Mária Terézia monogramos téglái

Egyik nem régi cikkünkben felvetettük, hogy szabadtéri téglamúzeum – vagy talán kiállítás – meglehetősen rossz állapotban van. A helyreállításról, s magáról az objektumról Verbai Lajossal, a Helytörténeti gyűjtemény vezetőjével beszélgettünk.

   Magyarországon nem a Mély tó partján, Bányató utca – Újhegyi út kereszteződésében felállított, s négy nagyméretű tablóba falazott téglakiállítás az egyetlen.  

    Balatonboglár és Ordacsehi között, a szelíd lankákkal övezett Bugaszegen található a Magyarországon egyedülálló „Téglagaléria”. Az első pillanatra régi kúriára emlékeztetőépület eklektikusan magasodik ki környezetéből. Ez egyfajta „bolondvár”, melynek minden téglája különleges. Az építmény kivétel nélkül bontási anyagból épült. Néhol jól kivehetők a régi címerek, billogok és karcolatok, amelyek a hajdani kézművesség jeleit hordozzák az építőanyagon. (abalaton.hu)

   Rugli Dezső tégla- és cserépmúzeuma Szany. „A családi fészekből mindenki hoz magával genetikai, vagy nevelési tulajdonságokat. Én a szegénységet, fegyelmet, tisztaság ‚s rendszeretetet hoztam. Talán ezek a tulajdonságok érlelték bennem azt, hogy megbecsü1jem a tűz ‚s a föld házasságának gyümö1csét, a téglát. Amit egy átlagember nem néz semminek sem. A tégla szó latin eredetű a tegula szóból származik. … Én először a téglákat a fizikai tulajdonságuk szerint rendezgettem, hogy melyik munkafolyamatra melyik alkalmasabb. Az idősebb szakemberek, a szilárdabb téglát mindig áthidaló fekvések kialakításához vagy teherhordó pillérek készítéséhez ajánlották. … Majd felkeltették figyelmemet a rajtuk lévő monogramok, és ez szerint rendezgettem őket, később már gyűjtögettem őket a szerszámos ládám mellé.” – írja bemutatkozásban a gyűjtő (ruglitegla.hu)

   TEGULARIUM - Magyarország bélyeges tégláinak gyűjteménye, Veszprém. Téglából a bélyeges, azaz jelölt tégla az igazi: néha a készítő, máskor a megrendelő nevét, szimbólumát őrizte meg. Így például három évszázadnyi Eszterházy-téglán kísérhetjük végig a bemutatótérben a hercegi-grófi család történetét, az eligazodást pedig családfa is segíti. Sokszor a település nevét őrzi meg a karc, a nyomat, vagy épp domborítás, a kivitelezés módjától függően. A Tegularium gyűjteményében jelenleg több mint négyezer tégla található. A múzeum a veszprémi várban, a Dubniczay-ház udvarán várja a látogatókat. (felsofokon.hu)

A kőbányai téglakiállítás

   Verbai Lajos a kőbányai kiállításról elmondott néhány érdekességet. – Az egyik tabló,  furcsamód, a nemzeti múzeum lépcsőjéből való téglákat is tartalmazza, abból a részből, ahol anno Petőfi állt. Hogy miért, nem tudni, feltehetően hazafias érzésből. Egy másikban a kőbányai gyártású kőbányai téglák vannak beépítve, a harmadik tablóban az összes többi budapesti téglagyár termékei látható, míg a negyedik tablóba a modern téglák kerültek –vázolta fel a rendszerezés feltételezhető koncepcióját.

   Kőbányán több téglagyár is működött, az idők során ezek egyesültek, osztódtak, nevet váltottak, de az biztos, hosszú ideig adtak munkát a kőbányai embereknek, s építőanyagot az országnak.

   A Budapest városrészei című sorozat kőbányai kötetében Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari Kiállítás néven vannak említve a tárlók. A beépített téglákban egy szelet történelem látható; a legrégibb téglák a Mária Terézia által 1774-ben alapított Császári és Királyi Téglavetők műhelyeiből valók. Csak a példa kedvéért: a Gyömrői úti Hungária Gőztéglagyár a Hg, míg Lechner János (Johann Lechner) téglagyára a JL téglagyet használta. Egyes becslések szerint Magyarországon több mint 11 000 féleképpen jelölték téglákat. A téglajegy lehet évszám, monogram, vagy a kettő együtt.

   Nem tudjuk, csak feltételezzük az ismertetők alapján, hogy azok a szabadtéri kiállítások kevésbé szenvedtek el szándékos rongálást, sőt, lehet, hogy egyáltalán nem. Kőbányán más a helyzet. Mind a tablók egynemű, fehér „mázas téglával” kirakott hátfalai, mind maguk a téglák össze-vissza vannak festve; őrzik a graffitizők kézjegyeit. A tablók keretei több helyen roncsoltak, hiányosak. Az egész kiállítás környezete szemetes, elhanyagolt.

   Ezen utóbbi mondatok a mai napig voltak érvényesek. Éppen azért, mert az örökségnapon sikerült a témáról beszélgetni Verbaival, s néhány napja egy mondattal megemlítette, hogy elkezdődött a takarítás, a tisztogatás, ellátogattunk a helyszínre. Őszinte örömünkre szolgált, hogy a Kőkert Kft. munkatársai a technikával (magasnyomású vízsugár, vegyszerek, eszközök), a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjai kétkezi munkájukkal súrolták, tisztították a tablókat. Az adott napon jelen lévők elmondták – amellett, hogy „jobb takarítani, mint német dogát írni” – nem ők az elsők, akik elkezdték itt a rendrakást. Társaik már szeptember 22-én, a CIKK Egyesület kerület takarítási akciójában elkezdték a munkát.

Annyit talán a fotóink is tanúsítanak, hogy a diákok és a Kőkert munkája eredményes volt, hiszen az irka-firkák nagy részét sikerült eltávolítani, a táblák környezetéből eltűnt a szemét, rendezett a környék.

Persze, nem hisszük, hogy ezzel vége van a munkának, hiszen jó lenne a hiányzó kereteket pótolni, sőt, talán egyes téglákra is ráférne a felújítás, hiszen a felületüket sem az időjárás, sem a garázda kezek nem kímélték.

   Minden esetre, szerkesztőségünk köszöni a helyreállításban résztvevők munkáját, s ha csak egy eltávolítandó festékpötty nagyságú részünk is van abban, hogy felhívtuk a figyelmet az értékes helyi emlékek pusztulására, úgy annak nagyon örülünk!

fotó: 10kerkult.hu/OGY