AD-blacklist1

2015
szep.
28

Sci-fi vagy fantasy?

Írta: Oszvald György

FSZEK suli kiallitas 195leadAkár rendhagyó irodalomórának is tekinthetjük a kőbányai könyvtár két legutóbbi programját. Egy oktatástörténeti kiállítás és egy, a fantasztikus irodalomról szóló délután kapcsolódik egybe. Már csak azért is, állítjuk ezt, mert miközben készülnek a robotok, a kiállítótérben réges-régi tankönyvek, taneszközök, no és egy osztályterem részlet láthatók.

 

 

   ,,Osztály vigyázz, tanár úrnak jelentem, az osztály létszáma azonos a honlapunkat éppen olvasókkal, a hiányzóknak majd átadjuk a házi feladatot." Bár Munkácsy Gyula, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) igazgatóhelyettese nem éppen ezzel kezdte megnyitóját, az még az idősebbeknek is temérdek meglepetést tartogatott. Mint mondta, a fiatalságnak talán új dolgokat tud mondani, az idősebbekben pedig emlékeket idéznek fel szavai.

 

    FSZEK suli kiallitas 139‒ Ha azt mondom az itt ülő és előadásra váró piros sapkás diákoknak, hogy vedd a kezedbe a pennádat, nyisd ki a kalamárisodat és most ne használd a mozgó ruganyt, akkor lehet, hogy zavarba jönnek. Itt is lehet látni a tanári asztalon, s nem nehéz rájönni, hogy mi is ez. És, ha ezt megfejtettük, tele kell tölteni tentával, amit, ugye ma már tintának mondunk. De például 1860-ban honnan szereztek tentát? Hiszen nem volt papír- írószer bolt. Megmondom. A tanítómester segítségével maguk készítették többnyire földpátból. És ha volt tenta, kellett irka is. Hát arra hol tettek szert? Nagy árkusokban megvásárolták a papírmerítő műhelyben s penicillussal vágták fel megfelelő méretre. Az irka, biztos kitalálták, a füzet, az árkus a nagyméretű íves papír, s a penicillus nem más, mint egy bugylibicska, amivel egyébként a lúdtollból készült pennát is faragták – magyarázta Munkácsy Gyula (képünk)

 

    Megtudtuk még, hogy az irkalapokat bizony líneázni kellett, azaz, vonalzóval meg kellett vonalazni vagy az oldalára margót (egyfajta sorvég-jelzőt) húzni. De azt is elárulta, Eötvös József javaslatára 1868-tól bevezették a kötelező iskolába járást, s ez rögtön magával hozta, hogy az államnak megfelelő taneszközöket is biztosítania kellett. Így kerülhetnek most ide a szemléltető faliképek vagy a kitömött madarak.

 

   FSZEK suli kiallitas 034Szólt még a XIX. század falusi és városi iskoláinak a különbözőségéről, az osztatlan elemi népiskola jellegzetességéről. Az egy szem tanyasi vagy falusi tanító egyszerre oktatta az elsősöket, a másodikosokat és a harmadikosokat. Ha pedig valaki szomorúan ballagott haza a mezőn az ötös érdemjeggyel, az azért volt, mert bizony a mai fogalmaink szerint akkor éppen az elégtelent jelentette. Az ilyen gyereknek a bizonyítványába a szorgalom értékelésére az ,,ernyedetlen" szót írták be.

 

   Ámulva hallgattuk Munkácsy Gyula szavait, s a megnyitója végén azt konstatáltuk, bizony egy rendhagyó irodalom-történelem óra tanúi voltunk!

   Kaposi Ildikó a bevezetőjében elmondta, az iskola mindenki számára átélt élmény. Vannak, akiknek mindennapos elfoglaltság, másoknak már csak emlék.

– De egy biztos, ükkapáink, dédapáink ugyanúgy huncutkodtak vagy izgultak a felelés előtt az iskolában, mint a mostani diákok, csak az eszközök különböznek – mondta.

 

 

A Harmat Általános Iskola tanulói adták a megnyitó műsorát. Gólián Erika tanárnő frappáns szerkesztésében és betanításában a gyerekek tökéletes példáját vonultatták fel a jelenkor és a múlt egymásra épülésének, kölcsönhatásának.

   FSZEK suli kiallitas 203

 

   A megnyitón résztvevők között örömmel fedeztük fel Szigyártó Gusztáv tanár urat, aki a minap kapta meg gyémánt diplomáját. A hatvan évvel ezelőtt szerzett és a pályán eltöltött időre való tekintettel óhatatlan volt a kérdés: milyen emlékeket idéznek benne az akár általa is használt eszközök, tankönyvek?

– A tanárképző főiskolán történelem-földrajz diplomát szereztem, s úgy adódott, hogy 1956-ban megüresedett egy állás a Kápolna téri iskolában, s egészen 1960-ig tanítottam ezt a két tárgyat. Az Óhegyi és a Kápolna téri iskolák összevonása után kerültem el a ruhaipari szakközépiskolába, ahol az arany oklevelemet kaptam. Elnézve itt az osztályterem berendezést, tényleg ilyen padok és székek voltak.

 

    FSZEK suli kiallitas 378A Sivók Zoltán gyűjteményére, dokumentumaira alapozott és az OPKM, valamint a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény tárgyi támogatásával szerkesztett kiállítási anyag emlékeket idéz fel a mai hatvanas és idősebb korosztályban, egyúttal gondolkodásra is késztet. Mert látván a korabeli számtan, mértan, algebra, alaktan, földrajz, vegytan, természettan és egyéb tankönyveket, a tanoncbizonyítványt, a gyerekek ‒ főleg az alsósok ‒ maximális túlterheltsége, életkori sajátosságaik, szellemi, testi fejlődésük biológiájának nagyfokú figyelmen kívül hagyása jellemzi a mai tanterveket. Minek a házi feladat, ha egésznapos iskola van? Lehet-e a matematika óra anyaga a rózsaszín postai csekk kitöltése? És sorolhatnánk még. Bár a gazdag és látványos kiállításnak nem célja, hogy bárki arról elmélkedjék, szükséges-e a kézírás megtanulása, tényleg tudni kell-e, hogyan írjuk és ejtjük a régi családneveket (például: Ponori Thewrewk Aurél – török), hogy a lexikális tudás vagy az összefüggések láttatása, felismerése és kreatív alkalmazása az alsó fokú tanítás célja, mégsem kerülhető ki a gondolkodás szabadsága.

 

Fantasy-nap

 

És tulajdonképpen, Ponori Thewrewk Aurél csillagász említése nem is olyan véletlen. Művei közt (Élet más bolygókon, 1968; Bolygóistennő, Bolygókirály – 1911, 1913) számos olyan található, melyek valamelyik oldalról érintik a minapi fantasy-napot. Szerkesztőségünk a program első előadásán tudott részt venni és volt módja a gyerekek kézműves elfoglaltságaiból is rögzíteni néhány képet.

 

fszek fantasy 082

 

   A könyvtár emeleti olvasóterme zsúfolásig megtelt, főleg a 15-30 év közötti korosztály képviselőivel. Mindannyian a fantasztikus irodalom rajongói, de legalább is, érdekelte őket a műfaj.

   fszek fantasy 068– Mi az a fantasztikus irodalom? – tették fel a kérdést az előadást prezentáló Kleinheincz Csilla, fordító, író (képünk) és Moskát Anita író. Hogy valamilyen határt szabjanak az értelmezésnek és a – vélhetően – szárnyaló gondolatnak, pontosították a címet: A méhekről és a fantasztikus irodalomról. Kleinheincz Csilla azonnal el is magyarázta ennek lényegét.

 

   ‒ Egy gondolatjáték kifejtése miatt használjuk ezt a módszert, és, hogy ne kelljen csak úgy általánosságban beszélni arról, mi is az a fantasztikus irodalom. Konkrétan feltehetjük a kérdést: mi lenne, ha a méhek kipusztulnának? Amiket erre a feltételezésre elmondanánk, még nem fantasztikus irodalom, bár nyilván sok elemét érintenénk: például, mi történne azzal a családdal, aki a méhekből él? A fantázia világa ott kezdődik, amikor azt kérdezzük és esetleg le is játsszuk, hogy beszélnek-e a méhek? Tudnak-e a kommunikálni a belőlük élő családdal? Az viszont már a fantasztikum, hogy létrejön egy másodlagos világ, ahol a családfő át tud lépni a beszélő méhek világába – magyarázta egyfelől a fantasztikus irodalom alapjait másfelől egy lehetséges felosztás körvonalait.

– Ebben megjelenik a tudomány, a science fiction (sci-fi), a társadalmi kritikákra vagy az emberi viselkedésre épülő-reagáló társadalmi sci-fi. Megint csak a példa kedvéért: az éhezés kiváltotta migráció vagy a méheknél maradva, ha kipusztulnak, a megporzás elmaradása miatt bekövetkezhet a növénytermesztés technológiájának megváltozása, vagy akár megszűnhet maga a növénytermesztés is, stb., stb.

   (Itt engedjen meg az olvasó egy személyes megjegyzést! A science fiction – tudományos fantasztikus – irodalmat rövidítve sci-fi névvel illetik, mely napjaink kiejtésében egyre inkább „szkifi” alakot ölt. Bár se ennek, se az általam inkább javasolt „scifi” kiejtésnek nincs jelenleg elfogadott magyarázata, azért inkább ez utóbbi mellett voksolnék. Az angol „szájenszfiksön” mellé valahogy jobban illik a scifi, mint a k-val ejtett változat. De, ahogy sok minden más, ez is csak egy fantasy. Én scifinek ejtem. – kiemelés tőle, O.Gy.)

 

   fszek fantasy 076Moskát Anna (képünk) egyfajta kategorizálást ismertetett: ‒ Ide tartozik, hogy a kiadók saját zsánereket, alzsánereket alkotnak: történelmi, epikus, kortárs, mágikus, paranormális, mesék, legendák – magyarázta.

 

   Itt pedig azonnal választ kaptunk a kimondatlan kérdésre is. Vajon a gyerekmesék (Hófehérke, Hamupipőke, A kis hableány, a vasorrú bába, a hattyúvá változó lányok és társaik) hová sorolhatók? De felvetődött az a kérdés is, milyen viszonnyal áll egymással a fantasy és a szépirodalom? A gyakorlat alapján mind a szerzők, mind az olvasók között tapasztalható, hogy van átjárás a zsánerek között.

   Arra is beszélt Moskát Anna, mit tekinthetünk mindezek után fantasztikus irodalomnak.

– Fantasztikusnak tekinthető minden jövőben és más világban játszódó történet, mindaz, ami szembe megy történelmi és tudományos tényekkel, ismeretekkel – foglalta össze a jelen álláspontjait.

 

   Ezek után természetesnek vettük, hogy a gyerekek minden további nélkül elfogadják a virtuális világot a benne szereplőkkel együtt, s lelkesen, némi szőlői segítséggel ragasztják, alakítják a robotokat, vagy a nagyobbak cyberpunk (no, akkor most „szájber” vagy „kiber”?) ékszereket készítenek.

   fszek fantasy 160Számunkra ennek a napnak egy másféle olvasata is megmutatkozott. A bejáratnál kérdőívek fogadták az érkezőket: játékra invitálták őket a szervezők. A kérdésekben pedig – nem is nagyon rejtve – temérdek ismeretet közölnek. Csak példaként újfent! A sci-fi és a szépirodalom nem zárja ki egymást. Dan Simmons műveiben sok utalás van az irodalom kiemelkedő alkotásaira. Az Ílion című művének egyik főszereplője földi íróért rajong. Ki ő? És a lehetséges válaszok: John Keats, Jókai Mór, Shakespeare, Csehov. 

 

  Hát, ennyi, de most már ideje befejezni az írást, mert kezdődik a Star Trek következő epizódja.

 

 

A sci-fi naphoz tarozó képgaléria  ITT  tekinthető meg 

Az oktatási eszközök kiállításról készült képek IDE kattintva láthatók 

fotó: 10kerkult.hu/OGY