A festett teológia varázsa
Hagyományosan, a Kőbányai Szent László Napok ünnepélyes Képviselő-testületi ülése előtt nyílik meg – s ez egyben a több napos rendezvénysorozat hivatalos nyitó aktusa – névadó királyunk szellemi örökségének jegyében a Kőbányai Könyvtár kiállítása. Így volt ez most június 21-én is. Weninger Varga Ilona „sűrített imáiból” rendezték a kiállítást.
Az ünnepségsorozatot nyitó kiállítás évről évre nagy érdeklődést kiváltó közéleti esemény. Értékét – túl a kiállító művészek nagyságán – éppen az ünnep adja. A kiállításmegnyitót minden esetben egyfajta áhítat, emelkedett hangulat övezte. Ebben az érzésben lehetett része mindazoknak, akik meghallgatták Weeber Tibor alpolgármester méltatását, Balogh Attila atya köszöntőjét, élvezték
Szalay Fatima (képünk) kőbányai népdalénekes (nem mellesleg a nem is oly régen ezen a helyen énekelt Budai Ilonka tanítványa -a szerk.) csodálatos székelyföldi dalait, s egyúttal megtekintették Weninger Varga Ilona ikonfestő művész Üdvözlégy, kegyelmes Szent László király! című tárlatát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára rendezésében.
Szalay Fatima Szent László királyt dicsőítő dalai után Földényi Krisztina, a könyvtár munkatársa (balra) üdvözölte a kiállítás megnyitóján megjelent vendégeket. Hangsúlyozta, hogy a könyvtár számára megtiszteltetés a Szent László Napok nyitó rendezvényét megtartani.
– Festők, grafikusok, fotóművészek kiállításait szokta a könyvtár megrendezni, több évtizedes hagyománya van az Artotékánkak. Engedjék meg nekem, hogy némi részlehajlással mondjam, számunkra mindig azok a legbecsesebb alkalmak, amikor kőbányai művész kiállításának adunk otthont. És ez a mai kiállítás éppen ilyen – utalt a kiállítás főszereplőjére, majd a köszöntésre Balogh Attila atyát kérte fel.
Egy érdekes, a kép szó értelmezésével kapcsolatos összevetéssel indított Attila atya. Ezen a kiállításon képek vannak, és ha ő most a képeket mutatja be, akkor vajon nevezhető-e képmutatónak, tudván, hogy ez azért egészen mást jelent. S hogy bővítse a kört, elmondta, a kép szót a képmutatással jellemzik, de a Szentírás ismer egy másik példát is. Amikor Jézust arról kérdik az alattvalók, adózhatnak-e császárnak, ő elkért egy pénzt, s megnézte, kinek a képe van rajta! Mert „adjátok meg a császárnak, ami a császáré, s az Istennek, ami az Istené!” tanácsolta.
A továbbiakban az atya kifejtette, hogy e példa kapcsán belemélyedt az ikonnal kapcsolatos témába. – Amikor kezembe veszek egy képet, akkor megnézem azt. Az ikont viszont nem megnézem. Az ikont szemlélem. Ugyanis, az ikon szemlélése nem azt jelenti, hogy megnéztem, s ezzel befejeződött számomra a tevékenység. A szemlélődés azt jelenti, hogy a kép valamit elindít bennem, valamire sarkall, valamit megmozgat a lelkemben, szinte azt kérve, hogy valamit vigyek belőle tovább – magyarázta.
Elmondta még, hogy például a Szent László templomban is, hányszor láttuk már a nagy freskót? Láttuk, tudjuk, hogy ott van, de vajon hányszor álltunk meg előtte úgy, hogy az előbb elmondottak szerint megszemléljük?
– Itt, most a könyvtárban jó szemlélődést kívánok, s azt, hogy hagyják, mondjanak valami újat az ikonok önöknek, s engedjék, hogy ezen keresztül a Szentlélek formálja az életüket! – zárta a köszöntőjét Balogh Attila atya.
Weeber Tibor (jobb oldali képünk) igazság szerint egyszerre volt könnyű és nehéz helyeztben. Weninger Varga Ilonát jól ismeri, immár három évtizede, s egyazon egyházközséghez is tartoznak s ez a kettősség nehezítette dolgát, amikor Ilonát kellett bemutatnia, s méltatni művészetét.
– Hitét mélyen megélő emberként, hit-tanárként ismerjük őt, de ikonfestőként csak néhány éve mutatkozott meg. A görög eredetű ikon szó nagyon sokféle jelentéstartalommal bír. Jelkép. Vagyis tömörítve, kódolva tartalmazza az információkat. Képmás: az ábrázolt szent képének másolata. Szentkép, vagyis a művészetben a transzcendens, a természetfelettibe átlépő világ felé mutat. Ősi ábrázolásmód, rendkívül szigorú törvények szerint építkezve. A fa, az aranyozás, a színhasználat, a szimbolika szigorúan szabályozott rendszerében – fogalmazott.
Ezekkel az alapvetően fontos ismeretekkel mintegy megágyazott annak a – várható – élménynek, mely az ikonok szemlélése közben, után ejti majd rabul a közönséget. annál is inkább, mert „az ikon nem az önmegvalósítás, hanem az önátadás művészete, maga a sűrített ima”.
A továbbiakban Weeber kifejtette, hogy az ikon az Isten és ember közötti személyes kapcsolat megteremtésének lehetőségét hordozza, egy ablak Isten felé. Ez a magyarázata, hogy az ikont nem lehet úgy nézni, mint egy festményt – nyitotta meg, s gondolataival ajánlotta a kiállítást.
A megnyitó ünnepséget Szalay Fatima csodálatos éneke zárta, egy székely népballadát dúdolt a három mezei virág vetélkedéséről (Kodály Zoltán gyűjtése, Istensegíts [Románia, Bukovina], 1914.).
Az esemény a Kőbányai Német Önkormányzat támogatásával valósult meg.
A kiállítás megtekinthető július 27-ig a könyvtár nyitvatartási idejében
cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
Weninger Varga Ilona ikonfestő művész 1944-ben született Budapesten.
A Budapest Tanítóképző Intézet rajz speciálkollégiumában ismerkedett meg az alkotóművészet világával, amely hittantanári tevékenysége mellett meghatározó része lett életének.
Az ikonfestészet iránti érdeklődését egy 1996-ban tett görögországi zarándokút élményei ébresztették fel. Sallai Géza egyetemi tanár vezetésével, a Szent Lukács ikonfestő körben töltött 10 év során sajátította el az ikonfestészet saját festői nyelvezetét, a fordított perspektíva alkalmazását, a tojás-tempera technikát, és ezekkel párhuzamosan az ikon teológiai alapján a „festett teológiát”.
Rendszeres résztvevője csoportos kiállításoknak, alkotásai rendszeresen szerepelnek a Kőbányai Német Önkormányzat évenkénti kiállításain.
Csoportos kiállításai voltak már Hajdúdorogon, Nyíregyházán, Gárdonyban, Oroszlányban, Dobogókőn, Győrben.
Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!
