AD-blacklist1

2014
már.
21

A kőbányai költők, írók meséltek

Írta: Oszvald György

antologia-leadImmár nyolcadik éve, hogy a Kőbányai Írók, Költők Egyesülete megjelenteti éves antológiáját, benne a tagok, az utóbbi időben vendégszerzők műveivel. A tavalyi kötet címe: Találka a szökőkútnál. Az évkönyvet március 18-án mutatták be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtárában.

 

 

 

Elsőként a könyvtár vezetője, Kováts Beatrix köszöntötte az érdeklődőket, majd elmondta, hogy a kőbányai verselők elég régen működnek, „székhelyük” – örömére – az Újhegyi könyvtár, ahol havonta találkoznak. Kiemelte, azon ritka irodalmi körökhöz tartoznak, melyek évről évre kiadják munkájuk eredményét, az antológiát.

 

   antologia 024A továbbiakban Homola Csabáné, az egyesület alelnöke vezette a bemutatkozást. Mindenekelőtt Karacs Zsigmondot (képünk), az egyesület elnökét kérte fel, vázolja fel megalakulásuk és eddigi tevékenységük körülményeit, történetét.

 

   Karacs kiemelte, hogy Kőbánya irodalmi múltja, sőt közelmúltja is igen gazdag, így van mire büszkének lenni. Ezt az örökséget mérte fel Kanizsa József, s hívó szavára 25-30 fő jött össze, akik éreztek magukban ihletet és erőt az irodalom bármilyen ágának befogadására és művelésére. Így alakult meg egy irodalmi asztaltársaság.

– A kezdeményezésnek híre ment Kőbányán, sőt, eljutott azokhoz is, akik már nem itt laktak, de kötődésük visszavonzotta őket vagy egyszerűen csak szívesen jöttek közénk. Másfél év elteltével, 2006 végén már harmincnégyen szerepeltünk a kerületi önkormányzat segítségével megszületett első antológiában – elevenítette fel az első időszakot Karacs Zsigmond.

 

   A kezdeti laza formációt 2007-ben váltotta fel az egyesületi forma, mely lehetővé tette, hogy pályázatokon szerezzenek forrásokat a működésükhöz. Az egyesület elnöke Karacs Zsigmond lett, s viseli posztját a mai napig, alelnöke Perlawi Andor, s a szinte napi teendőket megkövetelő titkári pozíciót dr. Kertainé Németh Mária látta el. Az egyesület tiszteletbeli elnökéül Kanizsa Józsefet választották. Tavaly változott a felállás, az alelnöki posztra Homola Csabáné került, s a titkári teendőket is más látja el.

 

   Az egyesület igyekezett kapcsolatokat létesíteni más irodalmi társaságokkal, 2007-ben, a Nagyváradon rendezett vándorgyűlésen az egyesületet felvették a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségébe.

   Az évenkénti antológiákhoz – a 2012-es évet kivéve, akkor saját zsebből finanszírozták a tagok a megjelenést – mindig tudtak forrásokat teremteni, s ennek eredménye a 2013-ban megjelent évkönyv is.

 

   antologia 033Karacs Zsigmond szólt arról is, hogy céljuk a fiatalítás, tevékenységük minél szélesebb körben való megismertetése. Kegyelettel emlékezett meg halottaikról, s azokról sem feledkezett meg, akik remélhetőleg felépülnek jelenlegi betegségükből, s újra aktív tagjai lesznek az egyesületnek.

 

   Az elnöki áttekintés után az alkotók mondták el kedvenc verseiket, prózai műveiket. Homoláné, Irénke, ahogy a tagok ismerik, egy jól szerkesztett rendszerbe sorolta a műveket. Az első részbe a szűkebb környezetről, a Kőbányáról szóló írásokat mondta el Kanizsa József (képünk), Csetényi Lászlóné, Pintér Sándor, majd az isten-hit-ember tartalmú fejezet következett. Itt Sárosi Ildikó, Makk Attila, Dedik János írásai hangzottak el. A harmadik rész a szeretetről szólt, Kmetty Andrásné, Mikuska Janka, Mucha Tamás és Berkovics Jenő (ő szájharmonikán idézte az érzést) előadásában. A bemutatkozás záró fejezete a Vallomások címet viselte, melyben Kapusi Tamás György, Köves István és Farkas Viola osztotta meg érzéseit.

 

   Ezen a ponton támadt egy hiányérzetünk: nem hallottuk még Homoláné Irénkét (jobb oldali kép, lent), mint író, alkotó személyiséget. Ám ez az érzés csak néhány másodpercig tartott: zárásként a címadó versnek is tekinthető írását olvasta fel, melyet mi is örömmel adunk közre.

 

   antologia 160Szeretnénk megjegyezni, hogy a kötet nagyon szép kiállítású, színes borítóval rendelkezik. Kiadását a kőbányai önkormányzat támogatta.

 

   Szerkezetében sok korábbi hagyománnyal szakított, most a versek és prózai írások tematikus rendben követik egymást, s nem az alkotók személye volt a rendezőelv. Annyit mindenképpen megjegyeznénk, hogy minden előnye ellenére elkelt volna az egyes témák előtt egy belső „címlap”. Bár ez inkább csak egy gyakorlatias észrevétel, a versek, novellák értékéből semmit sem von le. A kötetet Oszvald György újságíró kőbányai témájú fotói illusztrálják, a hátsó borítón Csáki Gyöngyi textilművész pecsvörk (patchwork) technikával készült munkái láthatók, a belső borítókon az egyesület tagjainak fotói szerepelnek. (Az irodalmi kör bemutatkozásán közreműködött Frideczky Katalin író, zongoraművész és Büki Mátyás hegedűművész.)

 


 

 

kike-coverHomola Irén: Szökőkút

 

Mint szökőkút vízoszlopa,

melynek gyémántkristályain

a napfény átragyog,

törnek fel a költő lelkében

az érzések, gondolatok, szavak,

lüktet a szívében a hit és a remény,

röppen fel az égre,

váratlan, szárnyaszegett madárként

zuhan a semmibe,

menny és pokol közt vergődve

szökken, és csillan, és visszahull,

és szökken, és csillan, és visszahull,

megállíthatatlanul,

csobban, árad, zakatol, dübörög, robban

benne a vágy:

gondolatait, érzéseit a saját tükrén át

osztani meg a világgal,

s mint szökőkút a csodás játékát,

megláttatni önmagát.


 

 

 

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY