át az Ország parasport-egyesülete 2019 kitüntető címet.
„A Törekvés SE 1999-ben alakult meg, integrált sportegyesület, melyben a vívó- és kerekesszékes vívók egymás mellett dolgoznak. A mai napon Hajmási Éva, paralimpiai ezüstérmes vívó és Zsolnai Sándor világkupa győztes magyar válogatott kardvívó lesznek a sportágat kipróbálni kívánók segítségére, természetesen egy rövid bemutató után.” – mondta Nagy József.
Raska Gyula, a magyar ülőröplabda válogatott szövetségi kapitánya (képünkön balról, Nagy Istvánnal) köszönetét fejezte ki mind a Kőbányai Önkormányzatnak, mind Kocsis Sándor Sportközpontnak, hogy az ülőröplabda válogatott évek óta résztvevője lehet ennek az esélyegyenlőségi napnak.
„Arra kérek minden érdeklődőt, hogy bátran próbálja ki ezt a csodás sportágat, melyben a férfi és női ülőröplabda magyar válogatott tagjai segítik majd a játékot. Higgyétek el, nem is olyan nehéz ez a sportág, bár kétségtelen, az egészséges embernek kicsit szokatlan lehet a sajátos ülési mód.” – buzdított a padlóra ülésre a szövetségi kapitány.
A terem közepén a már jól ismert teqball asztal állt, ám a teret körülötte lehatároló táblák jelezték, itt és most nem a teqball focié lesz a főszerep.
Csuri Ferenc, a Magyar Para Asztalitenisz Bizottság elnöke (képünk) a bemutatkozásnál azonnal a lényegre tért.
„A parasportokkal együtt kilenc sportág játszható az asztalon. A nap jellegéből fakadóan a parasportokat mutatjuk most be, s itt az a legnagyobb attrakció, hogy egy sérült és egy ép sportoló játszik egy csapatban .
Ez a játékforma különleges élményt ad a sportolóknak, főleg azért, mert a rontás lehetősége nem csak a sérült sportolónál lehetséges, nagyfokú az egymásra utaltság. A teqpong az asztaliteniszt, a teqis a kereksszékes teniszt, a teqvoly pedig az ülőröplabdát elegyíti a szükséges szabálymódosításokkal együtt” – jellemezte a sportágak egyediségét a Csuri Ferenc.
A kerekesszékes kosárlabdáról ezúttal nem esett külön szó, de a Törekvés SE kerekesszékes kosarasai már a bemutatóra készülve tekerték székeiket a palánk alatt.
Nem is olyan könnyű a kerekesszékes kosárlabdázás
Tíz óra után pár perccel megérkezett Piros Zsombor, természetesen nem maradhatott el a közös fotó sem a teqis játékosokkal, s Nagy Istvánnal. Aztán a teqis srácok feladták a labdát Zsombornak. Szó se róla, nem volt gondja a nyitásokkal, sőt, kiváló reflexszel védte a csuszát, ám a passzolással itt-ott meggyűlt a baja. Mert ugye, egészen más még a párosban is a normál tenisz, hiszen a ott a pontszerzéshez akár röptéből, akár pattanásból, de a háló túloldalán a salakra (vagy fűre) kell ütni a labdát. Itt pedig ki kell szolgálni a társat, adott esetben éppen az ő passzát vagy mentését kell az ellenfél térfelére juttatni a szabályok szerint, s így pontot szerezni. Azért őszintén meg kell jegyezni, Zsombor játéka pillanatok alatt felvette a teqis ritmusát, s élvezet volt nézni a „mezítlábas” teniszező ütéseit, adogatásait. Bár arra kíváncsi lettem volna, mihez kezd, ha ő ül a kerekesszékben?
Piros Zsombor (középen) Nagy Istvánnal és a teqis sportolókkal a játékra várva
Azt pedig csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy az ülőröplabda meccs vérre menő küzdelmében (a magyar férfi és női válogatott vegyes csapata játszott a diákok és sportközpontosok alkalmi csapata ellen) az amatőröknél egy valaki kiszállt, így egy hely szabad lett. A meccset vezető válogatott ülőröplabdás várakozóan tekintett a néhány szurkolóra, vajon beszállnának-e hatodiknak? Ám a fiatalok húzódoztak. Egy hirtelen jött elhatározással döntöttem, villámgyorsan leraktam a fotós felszerelésemet, s egykori röplabdásként, mentve a mundér becsületét, beültem a hiányzó helyre. Hát, mit ne mondjak: két rossz nyitás, egy sikeres passz, összesen úgy egy percnyi játék után, tekintettel a fájós térdemre is, cserét kértem. (Az alkalmi játék tanulsága számomra: fogyni kell!)
A parasportnap eseményeit képgaléria és egy rövid videó igyekszik – a teljesség igénye nélkül – bemutatni.
A kerekesszékes vívóknál külön szám volt két fiatal, Hajdinák Alíz és Somodi-Nagy Gergő csörtéje (képünk). Mindketten a Janikovszky Éva Általános Iskola tanulói. Alíz nagyon elemében volt, Gergővel együtt három ellenfél ellen győzött, annak ellenére, hogy a kerekesszékes vívást most próbálta ki először.
Gergő, aki egyébként versenyszerűen, egyesületben vív, elmondta, szokatlan és furcsa volt a székben ülnie, hiszen ez a mód alapjában tér el a megszokott vívóállástól.
Itt is volt egy csemege: az iskola igazgatója, Sós Zsuzsanna (képünk) is beült a székbe, s tanítványa, Gergő ellen vívott egy izgalmas meccset.
Sajnos, az eredményt „elfelejtettem” megkérdezni.
A képgaléria IDE kattintva nyitható meg.
fotó, videó: 10kerkult.hu/OGY
A Magyar Országgyűlés döntése alapján 2018 óta, idén harmadik alkalommal ünnepelhetjük meg a Magyar Parasport Napját február 22-én.
Tavaly már több, mint 500 intézmény csatlakozott a felhívásunkhoz és rendezett február 22-én érzékenyítő, interaktív osztályfőnöki órát, rendhagyó testnevelés órát vagy játékos sportfoglalkozást.
A hozzánk eljuttatott visszajelzések, levelek, beszámolók, fotók, videók mind arról tanúskodtak, hogy nagyszerű dolgot hoztunk létre Önökkel, intézményvezetőkkel, pedagógusokkal, diákokkal közösen. A LÉLEK VALÓBAN MEGMOZDULT, így a szándék, az akarat, az elszántság, a céltudatosság és az érzelmek feltörtek, a testet mozgásra, cselekvésre késztették. A program bebizonyította, ahhoz, hogy a lélek mozduljon, megismerés, tapasztalás, megértés, befogadás, azonosulás szükséges.
Nem csak a köznevelési intézményeket szólítjuk meg, hanem az ország összes településének, városvezetésének elküldjük felhívásunkat: emlékezzenek meg kerületi, települési szinten is a Magyar Parasport Napjáról, hogy ne csak a gyermekekhez, fiatalokhoz, hanem a szülőkhöz, a felnőtt lakossághoz is eljusson fő üzenetünk: „Fogyatékosnak lenni nem jelenti azt, vesztesnek lenni.”
(Paralimpiai bizottság)
