AD-blacklist1

2015
nov.
16

Neki egy kis halhatatlanság kijár…

Írta: Oszvald György

dobos book 084leadA szó minden értelmében kuriózumkötetet mutatott be dr. Kovács Gyula és dr. Kovács Lajos a FSZEK Kőbányai könyvtárában november 12-én. Egy már életében legenda, dr. Dobos János munkásságát dolgozták fel a szerzők.

 

 

Kivételesen nem kell monogramot írnunk, bátran elárulhatjuk, dr. Dobos János a Kék fény című televíziós bűnügyi magazin szakértője volt.

   dobos book 024Kaposi Ildikó, a könyvtár vezetője (képünkön) köszöntötte a megjelenteket – ez esetben nyugodtan mondhatjuk, Dobos János egykori barátait, tisztelőit, aktív és nyugdíjas nyomozókat vagy csak azon érdeklődőket, akiket érdekel a magyar bűnüldözés egy legendás alakjáról írott könyv – majd átadta a szót (a képet és a hangot) Kovács Gyulának.

 

   Dr. Dobos János az idén lenne 80 éves, így ez a kötet nemcsak egy szimpla megemlékezés; bőven több annál, főhajtás és tiszteletadás emberi nagysága, szakmai tudása, tanári kvalitásai előtt! Ezeket az értékeket szem előtt tartva ült a számítógép mellé dr. Kovács Gyula, nyugalmazott r. alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi főosztályának volt osztályvezető-helyettese, szakíró, tudományos újságíró (az Obsitos detektívek lapja főszerkesztője), a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi karának megbízott oktatói és képzési szakérője, és mutatta be az alanyt.

 

Angyalföldről az ORFK-ba

 

   dobos book 077Kovács Gyula (képünk) elsőként kifejezte örömét, hogy immár 25 éve kőbányai lakosként, kőbányai helyszínen lehet részese a kötet ismertetésének, majd bemutatta Bárdy Tibor nyugalmazott r. ezredest, aki Dobos János közvetlen munkatársa, egyik legjobb barátja volt, s a mai napig a család barátja, szellemi hagyatékának gondozója.

  Azért, hogy legyen hol elhelyezni a legendás nyomozó életművét, Kovács Gyula egy rövid életrajzot vetített. Mi sem természetesebb, hogy a felhasznált fotók Bárdy Tibor magángyűjteményéből származnak.

 

   Dobos János Budapest XIII. kerületében, Angyalföldön született 1935-ben. Érettségi után, tizennyolc évesen lépett a rendőrség hivatalos állományába. Első szolgálati helye a IX. kerületben volt, itt őrmesteri rendfokozattal nyomozóként dolgozott. 1954-ben alhadnagyi rendfokozattal, kiváló eredménnyel fejezte be a Korvin Ottó Bűnügyi szakiskolát. Ezt követően a BRFK-ra került, s a betörési vonalon tevékenykedett nyomozóként.

   Pályafutása a BM II. Csoportfőnökség (az akkori ORFK) Vagyonvédelmi és Betörési osztályán folytatódott, majd 1960-64 között a Szovjetunióban a Belügyi Akadémián tanult. Ott szerzett diplomáját még abban az évben honosították Magyarországon, s az ELTE állam- és jogtudományi karán avatták doktorrá.

   Dobos kötet1986. december 31-ig teljesített szolgálatot az ORFK-n különféle beosztásokban. Közben 1984-ben elvégezte a Szovjetunió Belügyi Akadémia felsőfokú vezetői szaktanfolyamát. Az aktív rendőri szolgálatot az oktatás követte, a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi és kriminálpszichológiai tanszékén volt oktató, később a tanszék vezetője.

  A rendszerváltoztatást követően 1990. január 1-jétől ismét „aktív” rendőrként dolgozott, az ORFK bűnüldözési osztályának vezetőjeként, majd főosztályvezető-helyetteseként. 1991. március 31-én minden indoklás nélkül felmentették és nyugállományba helyezték. Ekkor volt 56 éves, 38 év nyomozói, oktatói hivatásos rendőri tapasztalattal a háta mögött.

 

  Ennyi a rövid életrajz, ám Kovács Gyula ettől jóval alaposabb volt, külön fejezetben mutatta be oktatási tevékenységét, publikációit. Csak a Belügyi Szemlében több, mint 60 tanulmánya jelent meg. Tapasztalatait számos szak- és tankönyvben adta közre.

  Életének külön fejezete a Magyar Televízióban jelentkező Kékfény című bűnügyi magazin. 1965-től havi egy alkalommal sugározták, s a rendszerváltoztatásig 130 adást élt meg. Kovács Gyula elmondta, a Kékfény az első időszakban hagyományos riportokat készített a rendvédelmi szervek munkájáról, majd egyre kedveltebb téma lett a bűnüldözés. Lezárt bűnügyeket mutattak be, s elemeztek, interjúkat készítettek az elkövetőkkel. A ’60-as évek végén új rovattal jelentkeztek, ebben a nézők segítéségét kérték a bűnügyek felderítéséhez, az elkövetők elfogásához. Bár a műsort a kezdetektől dr. Szabó László vezette, Dobos legalább annyira ismert és népszerű volt a magazin állandó bűnügyi szakértőjeként.

   ‒ Dobos Jánost a „hatalom” 1986-ban „levette a műsorról”. Váratlanul hunyt el 2013. december 17-én – mondta Kovács Gyula. Az életében legendaként említett nyomozót Kovács Gyula úgy jellemezte, hogy „munkabírása, munkaszeretete példája volt minden korosztálynak, szókimondásának, kíméletlen őszinteségének ma kevesen örülnének (és jó néhányan nem örültek életében sem)”.

   A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete dr. Dobos János-díj, majd dr. Dobos János Emlékérem elismerést alapított. A Dobos-könyv – a Dobos-emlékév tiszteletére – 2015. június 25-én jelent meg.

 

Dobos-könyv

  

   dobos book 054Az életrajz ismertetése után átadta a szót dr. Kovács Lajosnak, aki a könyv szerkezetét ismertette, és bőséges szóbeli kiegészítésekkel gazdagította az olvasás közben várható élményket.

   Kovács Lajos nyugalmazott r.ezredes, rendőrségi főtanácsos, címzetes egyetemi docens, az ORFK Nemzeti Nyomozóiroda Életvédelmi osztályának osztályvezetője, a Károli Gáspár Református Egyetem állam- és jogtudományi karának megbízott vezetője.

  Engedje meg az olvasó, hogy Kovács Lajosról ide citáljunk egy rövid szakmai életrajzot!

   „Dr. Kovács Lajos 40 évet dolgozott gyilkosságok közelében először a fővárosi rendőr-főkapitányságon, majd az országos főkapitányságon, végül a Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahol 7 évig az ún. ,,döglött ügyek” osztályát vezette. Az elmúlt évek legmegrázóbb magyar gyilkosságairól könyvet is jelentetett meg A Mór megtette... címmel. Ebben ,,több mint három évtized tapasztalatait osztja meg az olvasóval, melyeket az élet elleni bűncselekmények terén szerzett, feltárva a rendőri munka olyan területeit is, melyeket a nagyközönség nem ismerhet meg, csak ezek eredményét, legyen az siker vagy kudarc.”.

  

   Kovács Lajos egy cseles húzással arra kérte Bárdy Tibort (képünk), mint Dobost legjobban ismerő személy, mondjon el néhány hozzá fűződő emléket. Tibi bácsi elmondta, Dobos Jánossal 1954-ben került kapcsolatba.

– Ő 1953-ban a Korvin Ottón kezdett, én 1954-ben, s akkor ő már a BRFK-n volt a betörési alosztályon. Én 1954-ben végeztem, és mindjárt a BRFK-n kezdtem, az értékesítési alosztályon. De az egész BRFK-t akkor szervezték át, s így kerültem a betörésre. Mindketten egy ,,öreg” nyomozó mellé voltunk beosztva, kaptuk az ügyeket, s ezt csináltuk két éven át. Csak ez után mondták, hogy ezentúl önállóan fogunk dolgozni. De mi már akkor rájöttünk, hogy egyedül nem megyünk semmire, párban kell dolgozni, mint azt az amerikai bűnügyi filmekben is látni. No, mi összeálltunk Janival, s minden személyre kiosztott ügyünket közösként kezeltük. Azt néztük, mely' dolgokat kell kiemelten kezelni. Amíg Jani nem ment ki a Szovjetunióba, a legsikeresebbek voltunk az alosztályon. Úgy voltunk egymással, mint a testvérek. Én a báty, ő az öcsi. De nem nyolc órát dolgoztunk, ilyen nincs! Ha valaki nyomozó, annak január 1-jétől december 31-ig tart a munkaideje. Az, hogy elkapjunk egy betörőt, az sok esténkbe került; tudtuk, mikor merre jár, s ehhez igazítottuk a munkaidőnket! – elevenítette fel a pályakezdés meghatározó élményeit, persze, összefoglalva ezzel jó néhány évet!

 

   dobos book 080Kovács Lajos (képünk) egy Szuhai Balázs-paródiát idézett fel, melyben a humorista Dobos János raccsolását (''a vafinált betövő”) figurázta ki.

– Hosszú időn át ezen nevetett az egész rendőrség, beleértve jómagamat is – mondta.

 

   Néhány szóval ecsetelte, hogy milyen nézetbeli különbségek voltak a vagyon elleni és az élet elleni bűncselekmények, és ezek felderítésének megítélésében. Elmondott egy esetet, amikor Siófokra vezényelte őt Dobos, mert az egyik szálloda portását lelőtték. Akkoriban egy ideig a közvetlen főnöke volt, és ő maga csak később érkezett meg.

– Berendelt a siófoki Napfény szálló presszójába, mert ott volt a referáda, kikértünk néhány sört (zárójelben jegyzem meg, egyikünk sem könyvből tanulta a másnaposságot), és azt mondta: ,,na, Luló, mit tudunk az ügyről?". És akkor mindent el kellett mondanom, mit derítettem ki az addig ott töltött két nap alatt. Szerettem a módszereit, ahogy referáltatott, ahogy irányított – emlékezett egy közös munkájukra.

 

     A könyvről elmondta, az előszóban azt kívánta kifejteni, hogy a bűnözőkről, meg a bűnesetekről szól az utókor, de kevés olyan nyomozó van, akit megőriz az emlékezet.

‒ Vajon meg tudja-e mondani valaki, hogy hívták a nyomozót, aki Hasfelmetsző Jacket nyomozta 1888-ban Londonban? Frederick Abberline volt a felügyelő neve – válaszolta meg a kérdést, majd így folytatta: – A mi nevünket sem tudják, maximum az a jellemző, hogy egy-két kiemelkedő személyiség nevét felkapja a sajtó, néhány évtizedig, egy-két generáción át tudnak róla, aztán elfelejtik. Hát ezért érdemel meg János egy kis halhatatlanságot! Bevezetés helyett Kovács Gyula barátom tanulmánya áll a könyvben, az, amit most el is mondott. A könyv első fejezete szakcikkeket és tanulmányokat tartalmaz. Ezeket Dobos Jani saját maga írta, s van köztük olyan is, ami még soha nem jelent meg ezelőtt nyomtatásban.

 

Jellemző példaként említette Kovács Lajos az Ars Kriminalisztika című tanulmányt, amely ott van abbahagyva, ameddig Dobos eljutott. Azt feszegeti benne, ki az igazi kriminalista, hogy mit jelent a rendőri tekintély. Szól benne a bűnüldöző ideálokról is.

   dobos book 073Kovács Lajos fontosnak tartotta szólni, hogy a tanulmányok között szerepel az is, amelyben az élet és a vagyon elleni bűncselekményekről, ezek nyomozási lehetőségeiről ír. Párhuzamokat állított fel a gyilkosságok és a betörések között, mondván, van durván 200 gyilkosság egy évben, ahol 20 százalék körül van az ismeretlen tettesek aránya, a többi ,,családon belül” megtalálható, betörés viszont van 10 ezer egy évben, ezek többsége ismeretlen tettes. A betöréseket többnyire egy nyomozó deríti fel, egy gyilkosságnál egy egész csoport dolgozik. Itt megjegyezte, hogy a hírhedt móri gyilkosságon 70 nyomozó dolgozott!

 

   A második fejezetben szakcikkek és szaktanulmányok vannak más szerzőktől. Szó esik benne a betöréses lopás jellemzőiról, a kábítószer-kereskedelemről, a pszichoaktív anmyagokkal való visszaélésekről. De megtalálható itt a pécsi ügyvédnő meggyillkolása után bekövetkezett érdekes véleményekről, a sértetti közrehatásról. Szerepel ebben a fejezetben a tanúvédelemmel kapcsolatos dolgozat is. Itt Kovács Lajos megemlítette a jelenleg is folyó, Portik Tamás elleni ügyet, ahol védett tanúk vallanak, igaz, a vádlottak az anonimitás ellenére tudják, kitől származik a vallomás.

A harmadik fejezetben a pályatársak tisztelegnek Dobos János előtt. Köztük Tibi bácsi is, mint igaz barát ír egy megemlékezést Janiról. Bizonyára sokan emlékeznek Farkas Helgára, a csodaszép szegedi lányra. Hat év után derült ki, valójában mi történt, ki volt a tettes, holott azt megelőzően tanúkat öltek meg, a lány eltűnt, felröppent a hír, talán meggyilkolták, stb. A témáról Kovács Lajos könyvet akart írni, elkezdte, de nem fejezte be. Viszont itt közreadta az addig elkészült két, átdolgozott fejezetet.    

A negyedik fejezet inkább szépirodalom: krimi, novellák, zsarus sztorik gyűjteménye. Mág Bertalanról, a nepper Vörös Laciról, a Pipacs bárról írt egyebek mellett Dobos János.

A befejezés egy utószó Kovács Gyula tollából, melynek egyik része egy érdekesség. Ki ismeri Dobos Jánost? – tette fel a kérdést, s a válaszokat gyűjtötte csokorba, s elemzte őket. A könyv végén egy gazdag fényképalbum teszi teljessé Dobos János életét.

 

   ‒ Ha valaki szakmai szemmel olvassa a könyvet, temérdek hasznos információt talál a nyomozói munkáról, aki csak olvasmányélményre vágyik, megkapja a nyomozói élet fílingjét – zárta a kötet bemutatását Kovács Lajos.

 

dobos book 116

  Néhányan a szerzők közül, balról: dr. Kovács Gyula, dr. Kundrák Villő, Bárdy Tibor, Molnár Mihály, dr. Kovács Lajos

 

   Zárszóként egy régi filmet játszott be Kovács Gyula, melyben Juszt László megtréfálja Dobos Jánost és Tonhauser Lászlót. Egy számukra abszolút ismeretlen szobában elrejtenek egy falba épített széfet, s ezt kellett megtalálni. Tanulságos volt, hogyan gondolkodik a nyomozó a betörő fejével! A versenyt végül is Dobos János nyerte.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT  

Fotó: 10kerkult.hu/OGY