AD-blacklist1

2014
nov.
18

„Szóhalmazok” és impulzusok a képek között

Írta: Oszvald György

irod-du 005leadKülönleges környezetben gyűlt össze egy kis csoport a Kőrösi Galériában november 14-én. Kilenc költő, az Impulzus irodalmi műhely alkotói mutatkoztak be egymásnak, s a verseket szerető közönségnek.

   

 

 

A környezet unikum jellegét Sipos Endre kiállítása adta, egészen pontosan a kiállítás azon része, ahol sajátos elrendezésben foglaltak helyet alkotók és közönségük. A kiállítás egyik fejezete a Vérvonal, a másik az Együtt címet viselte. S a véletlen úgy hozta, hogy a vérvonalat, jelen esetben az irodalmi örökséget az a Bella Beáta képviselte, mint az irodalmi délután háziasszonya, akinek 2006-ban elhunyt nagybátyjában, a Kossuth- és József Attila-díjas Bella István költőt, műfordítót, tisztelhetjük. Beáta azt mondta róla, apja helyet apja volt, s nagyon közel álltak egymáshoz. Az Együtt fejezet pedig eléggé plasztikusan nyilvánult meg.

   irod-du 171-650px

 

   Az elrendezés sem volt mindennapos, bár a galéria középső terme végesre szabta a lehetőségeket. Az mindenesetre figyelemre méltó ötlet, hogy az alaprajz egy ellipszist rajzolt, ahol az egyik íven az alkotók ültek, a másik, mondhatni feldúsított ív a hallgatóságé volt, s az ellipszis két gyújtópontjában foglalt helyet két kiváló színművész: irod-du 184Borbáth Ottília (bal oldali kép, lent) és Kálloy Molnár Péter (jobb oldali kép). Értő tolmácsolásukról Vaskó Ágnes azt mondta, olyan csodálatosan adták elő a verseit, hogy szinte nem ismerte meg azokat. – Ez egy megható érzés volt, s nagyon hitelesen adták vissza mindazt, amire gondoltam, amit meg akartam fogalmazni. Sőt, előadásmódjukkal még egy jelentős érzelmi többletet is adtak – osztotta meg tapasztalatait.

 

   irod-du 181Mi úgy véljük, az ilyen típusú felolvasó esteken a művész legnagyobb bravúrja, hogy versenként más bőrébe kell belebújni, más hangulatot, más érzelmeket kell tolmácsolni. Hitelesen! S ezen a napon ez megtörtént, arról szó sem lehetett, hogy bármely vers hangulata, impulzusai alól kivonjuk magunkat!

 

   Bella Beáta az alkotói ív közepéről vezette a bemutatkozást, melynek szerkezetét egyfelől egy jól bevált sablon, a fejezetekre osztás adta, tartalmát pedig maguk a versek. Így jött létre a fizikai ívek mellett egy szellemi ív. Bár ez egyáltalán nem volt egy statikus forma! Érzelmek, befelé fordulás és a világnak szóló boldog kiáltás, önvallomás és rímbe szedett társadalmi kritika oszcilláltak az íven belül, teremtve ezzel, feszültséget, izgalmat, majd adva megnyugvást.

 

   Bella Beáta arra kérte az irodalmi kör alkotóit, néhány szót mondjanak magukról a hallgatóságnak, mi pedig élünk a lehetőséggel, s ars poeticajuk közreadásával ismertetjük meg őket.

 

Bartha Katalin

„Némán szegett napok telnek/ S a szemközti háztető felett ívelő dróton gyülekeznek/ Folton-folt, fekete zubbonyos szavaim./ Csőrük vádlón kopog ….” (Gyülekezet)

 

Bella Beáta

„ … a csend üli meg az otthon melegét/ hol a gyertya pisla fénye ád világot/ s az időt megállítva keresem benne/ múltam válaszát.” (Előttem jár az ősz)

 

Egervári József

„Jajgatásom/ kihallik/ a földből,/ szép magyar/ földből,/ szívemnek/ porából/ kikerics/nyílik,/ és vad, tüskés/ hajtások …”

 

Fehér Csaba

„Az utak azért vannak,/ hogy végigmenjünk rajtuk;/ a fények azért, /hogy elrejtőzzünk előlük.” (Régi, bús nyár)

 

Iklódi Éva

„Láttam éneket szállni Istenhez,/ szerelemben kitartó bús ölelést./ Láttam a szoknyákra írt virágot,/ a fehér ingbe szőtt emlékezést./ Láttam világtalan szemeimmel a csodát.” (Láttam)

 

Kránitz Laura

„Életritmusom menedéke/ a holnap,/ mert kell a dobbanás,/ hogy élni tudjon/ a megtört roppanás.” (Szavak köré szőtt vágyak)

 

Paál Marcell Hesperus

„Nem akarok premier plan írni,/ a nagyközeli halál úgyis itt dohog,/ inkább a teljesre figyelni,/ hol nem papírmasék az angyalok.” (Forgatókönyv)

 

Vaskó Ágnes

„Szavakat rágok, csordul lelkem vére,/ Harmatos hajnal vállamon pityereg,/ színes álmaimnak vers lett a bére,/ dicsőséget koldul, érte didereg.” (Szavakat rágok)

 

   S hogy mégis miről írtak a költők, legalább címszavakban hadd említsük meg a fejezetek címeit, vagy talán a születésre késztető impulzusokat!

   Nem nyafognék, de már késő: emlékek, a személyes múlt; Északfok, titok, idegenség – vagyis az ego, az éntudat; Közélet; A szerelem.

 

   Elérkeztünk arra a pontra, amikor szólnunk kell két szereplőről, akik egy irodalmi est alkotói között egyáltalán nem szokványosak! Hogy impulzusokat, sőt, erős impulzusokat kapott a hallgatóság az Impulzus irodalmi műhely költőitől, az a verseken túl köszönhető volt Mészöly Gábor dramaturgnak és Radó Gyula rendezőnek. Kettejük több hónapos szerkesztő, válogató és tervező munkájáénak eredménye is volt a pénteki délután!

 

    irod-du 119Bizonyára sokan kíváncsiak rá, hogyan születik meg egy irodalmi műhely? Bella Beáta a bevezetőben csak annyit említett meg, hogy 2014. márciusában Tékozló Mucha Tamás (képünk) költő elindított egy kezdeményezést, melynek eredménye a fent méltatott irodalmi délután volt. A részleteket maga az ötletgazda osztotta meg. –  Mintegy hetven ismerősöm van a Facebookon, közöttük olyanok, akikkel már személyesen is találkoztam, másokkal nem. Így vagy úgy, de olvasom, olvastam a verseiket, s bár nem vagyok szakértő kritikus, de ezek nyomán sorsok jelentek meg előttem. Néhányuk nagyon megfogott, s elhatároztam, összehívom őket, töltsünk el egymás és verseink társaságában egy kis időt. Hát, valahogy így kezdődött. Aztán hívtunk még másokat is, kialakult egy társaság, majd néhányan kiléptek, remélem, nem végleges a döntésük, s vagyunk most, akiket látott, hallott. Sajnos, ketten nem érkeztek meg, valami baj történt az autójukkal.

 

   Radó Gyula (lenti képen jobbról a második) kért szót az utolsó vers, Hajdu Sára - Mucha Tamás: Kérdés, felelet című költeményének elhangzása után. – Megéledtek a versek, s ez egy nagyon jó dolog volt – mondta. – A költők írtak, mi olvastuk, néztük, válogattuk, majd Mészöly Géza szerkesztett, a művészek elmondták, önök pedig gyönyörködve hallgatták a verseket. Öröm volt ez a közös munka. Régi mániám, s elmondom itt is, hogy nem kellene elhallgatni ezt, s az ilyenfajta eseményeket! Mert emberek jönnek, mennek, régieket újak váltanak, s kialakulhatnak impulzusokat adó körük, irodalmi műhelyek. És, ha minden jól megy, talán otthonra is lelnek – legalábbis itt bizonyára így lesz.

   irod-du 055Bella Beáta (a képen balra) azt mondta a műhelyről: – Az a cél, hogy megismerjenek minket, ha megismertek, szeressenek meg, ha megszerettek, olvassák a verseinket.

 

   A magunk részéről hozzátesszük, hogy – bár többüknek megjelent kötete van – legyen mit olvasni, minél előbb legyen egy, majd több kötete az irodalmi műhelynek, afféle antológia, hogy ne az interneten kelljen kutakodni a szanaszét heverő impulzusokért!

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik,  ITT  

fotó: 10kerkult.hu/OGY