AD-blacklist1

2017
aug.
18

Zenélnek a szavak

Írta: Oszvald György

Kanizsa M Janko leadA megszépült Újhegyi Közösségi Ház nagyterme ideális környezet a Kanizsa József költő szervezte irodalmi, művészeti délutánok számára. Június végén M. Jankó János költő volt a vendége, a mini tárlathoz Ari Fabbro költő, festőművész adta a képeket.

 

 

Kanizsa József művészeti délutánjai hagyományosan két részből állnak. A képeit bemutató festő vagy grafikus művészetét egy rövid beszélgetés során Kanizsa mutatja be, majd az irodalom veszi át a főszerepet. A verseket, prózai alkotásokat felolvasó közreműködők maguk is a toll és papír rabjai, nem ritkán több kötetes költők, írók. Vagy éppen kiváló énekesek. Mint a jelen tudósítás neves előadója, Zsuzsa Mihály színművész, musical énekes, ugyanakkor költészete sem lebecsülendő; énekes betéteit szintetizátoron ő maga kísérte.

  

Kanizsa M Janko est 022

  balról: Kanizsa József, Ujvári Ferenc, Ari Fabbro, M. Jankó János, Zsuzsa Mihály, Németh „Nyiba” Sándor

 

   Zsuzsa Mihály mellett Németh „Nyiba” Sándor költő, zeneszerző, énekes előadóművész egy másfajta hangulatot adott a délutánnak. A gitárkísérettel előadott versei minden esetben elgondolkodtatóak, legyenek azok saját költemények vagy más költők megzenésített versei.

   Nem maradhat ki a sorból Ujvári Ferenc sem. A „civilben” több kötetes költő rendszeresen részt vesz különféle irodalmi rendezvényeken, a meghívott vendégek verseit míves gondossággal, igényes előadásban olvassa fel. Szép beszéde, kellemes hangja, magasfokú bele- és átélő képessége minden esetben maradó élményt jelent a közönségnek.

   A június végi irodalmi délután egyedi vonása volt az is, hogy Ari Fabbro nem csak festményeiről beszélt, de aktívan részt vett M. Jankó bemutatásában, verseinek felolvasásában is. Kanizsa József megelégedéssel nyugtázta műsorvezetői, riporteri kvalitásait.

  

No, de lássuk a főszereplőket!

 

   Kanizsa M Janko est 006Ari Fabbro egy éve költözött Kőbányára, s nagyon gyorsan beilleszkedett a kerület, sőt a Kőbányán kívüli, literatúrával foglalkozó társaságok művészeti elétébe. Az év elején a 10kerkult.hu elsőként mutatta be az olvasóknak a költőnőt önálló estje alkalmából. 

   Akkor csak jeleztük, versei mellé képeiből is ízelítőt adott. Most itt az alkalom, hogy festészetéről is beszéljünk. Egészen pontosan, közreadjuk Kanizsa József kérdéseire adott válaszait, önvallomását.

 

     – Nekem minden kép jelent valamit, minden képemhez tartozik egy történet. Ahogy a verseknél vagy a tanításban is mindig keresem az újat, így a festészetemben is törekszem a különféle technikák, formai megoldások alkalmazására. Így nem idegen tőlem, az olaj, a tempera, az akvarell, festek ecsettel, kézzel. Direkt úgy hoztam képeket, hogy ezek be is tudjam mutatni – vallott önmagáról Ari Fabbro.

   Kanizsa József témaválasztás iránti kérdéseire azt válaszolta, közel áll hozzá a természet, annak mindenféle megnyilvánulása, így az állatok, a növények, egy kedves táj. – De elmondom azt is, ha valami mély nyomokat hagy bennem, mint például a Sóhajok hídja Velencében. Olasz szakos tanár is vagyok, kedvelem Olaszországot, számtalan emlék fűződik egy-egy utazáshoz – mutatta az ide vonatkozó festményét.

 

Kanizsa M Janko est 009

 

   Ari Fabbro panel lakásban élt, így a természet utáni vágya azt eredményezte, hogy vásárolt  egy kis kertet, s annak szinte minden szegletét, virágát megfestette már. Sokszor alkalmaz ezen témáknál akvarellt. – Sokan azt hiszik, a vízfestékkel pacsmagolni nagyon egyszerű, könnyű, s egy olajképet többre értékelnek egy akvarellnél. Pedig nem így van, azt állítom, hogy az akvarellt a legnehezebb megfesteni – magyarázta egy másik képe kapcsán.

   Szerinte, éppen azért, mert a vízfestékkel bánni meglehetősen nehéz, hiba, hogy a gyerekeknek ezt a technikát kezdik tanítani a rajzórákon. Ari Fabbro más technikákkal, módszerekkel kezdene hozzá a rajz tanításhoz.

 

*

 

   M. Jankó Jánost szerkesztőségünk a Krúdy irodalmi kör rendezvényeiről ismeri, legtöbbször a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sashalmi könyvtárában megtartott irodalmi-művészeti esteken találkoztunk vele, mint a rendezvény házigazdájával, műsorvezetőjével. Ari Fabbro kérdései nyomán egy gazdag alkotói élet bontakozott ki.

 

  Kanizsa M Janko est 148Első, a 2012-ben kiadott Kárpátok fohásza című verses kötetét néhány éve – éppen Újhegyen, még a régi közösségi házban – Kanizsa József mutatta be, azóta már több könyvet tudhat magáénak. 1947-ben született a Somogy megyei Nagyszakácsiban. A 70. születésnap is apropója, hogy Kanizsa József irodalmi sorozatában éppen ő a vendég. 1958-ban költözött fel Budapestre, az iskoláit már a fővárosban végezte; itt érintette meg az irodalom és a zene, s lett rabja mindkettőnek. Az Operaház gyermekkórusában énekelt, míg el nem kezdett mutálni a hangja.

   A zenétől nem szakadt el, hat évig tangóharmonikázott, s négy évig egy beat zenekarban is játszott. A verseléssel komolyan a katonaságnál kezdett foglalkozni.

   A Krúdy Gyula Irodalmi Körbe 2009-ben jelentkezett, s azóta is tagja.

 

Kanizsa M Janko est 096M. Jankó János: Ahogy nézlek 

           

Úgy hull reád, mint patinás ékszer

nyakad ívére színpompás fénysugár.

E ritka szépség drága csillogása,

egészével egyesül a ragyogás.

 

Megálmodtalak már rég, öntudatlan,

a szép álmokat mily jó újra élni.

Arcomnak pírján örökös mosoly ez:

 szívem mélyébe festett Botticelli!

 

Szépséged szerethető villanása,

fölissza frissen harmatszomjas lelkem.

Várj, meg ne mozdulj! Most amint így nézlek,

szemedben magamra leltem úgy érzem.

 

 

   Ari Fabro a Gyökerek című 2016-ban megjelent M. Jankó kötet előszavából (Kanizsa József írása -a szerk.) idézett néhány gondolatot.

 

   „Számomra külön öröm, ha valaki ad a költészettan szabályaira, s odafigyel a verstani és zenei hatásra is. S jó, ha vissza tud nyúlni a költészet ősi jegyeihez. M. Jankó János versei között felfigyeltem a Deákos verselésre, a magyaros hexameter alkalmazására is. Ma már kevés költő vállalja fel ezt a szép és nemes verstani formát.”  

 

   Ide kívánkozik M. Jankó János ars poeticája: „A vers népszerűsítése, a magyar nyelv páratlan gyönyörű szókincsének ápolása.”

 

  Kanizsa M Janko est 178A továbbiakban azt is megtudtuk, a tájleíró versek a szép magyar földről, az évszakokról szóló versek, a szülők szeretetéről írt versek, a szerelmes versek, a hazafias versek jellemzik M. Jankó János témaválasztásait.  

 

  Ari Fabbro nem hagyta ki az alkotókat zavarba hozó kérdést: hogyan születnek M. Jankó versei, ki vagy mi az ihletadó múzsa?

   – Hát igen, jó kérdés... Kezdetben csak gondolatfoszlányok voltak, majd szavakat, egy-egy sort is leírtam, de volt, amikor egy teljes versszak kijött belőlem. Kis jegyzettömböket használok, ezeket több helyen is tárolom – írom a gondolatokat. Aztán, akár éjszaka kettőkor is, egy hirtelen ötlet hatására elkezdem rendszerezni a cetliket, javítgatom az összerakott strófákat. Az biztos, minden versemnek van eleje, közepe, vége, minden versem szól valamiről. Többnyire a legutolsó versszakban, sorban teljesedik ki a mondanivalóm – mutatta be alkotói módszerét, szokását M. Jankó János.

 

   Az ihletről pedig elmondta, nincs konkrét valaki vagy valami; bármilyen esemény kiválthatja a „versírási kényszert”. Mondott is egy konkrét esetet. A kiscicája lába eltört a tavasz kezdetén, s a gyógyulás közben a ház körül sétáltatta, amikor meglátott egy nyíló bolyát. Máshol a bankafű vonta magára a figyelmét, majd a szőlőlugasnál egy gyermekláncfű szerénykedett, no, hát erről írtam egy verset.

 

  M. Jankó János nem magyartanár, nem beszédtechnikát tanító szakember, mégis szívügye a szép magyar beszéd. – Azt vettem észre, hogy a tévében nagyon sok riporter, hírolvasó borzalmasan csúnyán beszél: felviszik a hangsúlyt, ahol nem kellene, rosszul ragoznak, érthetetlenül szötyörögnek-motyorognak, nem nyitják ki a szájukat, rosszul artikulálnak. Ennek nagyon ellene vagyok, s próbálom a verseimben is és mindenhol, ahol lehetőségem nyílik, felhívni erre a figyelmet. Mint éppen most is – magyarázta.

 

   Hadd jegyezzük meg, száz százalékban egyetértünk M. Jankó Jánossal, s megtoldjuk azzal, nem csak a riporterek, a „hivatásos beszélők”, de a riportokban megszólaló közszereplők, szakértők, hivatali emberek is csapnivalóan formálják a szavakat, használják a helytelen nyelvtani alkalmazásokat, számtalanszor eltévesztve még az alapvetésnek számító alany-állítmány számbeli egyeztetését is!

 

Kanizsa M Janko est 155

 

   Nem véletlen talán, hogy kedvenc költői közé tartozik Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila. Mindazok, „akik gyönyörűszép balladákat is tudtak írni”.  Főleg ez utóbbi indok adta, hogy M. Jankó János egy hosszabb írásműben gondolkodik: Attila hun vezérről készül egy nagy lélegzetű „vers” (ballada?), melynek közel 50 versszaka már kész, s több továbbinak is megvan a vázlata. Hasonló nagyságrendű, s majdnem kész műve a Lajos király nápolyi hadjáratáról szóló balladája.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

Fotó. 10kerkult.hu/OGY