Ki takarítson a sétány végében?

A sétányunkon (Kőrösi Csoma sétány – a szerk.), nagyon sokféle ember megfordul. jó néhány olyan is akinek nincs viselkedéskultúrája. Eldobálják a csikket, a flakonokat, chips-szel etetik a galambokat, stb.... – írta szerkesztősgünknek egy olvasónk. Észrevételének utánajártunk, bár mgoldást nem tudunk konkrétan javasolni, az elmondottak bizonyára segítenek ebben.

  ,,A sétányunkon (Kőrösi Csoma sétány – a szerk.), nagyon sokféle ember megfordul. jó néhány olyan is akinek nincs viselkedéskultúrája. Eldobálják a csikket, a flakonokat, chips-szel etetik a galambokat, stb....  Az önkormányzat és a Kőkert mindent megtesz a terület rendben tartásáért. Tényleg, le a kalappal! A sétány szemeteseit ürítik, összeszedetik közmunkásokkal a sok vackot, amit szétdobálnak, rendszeresen öntözik, locsolják a növényzetet. Nyitott ablak mellett, hallom, hogy már kora reggel dolgoznak. Becsületükre legyen mondva, időnként nem kis mennyiséget kell eltakarítaniuk. 

   A Kőrösi Csoma Sándor szobor melletti ruházati áruház körül már nem ez a helyzet. Nekem úgy tűnik ott nincs takarítva. Az egykor talán, Skála, vagy Centrum áruház névre hallgató épület, körben fekáliával, emberi ürülékkel szennyezett. Ott napok óta nem takarítanak. Mintha valaki azt mondotta volna nekem, hogy azért mert az oszlopokon belül, az már magánterület, míg minden más az közterület/közpark. Ez akár így is lehet. Ez az állapot már korábban is feltűnt nekem, de ha nehezen is, túltettem magam rajta. 

A minap vendégekkel ott jöttünk keresztül és nagyon szégyelltem magam! Miközben én Kőbánya örökbecsű szépségeiről mesélek, „aknamezőn” kell átjönnünk!

   Azt gondolom, hogy hetente 2 alkalommal, 10 liter hipó, meg klórmész felhasználásával, konszolidáltabb viszonyokat lehetne teremteni, akár magán, akár közterület. Nem lehetne kötelezni, pl. a kínai tulajdonost, ha az Ő területe, hogy takarítson rendszeresen. Vagy takaríthatna az Önkormányzat és kiszámlázhatná a költségeket a tulajdonosra!

Üdv. D. Imre”

   Szerkesztőségünknek a válaszadásnál kétszer is szerencséje volt. Néhány nappal a levél kézhezvétele után a Kőkert Kft. egyik dolgozójával, a takarítási feladatért felelős Sándorné Tótika Csillával személyesen volt alkalmunk beszélni. Az olvasói felvetésre azt válaszolta, hogy dolgozóik sokszor erőn felül is elvégzik a takarítást a kérdéses területen. Szükség esetén, napjában többször is. Felszedik a csikkeket, az apró szemetet, sőt, az ott „pihenő” vagy éppen italozó hajléktalanok szétszórt piszkát is.

– Azt mondhatom, mi nem foglalkozunk azzal, hogy a kérdéses árkádsor kinek a tulajdona, terület. Ha úgy adódik, feltakarítjuk, rendbe tesszük azt a részt is.

   Jómagam is többször jártam arra, s nem egyszer előfordult, hogy a buszpályaudvar felől meg-meglibbenő szellő orrfacsaró, penetráns bűzt, hadd mondjam ki magyarul, vizeletszagot árasztott; még az átjáróban lévő kereskedelmi bank előtt is érezni lehetett.

   Néhány napja utam arra vitt ismét, s a kora délutáni órában az áruház egy alkalmazottja söprögetett az árkád alatt. Beszédbe elegyedtünk, s nem kevés keserűséggel panaszolta, hogy nem WC-tisztónak szegődött, de meg kell csinálni a takarítást, alkalom adtán hipóval kell fertőtleníteni is.

– Rettenetes, hogy ez a népség mire képes. Itt isznak, végzik a szükségüket. El sem hiszem, hogy hajléktalanok. De még ha azok is, semmi sem jogosítja őket erre a viselkedésre.

   Abban mind Sándorné, mind az áruházi alkalmazott egyetértett, jó lenne gyakrabban rendőrt vagy közterület-felügyelőt erre felé látni. A gyakoribb szemlézéssel megelőzhető lenne a környezet ilyetén elcsúfítása.

Ezzel szerkesztőségünk is egyetért.

fotó: 10kerkult.hu/OGY