Az univerzum és a természet varázsa
Egy nagyszerű ötlet vált valóra augusztus 18-án a Szivárvány Idősek Otthonában, mely egy irodalmi-művészeti délután sorozatának első eseménye volt. Irodalom, képzőművészet és zene adta az élményt az idősotthon lakóinak.
Kanizsa József költő ötlete, miszerint egy irodalmi előadói délutánt képzőművészek alkotásaiból rendezett kiállítással tesz színessé, nem tegnapi ötlet. Évekkel ezelőtt, még a régi Újhegyi Közösségi Házban tartotta meg ezeket a délutánokat. Egy-egy meghívott költő vagy író műveit egy rövid életrajzzal kötötte össze, a kiállító képzőművészt pedig rövid interjúval mutatta be. Alkalom adatán zenei közreműködő tette változatosabbá a programot.
Megjegyzem, Józsi bácsi projektét néhány éve Ari Fabbro, a Kőbányai Írók, Költők Egyesületének tagja – május óta elnöke – örökíti tovább, s rendezi meg hónapról hónapra ARI-ZÓNA címmel. Nem véletlen hát, hogy Józsi bácsi az alapötletet, melynek megvalósításában és adaptálásában dr. Mátrai Gábor önkormányzati képviselő, a Kulturális bizottság elnöke is segédkezett.
„Ez az első rendezvénye egy ezek után havi rendszerességgel működő művészeti délutánnak” – jelentette be Lajtai Ferencné, az otthon igazgatója (képünk), majd üdvözölte a résztvevőket, a meghívott vendégeket és felkérte dr. Mátrai Gábort a köszöntő beszédre.
Mátrai (képünk) elsőként az univerzummal kapcsolatos Babits-gondolatokat idézett, melyek egyben N. Sebestyén Katalin művészeti hitvallását is jelentették.
„Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és a pillanatból, mely katolikussá és a kozmosz polgárává avat, … Hiszek a művészetben, mely nem tagad meg semmit, sem a l'art pour l'art-ot, sem a naturalizmust, de túlnő mindeniken, mert nem rabja semminek. Hiszem, hogy érdemes...”
(Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött)
Mátrai elmondta azt is, hogy ez az ars poetica szorosan kapcsolódik a kiállításhoz, mutatja ezt a cím is (Az univerzum és a természet varázsa), hiszen kilépünk az univerzumból, kitágul számunkra a tér, és sok minden más mellett a mai napig megha-tározza magyarságunkat, kulturális identitásunkat, továbbá kereszténységünket, jelenünket és a jövőnket.
A továbbiakban Kanizsa Józsefet, Kőbánya díszpolgárát, a magyar kultúra lovagját méltatta, s bejelentette, néhány napja jelent meg az 56. kötete, mely a Csősztorony fölött ezüstfonál címet viseli. E kötetből emelt ki néhány gondolatot, melyek átfogják Kanizsa több évtizedes tevékenységét.
Kanizsa József és N. Sebestyén Katalin
Mondani sem kell, hogy a délután teltházas volt. Hadd nevesítsem az élményt biztosító közreműködőket! A műsort Kanizsa József vezette, s mondott el több verset is, köztük a KÍKE tagja, G. Szabó Árpád: Ilona című versét az Ilona nap alkalmából. Saját verseit olvasta fel Molnár Helena versmondó. A képzőművészetet N. Sebestyén Katalin festőművész képviselte az otthon közösségi szobájában rendezett kiállítással, illetve Kanizsa kérésére a különleges képek bemutatásával, s az ezekhez kapcsolódó verseinek felolvasásával, a zenét pedig Szecsődi György gitárművész biztosította.
Engedje meg nekem az olvasó, hogy N. Sebestyén Katalin festőművész, költő Józsi bácsi kérdéseire adott válaszait egy fejezetben foglaljam össze!
A művésznő Makón született, jelenleg nyugdíjasként éli napjait Monoriedőn. A művészetek, műfajok sokasága már fiatal korától kezdve érdekelte, de komolyabban a festészettel és a költészettel foglalkozott, kiteljesedése a 2009-től kezdődő nyugdíjas éveiben zajlott és tart ma is. 2016-ban elnyerte Az év nyugdíjas költője címet, 2018-ban Szépirodalmi Nívódíjban részesült. Első verseskötete 2021-ben jelent meg.
A festészete rendhagyó: a világűrrel foglalkozik. Témáit a Föld és világűr kölcsönhatásaiból, természeti jelenségekből meríti. A Jaschik Álmos Képzőművészeti Szakgimnázium festő szakát 2016-ban végezte el. Különleges világát ábrázoló művészetét hazai és nemzetközi díjakkal ismerték el. 
Három alkalommal kapott DavidArts Alkotói Nívódíjat, 2018-ban Palermo-Mezzojusoban (Szicília, Palermo megye) nemzetközi Kultúráért díjat nyert, tavaly ugyanott Festőmester cím elismerésben részesítették. Comisoban (Szicília) a ,,Legjobb a legjobbak között'' címmel jutalmazta a nemzetközi zsűri. 2019-ben Párizsban volt kiállítása, itthon Képzőművészeti Nívódíjjal ismerték el művészetét, de az Aranylant és Arany Paletta díj birtokosa is.
Tevékenysége egyik érdekessége, hogy napi kapcsolatban áll a NASA-val, híreket, információkat, az űrteleszkópok felvételeit kapja meg a világűr kutatásáról, s ezek is újabb és újabb festmények megalkotására késztetik. A kapcsolatot ímélben vette fel Alan Bean űrhajóssal, aki az Apolló-12 holdkomp pilótájaként a negyedik ember volt, aki eljutott a Holdra, s aki a levelére két órán belül válaszolt is. (1981-ben elhagyta a NASA-t és egy fiatalkori kedvtelését, a festészetet választotta élethivatásul. 2018 májusában bekövetkezett haláláig számos művével egyedi stílust alakított ki: szinte kizárólag holdi űrhajósélményeit festette meg, különlegességként színeket adva az egyébként egyhangú szürke holdi tájnak. –a szerk.) Katalin előszeretettel támogatja a fiatal és amatőr művészeket oktatással, kiállítások szervezésével.
Balról: Szecsődi György, Kanizsa József, N. Sebestyén Katalin, Lajtai Ferencné, Molnár Helena, dr. Mátrai Gábor
A rendezvény ajándékok átadásával és egy közös fotó elkészítésével ért véget.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
Fotó: 10kerkult.hu/OGY
