AD-blacklist1

2016
ápr.
14

Kutyával vagy kutya nélkül

Írta: szerk-OGY

kutas forum ihasz utca 047Figyelemre méltó olvasói levelet kapott szerkesztőségünk a minap. Úgy véljük, a velünk megosztott gondolatok, tapasztalatok segítenek a nem kutyásoknak és a kutyásoknak is egy mindenkinek megfelelő szemlélet kialakításában.

 

 

 

,,Tisztelt Szerkesztőség!

 

   Sajnos már nincs kutyám, de a családban van, akik szintén X. kerületi lakosok.

   Azt gondolom a szigorított rendelet tervezetről, amelyet júniustól kíván hatályba léptetni az önkormányzat, hogy kizárólag ugyanazok a tisztességes és felelősségteljes kutya gazdik fogják betartani, akik eddig is szabálykövetők voltak.

   A minap teszteltem egy gazdit, akinek a kutyája éppen elvégezte a dolgát a Kőrösi Csoma Sándor u. járdája melletti füves részen. Figyeltem, türelmesen vártam előveszi-e azt a bizonyos zacskót, de ez nem történt meg. Kulturáltan figyelmeztettem, hogy fel kéne szedni a kutya kakit. A hölgy abban a pillanatban nyomdafestéket nem tűrő hangon és módon közölte velem, hogy ne pofázzak, szedjem össze én. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy felelősséget vállalt egy kis állat iránt, és bizony vannak a kulturált együttélésnek szabályai, amit, ha nem tart be, akkor az önkormányzat kénytelen szigorító rendelkezéseket kiadni. Közölte, hogy nem érdekli semmiféle rendelet (nem ilyen szépen). Ja, és mindezt a kb. általános iskolás korú fia jelenlétében, akinek így „bemutatta hogyan kell ordenáré módon káromkodni és odamondogatni a felnőtt embernek” .

   Feladtam és továbbhaladtam.

 

   Az a baj, hogy bizony nem egy (és nem is a kutyatartók 5%-a, mint ahogy egyes cikkekben olvasom) ilyen kutyatulajdonos van Kőbányán, viszont ők azok, akik rontják a felelős gazdik renoméját. Ha az eddigi szabályok betartatása megtörtént volna pl. parkőrök, mezőőrök, polgárőrség napi járőrszolgálatával és folyamatos figyelmeztetéseivel, esetleg a szabályok és a szankciók felsorolását tartalmazó szóróanyagok kiosztásával, talán hatásos lett volna. Most júniustól az eddigi szabályokat egy újabb, szigorúbb szabállyal megfejelik. És ezek az újabb szabályok sem érdeklik majd a felelőtlen és kissé rosszul szocializálódott kutyatulajdonosokat.

 

   Természetesnek tartom, hogy játszótérre, vagy a parkok azon részeire, ahol gyerekek játszanak, felnőttek tornáznak, napoznak, pihennek, stb. nem kell bevinni a kutyát.

   Sajnos az ember leghűségesebb barátja látja kárát majd a korlátozásoknak, hisz milyen jó is lesz pórázon, szájkosárral sétálgatni a kijelölt területen bizonyos magasságú és fajtájú kutyáinknak.

   Pedig öröm nézni azokat a mosolygós gazdikat és boldog, tanult, jól nevelt kutyusokat, akik vidáman sétálgatnak, labdáznak a parkokban és nem ártanak senkinek.

 

   Akinek soha nem volt kutyája nem tudja, hogy egy kutya milyen odaadó szeretettel fogadja a gazdit és a család minden tagját, ha egy-egy hosszú nap után, fáradtan, stresszesen hazaérünk. Az öröm, amit áraszt a gazdi felé szinte azonnal feledteti a napi problémákat, a séták, a simogatás, a játék jót tesz testileg és lelkileg a gazdiknak. Mondhatjuk persze, hogy kutya nélkül is lehet sétálni, levegőre menni. De nem mindenkinek van társa. Jól tudjuk, hogy vannak egyedülálló, elvált, özvegy, vagy idős emberek, akiknek egyetlen társa jelenleg a kutyusa. De vannak olyan családok is (szerencsére), akik kutya nélkül el sem tudják képzelni a mindennapjaikat és a gyerekeknek is hasznára válik a felelősség és gondoskodás megtanulása (ha ezt valóban megtanítják nekik). Egy kutyával soha nem kell éles vitát folytatni, nem beszél vissza, nem haragszik meg, csak meghallgat, felvidít és odaadóan szeret.

   Megértem azokat is, akik zsigerből tiltakoznak bármilyen kisállat tartása ellen. De ők miért nem fogadják el és értik meg azokat, akik kisállattartók?

 

   A különböző kommentelők, akik (elnézést) butaságokat írnak a kutyák lakásban tartásáról, nem tudják hogyan működik ez a mindennapokban. A kutya, miután megtanulta a szobatisztaságot nem piszkít össze semmit a lakásban, tehát nem mocsokban élnek a kutya gazdik és családjaik. Egy kutya lábát, hasát és alfelét többször mossa meg egy gondos gazdi, mint sok más ember a saját testrészeit. Egy kutyás lakásban mindennapos a felmosás, stb., mint sok más lakásban.

 

   Mindent összevetve a kutyás és nem kutyás társadalom között az a nagy különbség, hogy a kutyások tiszteletben tartják, ha valaki nem kedveli őket, nem szólnak bele a kutyát nem tartók életvitelébe, nem akarják korlátozni a mozgásterüket, nem kifogásolják a hobbyjukat, nem szólnak az esetleg zavaró utcai hangoskodás és sokszor nem megfelelő viselkedés miatt, nem szólnak bele a járdákon biciklivel, rollerrel száguldó, minden talpalatnyi helyet elfoglaló gyerekek életébe, akiket a szüleik nem tanítottak meg a közlekedés szabályaira, csak csendben félrehúzódnak, majd haladnak tovább az útjukon, mert élvezni akarják a sétát, a levegőzést, a szabadidőt, a kikapcsolódást.

 

Németh Magdolna"