Sündörrel és Niruval a könyvtárban
Borbáth Péter: Sündör és Niru – Sündör nyomában című meseregényét mutatta be a szerző és alkotótársa, Remsey Dávid, a könyv illusztrátora a Kőbányai könyvtárban február 20-án. A bemutatót látványos fizikai kísérletek és hanghatások színesítették.
Őszintén szólva, úgy tíz perccel a könyvbemutató kezdete előtt Kaposi Ildikó, a könyvtár vezetője aggódott, hogy kevesen vannak még, pedig…
A három pont után kimondatlanul is a láthatóan jelentős előkészületre gondolt: Borbáth tanár úr készített ki egy asztalra különféle elektromos kütyüket (bocsánat, tanár úr – a szerk.), vetítővászon sejtetett vetített képeket, külön asztal szolgált a hangtechnikának – erősítők, keverők, CD-játszó, laptop és temérdek vezeték – és a főszereplő, Borbáth Péter is külön pultot kapott egy stúdió mikrofonnak és a könyveinek.
Kár volt aggódnia Ildikónak, mert fél tizenegykor, mintegy varázsütésre, megtelt a gyerekrészen berendezett alkalmi nézőtér, s kezdetét vette egy nem mindennapi könyvbemutató. Némi túlzással azt mondhatnók, hogy a szerző és barátai dramatizálták a könyvet, mely játék során ő maga, Borbáth Péter volt a narrátor.
Bár nem szokás, most hadd szóljunk arról, hogy a könyv, mint egy tárgy igencsak figyelemre méltó. Kellemes a színe, csak annyira fakó a szürkés-zöldes szín, amennyire a természetközeliséget jelezni kell. Jó a fogása, mintha valami nagyon finoman kidolgozott bőrt tartanánk a kezünkben, s a lapjai sem fehérek: halványszürke papírra nyomták a szöveget. Itt pedig azt kell megjegyeznünk, hogy nagyon gondosan választották ki a betűtípust is – alkalmazkodik a meséhez és jól is olvasható, amellett eléggé dekoratív. Szóval, teli találat. Vagy – és ez talán a valószínűbb – gondos tervezés, átgondolt kreatív munka. Hisszük, a Csimota kiadónak is köszönhetően (ld. a keretes részt a cikk végén!)
A grafika pedig egyenesen szenzációs. A bemutató során külön „fejezetet” kapott Remsey Dávid (a képen balra, vele Borbáth Péter), hogy bemutassa, hogyan alakultak ki a figurák, a karakterek, milyen gondokat okozott egy fogalom, mint például a zaj megrajzolása. Szó se róla, itt is száz százalék a találati arány!
„Niru halk szavú, bizonytalan, Sündör viszont folyton beszél, és mindig tudja, mit akar. A két barát egy nap különös világba csöppen, ahol titokzatos lényekkel találkoznak.
És te láttál már hártyás szárnyú pendülést? Fogtál a kezedben napállatkát? Kíváncsi vagy a mágnesbogarakra? Tudod, hogyan kell fényekre vadászni, zajokat gyűjteni?
Akkor itt az idő, hogy útra kelj Sündörrel és Niruval a Csillanó Fém Birodalmába!” – írja a könyvről a kiadói fülszöveg.
Ezt a rövid tartalmi kivonatot személyesítette meg Borbáth Péter. Felolvasott egy részletet a meséből, mely során a két jó barát elvetődik Zazil, az öreg tudós boltjába (Borbáth Gábor tanár úr személyesítette meg) is, ahol egyrészt megtapasztalhatták az adok-veszek filozófiáját, másfelől pedig a jelenlévő gyerekek közül a leggyorsabb és a legbátrabb – Sündör bőrébe bújva – haja is égnek állt a Van de Graaff-generátor kipróbálásakor.
Panda – a szerző barátja (képünkön) – minden igyekezetét latba vetve varázsolta elő a mese hangjait („kerítésléc közé szorult nyekergések, csikarfa koronájába tapadt óbégatás, pázsiton megtelepedett pittyegések”) felhasználva az asztalán található összes eszközt, s a technikai lehetőségeket: visszhang, újrajátszás, hangtorzítás, frekvencia változtatás, stb., stb. Megjegyezzük, volt mit kipróbálni a gyerekeknek a bemutató végén – nem csak Pandánál, de a varázsboltban is.
A könyv vagy Borbáth Péter különleges világa valójában egy furcsa tükör. Mert miközben a kisiskolások (ne feledjük, a könyvet a kiadó 7 éves kortól ajánlja!) már napi szinten használják az okostelefont, a tabletet, azért még gyerekek: szükségük van a mesére, az abban rejlő tanításokra. Még akkor is, ha nem feltétlenül Kriza János magyar népmese gyűjtéseit lapozgatják vagy Pom Pom meséit nézik a youtubon. A meserészletből kiderült, Borbáth nem magyarázza agyon a jelenségeket: hőseire bízza, mi az, ami számukra elfogadható, ami érdekes számukra, s mi az, amivel nem is kell foglalkozniuk, amit ösztönönösen elvetnek a kipróbálás után. Olyan ez, mint amikor a már éppen járni tudó kisgyerek megérinti a forró tűzhelyet.
Borbáth Péter és Remsey Dávid könyve, a Sündör és Niru – Sündör nyomában 2015 végén jelent meg.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT
fotó: 10kkerkult.hu/OGY
A Csimota Könyvkiadó — a Móra Kiadói Csoport tagja, 2003 óta a minőségi gyerekkönyvek kiadója. Az alapcélként megfogalmazott gondolatok: igényesség és minőség, formai szépség és esztétikum, kreativitás és innováció, társadalmi elkötelezettség: olyan, kényes témák felvállalása, melyek a hazai gyerekirodalomban gyakran tabuként szerepelnek (másság, tolerancia, elmúlás), új tehetségek felkutatása.
A kiadó megőrizve kezdeti lendületét a mai napig is a legprogresszívebb gyerekkönyvkiadónak számít a hazai piacon. Újdonságaival, koncepció könyveivel, nem csak a szakma elismerését vívta ki magának, de több kiadványuk mára már megkerülhetetlen klasszikussá vált.
A legelismertebb magyar szerzők; Tóth Krisztina, Varró Dániel, Böszörményi Gyula, Dragomán György, Lackfi János mellett kinevelt maga köré fiatal és tehetséges illusztrátorokat, akik mára már nemzetközi szinten is elismert alkotók; Kárpáti Tibor, Takács Mari, Rippl Renáta, Baranyai (b) András, Makhult Gabriella, Szulyovszky Sarolta…
Kiadványaikból nem egy megjelent külföldi piacokon, hazai körökben pedig rangos társkiadókkal és együttesekkel dolgozott együtt; Magvető Kiadó, Egyszervolt.hu, Pozsonyi Pagony, Nemzeti Filharmonikusok, Sárik Péter Trió.
