AD-blacklist1

2019
ápr.
07

Kőbánya festője – T. Varga Hanna

Írta: Oszvald György

Varga Hanna kiallitas 012leadKiemelkedő érdeklődés mellett, Száz év száz kép címmel rendezték meg a Kőrösi Galériában néhai T. Varga Hanna kőbányai festőművész életmű kiállítását március 26-án. A kiállítást Takács István rendezte, a művésznő munkásságát Buzás Kálmán méltatta.

 

 

Szalay Fatima énekművész nemes egyszerűséggel lépett a képek elé, a kiállítás hangulatához választott dallam betöltötte a teret, idézve T. Varga Hanna szellemét, a köztünk élő genius locit.

   Varga Hanna kiallitas 034

  Szalay Fatima énekel, jobbra Takács István, az emlékkiállítás rendezője

 

   Hogy a kiállítás éppen ezen a napon nyílt meg, nem véletlen. Varga Hanna 1919. március 26-án született Budapesten, öt éves korában került Kőbányára. A Szent László polgári iskolába járt, de már 14 éves korában, korkedvezménnyel, az Iparművészeti Akadémia textiltervező szakán találkozhatunk nevével.

 

   Varga Hanna kiallitas 059aAba Novák Vilmos mesterkurzusára járt: „megnézte a rajzaimat, beírt a noteszába, s rendben volt. A tanítványa lette.” – mondta egy 2008-ban készült interjúban. ugyanitt azt is megemlítette, hogy 16 évesen ismerte meg Molnár C. Pált, minden hónapban vitt neki rajzokat, és mestereként tisztelte a festőt, tanítványának vallotta magát. Varga Imre szobrászművészhez élete végéig járt konzultációkra, s 90 éves születésnapján a már szintén elhunyt barátja, Papp Oszkár festőművész köszöntötte. (jobb oldali képen Weeber Tibor)

   T. Varga Hanna alapítója a Molnár C. Pál Baráti Körnek, tagja volt a Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesületének (KKIE) és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Kőbánya önkormányzata a Kőbánya kultúrájáért díjjal ismerte el művészetét, s a kerületért kifejtett tevékenységét 2004-ben.

   Kőbánya festőjeként ismerték leginkább, mert „a városrész eltünedező jellegzetes épületeit, ipari emlékeit, utcáit örökítette meg az utókor számára, de rendszeresek voltak az itt élő emberek mindennapjai is a festményein. Első jelentős sikere volt, mikor 1941-ben a Műcsarnok kiállította a Golgota című festményét. Erről azt mondta, hogy „a háború eseményei is nyomot hagytak bennem, ezeket, igaz nem túl gyakran, megfestettem. A Golgota című képem is a háborúról szól.”

 

   T. Varga Hannát részben Weeber Tibor, Kőbánya alpolgármestere, részben Buzás Kálmán (képünk balra lent) várostörténész, Varga Hanna halálát megelőzően az akkori Pataky Művelődési Központ igazgatóhelyettese mutatták be, megtűzdelve a tényadatokat sok-sok személyes élménnyel is.

   Varga Hanna kiallitas 117Buzás azonban arra is vállalkozott, hogy Varga Hanna műveit szakmai szempontból is elemezze. Bár szerinte sem sorolható be egyértelműen semmilyen irányzathoz, mégis arra voksolt, hogy művei túlnyomó többsége a naív festészet jegyeit mutatja. Kiemelte, hogy a képeken mindig felfedezhető egy sajátos elem, nevezetesen, mindig van valami, ami összeköti az eget és a földet. Hol a fák, hol egy gitárnyak, hol egy lépcső. Részletezte a színhasználatát, a témaválasztást, a festmények közvetlenségét, melegségét.

   Beszédét azzal zárta, hogy a géniuszokat (lélek) a születésnapjukon ünnepelték az archaikus korban, konkrétan a születésnapjukon. Ezen alkalomkor a család fehér abrosszal terített asztalára egy darab kenyeret, s mellette tüzet gyújtottak. Varga Hanna géniuszára emlékezve egy gyertyát gyújtott, s rakott a festmények előtti székre, mellé pedig egy pogácsát helyezett. Így emlékezett Varga Hannára, aki a genius loci, a hely szelleme alakjában él közöttünk a mai napig.

 

   Varga Hanna kiallitas 186A megnyitón szót kért Küzdi András ötvös és szobrászművész (képünk), T. Varga Hanna művésztársa, a KKIE tagja.

 

   „Hannácskát a ’90-es években ismertem meg, majd közösen állítottunk ki, s ez vezetett oda, hogy egyre gyakrabban jártunk össze, s 1999-ben meg tudtuk alakítani a KKIE-t. Hannácska tüneményes egyéniségével együtt volt a rangidős tagunk. Talán az egyik legidősebb kolléga volt. Sokféle jelző hangzott itt el emberségéről, művészetéről, de mindezek pozitív értelemben. Hannácska egy olyan életutat járt be, ami egyedülálló. Elvégezte az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolát 1941-ben, amikor már zajlott a II. világháború, s 20 évesen nem tudott igazán a művészetének élni.

   Varga Hanna kiallitas 200A megélhetésért kénytelen volt műszaki rajzolóként dolgozni több évtizeden át, s csak amikor kedvezőbb idők jártak, tudta elővenni a művészetét. Rajongott Molnár C. Pál művészetéért, példaképe stílusa sokszor visszaköszön a képein. Nagyon szerettük törékeny alkatát, kedvességét, sajnáljuk, hogy nem lehet velünk.” – idézte fel emlékeit Küzdi András.

 

   A hivatalos rész Szalay Fatima (képünk)  csodálatos énekével, moldvai csángó népdalaival zárult, keretet adva az emlékezésnek, a gyönyörködésnek Hannácska képeiben.

 

   A kiállításhoz egy nívós kiadvány párosult, melyet T. Varga Hanna kőbányai témájú képeiből Takács István szerkeszett.

 

   A kiállítás április 28-ig tekinthető meg az intézmény nyitva tartási idejében.

  

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas