AD-blacklist1

2015
már.
27

Már 75 éves a kis Vuk

vuk1A rókamese valószínűleg elkallódott volna Fekete István állatregényeinek rengetegében, ha Dargay Attila rajzfilmje nem teremt belőle klasszikust. Az idén 75 éves róka, Vuk sikere azóta is töretlen.

 

 

 

„Fekete István nemcsak azzal vált Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írójává, hogy műveit magyar nyelven már több mint tízmilliós példányszámban adták ki, de népszerűsége olvasásszociológiai felmérésekben is kimutatható. Legsikeresebbek azok az állatregényei, amelyeket 1940 és 1966 között vetett papírra. Csí, Kele, Lutra, Bogáncs történeteihez az ihletet többnyire a saját élményeiből merítette. Volt is miből, mivel szülőfaluja, Gölle híres állattenyésztő község. Az erdő vadjai között pedig simabőrűként előszeretettel vadászgatott, innen eredhetett a rókák iránti vonzódása is. Érdekes anekdota, hogy szépírói karrierje is közvetve a rókáknak volt köszönhető. A Nimród vadászújságban az 1930-as években megjelent Traktort követő rókák című írását olvasva barátja, a nagy Afrika-kutató vadász, Kittenberger Kálmán a következőt mondta: „Miért nem írsz te mást is? Az a traktoros róka kitűnően van megírva. (…)


A Vuk elsőként 1940-ben jelent meg a Csí - Történetek állatokról és emberekről című kötetben, de annyira sikeresnek bizonyult, hogy 1965-ben önálló kisregényként is kiadták. A természetábrázolásba ágyazódó fejlődésregény megható és szép elbeszélés egy kis róka felnőtté válásáról és az élet végtelen körforgásáról, amely a természet és az állatok szeretetére, tiszteletére tanít. Átélhetővé teszi a kizsákmányoló és uralkodó embereknek alávetett vadállatok nézőpontját. Főhőse egyszerre üldöző és üldözött, kalandos utat bejárva találkozik a lét örömeivel és nehézségeivel, miközben rengeteget tanul idős mesterétől, Karaktól, hogy végül magabiztos, gondoskodó felnőtté váljon. (…)

 

vuk konyv

vuk2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


„Elolvastam a könyvet, és elbűvölt. Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket” – Dargay Attila ugyan Fekete Istvánnal személyesen soha nem találkozott, mégis rengeteg inspirációt merített az író műveiből. A legendás rajzfilmrendező a hetvenes-nyolcvanas években a Bogáncsból és a Vukból is rajzolt képregényt a Füles hasábjaira. Filmvászonra végül azért az utóbbit adaptálta, mert a hányatott sorsú pulikutya történetéből már készült egy élőszereplős film. A regény népszerűségét és ismertségét csak fokozta a rajzfilm, hatására sokan kezdték el az író műveit olvasni. Karakterei legendássá váltak, sikerült elérnie azt, hogy a Vuk név egyszer és mindenkorra egybeforrjon Dargay figuráival. (…)


Először a Magyar Televízió rendelte meg egy négyrészes sorozat gyártását a Pannónia Filmstúdiótól. Állítólag kiürültek a játszóterek, amikor a tévében a Vukot adták, váratlan és hatalmas siker lett. Ekkor támadt a filmstúdió vezetőségének az az elképesztő ötlete, hogy a televízióban már százezrek által látott sorozatból egész estés mozifilmet vágjanak össze, lényegében megfordítva a film termékpályáját. Nyár elején mutatták be a sorozatot, amiből rohammunkában, decemberre már kész lett a moziváltozat. És csodák csodájára még sikeresebb lett: a bemutatót követő két évben kétmilliónál is több néző váltott rá jegyet. Sőt, keményvalutát termelő exportcikké is vált. Rengeteg ország vette meg a forgalmazási jogokat, 1982 karácsonyán például a BBC főműsoridőben adta. (…)


Több mint két évtizeddel később, az eredeti film sikerét meglovagolva Gát György 3D-s folytatást tervezett a Vukhoz, Dargay azonban határozottan elzárkózott attól, hogy az ő figuráit használják fel. A több halasztással végül 2008-ban bemutatott Kis Vuk sokakat megbotránkoztatott, az eredeti történet teljes meggyalázását látták benne. Kritizálták kezdetleges animációját és logikátlan történetvezetését.


„Rendszeresen kopogtatnak nálam, kiállításokra viszik a grafikákat, könyvekbe, játékokra, promóciókhoz kérik el a rajzokat” – ad némi ízelítőt Vuk utóéletéből Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa és özvegye, aki fáradhatatlanul gondozza néhai férje szellemi hagyatékát. Igaz, hogy a magyar piac szűkössége korlátozott lehetőségeket kínál, mégis az utóbbi években reneszánszát éli Vuk.”


A Könyvesblog teljes cikke itt olvasható.