AD-blacklist1

2014
júl.
11

Irodalmi emlékek nyomában

Írta: Oszvald György

kike-verbai 041leadA Kőbányai helytörténeti Gyűjteményben tartotta meg a nyári szünet előtti utolsó foglalkozását a Kőbányai Írók, Költők Egyesülete június második felében. Az összejövetelen Verbai Lajos, a gyűjtemény vezetője a helyi irodalmi emlékek kialakulásába, történetébe avatta be a ma írókat, költőket.

 

 

 

Ráhangolásként Frideczky Katalin olvasta fel Petőfi Sándor: Szüleim halálára című versét, s ennek apropóján egy ide vágó, saját haiku írását is elmondta. Mindezt nem véletlenül, hiszen kiderült, Petőfinek vannak kőbányai kapcsolódási pontjai.

 

kike-verbai 044   Verbai Lajos (a képen Homola Irénnel) azzal kezdte a délutánt, ha már kőbányai irodalmi emlékekről lesz szó, el kellene dönteni, mitől lesz valami kőbányai. – Akkor lesz valami kőbányai, ha az alkotója kőbányai? Vagy akkor, ha az alkotás tárgya kőbányai? Hosszabb kutakodás után találtam egy rendező elvet, s kicsit Illyés Gyulától ellesve, ti. magyar az, aki magyarnak vallja magát, úgy vélem, kőbányai vers az, amit a kőbányaiak annak tartanak. De ezt egy kicsit módosítani kellett, mert amikor megkérdeztem az itt lakókat, mi a kedvenc kőbányai versük, csak hallgatás volt a válasz. Azt gondoltam, tartsuk meg az elvet, mert lehet, csak az információk nem jutottak el az emberekhez – magyarázta Verbai.

   Elmondta még, hogy elődjével, Bihari Józseffel, aki a Pest Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója volt, a mai napig folytatnak kutatásokat e témában.

 

   A majd' másfél órás, nagyon alapos, a történelmi és egyéb kapcsolatokat, párhuzamokat is bemutató előadást az egyesület tagjainak versei, és Németh Ferenc gitárjátéka szakították meg néhány alkalommal. A rendhagyó irodalmi délutánt Homola Irén, az egyesület alelnöke vezette.

 

   Az első részt – a teljesség igénye nélkül – úgy lehetne összefoglalni, hogy a kőbányai irodalom története egészen IV. Béla királyig vezethető vissza. Ő adományozott az itt élőknek egy Kőér nevű földet. Ettől kezdve a vidéknek központi szerepe van, főleg a Rákos patak és környéke, az itt futó utak révén. Amennyire ezek fontosak, annyira hátrány is. Kőbánya – a középkori szerepe ellenére – a XIX. század elejéig lakatlan volt, s éppen a Rákos mező hadi szerepe (felvonulási terület, legelő, stb.) miatt. Amikor pedig elkezdhetne fejlődni, kitör a Rákóczi szabadságharc.

 

kike-verbai 033

 

   Irodalmi emlékekben először Gvadányi József említi egy beszédében azon oknál fogva, hogy Budára készülvén a Rákos-mezei területet is szeretné felkeresni, mint történelmi helyszínt. Majd Virág Benedek személye és szerepe lesz érdekes a történetben. Házitanítóskodása után figyelme az irodalom felé fordult, s Budára költözése után kisebbfajta irodalmi kör alakult ki körötte.

   A sort folytatva, Verbai elmondta, mások is említik vagy utalnak a területre, például Kölcsey a Rákos című versében vagy Kisfaludy Károly egy írásában, de a későbbi időkben Eötvös és Arany is foglalkozik a vidékkel. Megjegyzendő, éppen a szerepváltás ebben a fontos, a Rákos mező már nem „hősi emlékek” értelemben jelenik meg, hanem egy konkrét színhelyként.

 

Később Petőfi is „bejön” a képbe, Epigramm című verse révén.

 

Rákosnak szomorú mezején járván, magyar, hallod
Fái között a szél mily keseregve nyögel?
Oh nem szél nyögel ott, ősid fölisteni lelke
Sír unokáinak elkorcsosodása fölött!

 

Rákos, 1839. április 30.

 

  kike-verbai 048 A terület fejlődésében szerepe van a szőlőtermesztésnek, a jó minőségű bornak, Erről is vannak irodalmi emlékek.

   A fontos információk között kell említeni, hogy 1870 körül már újságja van Kőbányának, igaz, még német nyelven adják ki, de a magyarrá válás nagyon gyors, s az 1900-as évek elején már magyar nyelven, s váltakozó címen jelenik meg: Kőbányai Újság, Kőbányai Hét, Kőbánya, Kőbányai hírek.

 

   Verbai elmondott még néhány, az irodalommal és a vendéglátással, a repüléssel kapcsolatos anekdotát, s ezen a ponton – idő híján – a folytatást szeptemberre halasztották, közös megegyezéssel. Egy rövid időt eltöltöttek még a gyűjtemény megtekintésével is a tagok, s azzal zárták a délutánt, hogy tartlamas, munkájukat segítő előadást hallottak.

 

Fotó: 10kerkult.hu/OGY