„Élj úgy, mintha örökké élnél”
Meiszter Kálmán festőművész, Kőbánya Kiváló Művésze, a kerület díszpolgára gyűjteményes kiállításának megnyitójára gyűltek össze tisztelői, művésztársai, barátai a Kőrösi Galériában május 23-án.
Kiállításának megnyitója előtt néhány nappal még a Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászatán feküdt, de többnyire ült az ágya szélén, mondván, nem neki való a fekvés. Vidáman közölte, csak ne féljek semmitől, azt ígérték neki, hogy a kiállításának megnyitóra „helyrekapják” – és ez így is lett.
Nem féltem, Kálmán bátyó erős ember. Lelki békéje, alkotói vágya eddig minden nehézségen átsegítette. A 93 év tekintélyt parancsol, s hinni kell abban, hogy a sok mindent megélt művész élettapasztalata, tevékenysége minden másodperece őszinte és hiteles.
A belső teremben, ahol a megnyitót tartották, kényelmes fotel várta; vigyáztak rá. Kedves kisleány, Fábry Menta 5. osztályos tanuló, a kőbányai Kiben van az X? tehetségkutató egyik díjazottja tűnt fel hol itt, hol ott, hóna alatt az idős „föstő” egyik kötetével. Mert, ugyan a „kent vásznakban” gyönyörködni gyűltünk össze, de Kálmán bátyó költőnek sem utolsó. S ezt Menta azonnal be is bizonyította. Meiszter Kálmán: Én című versét mondta el meglepően érett előadásban!
Meiszter Kálmán: Én
Én,
Egy ember,
Én is ember vagyok
Szeretni vágyó ember,
Szeretetre vágyódó ember,
A világot nem megváltani akaró,
Hisz tehetségem s erőm odáig nem nyúló,
Csupán adni szeretnék embernek, míg élve vagyok
Tiszta szívből növő hamvas szépséget, éltető derültségem,
Embernek szeretném adni értékem, míg lélegzem,
Nem akarok megváltó lenni, csak remélek,
Tehetségem, s emberi erőm is véges,
Szeretetre vágyom remélve,
Ember vagyok én is,
Ember vagyok,
Én…
(1985, február 05.)
Takács István (jobb oldali képen Fábry Mentával), a kiállítás kurátora szólt ezután. Elmondta, megható esemény tanúi vagyunk, mikor az örökifjú mester, Meiszter Kálmán festőművész életműve egy stációját bemutató kiállítás megnyitójára készülünk. „Talán kevesen tudják, hogy Kálmán bácsi 1976-ban, az akkor még Pataky Művelődési Ház névre hallgató intézményben kezdte pályafutását. Öröm számunkra, hogy most, 93 évesen újra e falak között állít ki, betekintést engedve életének egyes dolgaiba.” –vezette fel D. Kovács Róbert polgármester megnyitóját.
– Nagyon sokan érkeztek ide, közelebbi, távolabbi szomszédok, Kőbánya minden részéből, s ily sokan ily sok helyről eljövünk egy kiállításra, az valamit jelent – kezdte beszédét a polgármester (képünk).
Felidézte, hogy legutóbb a Stefánia palotában nyitott meg Meiszter-kiállítást, s annak a címe – itt Kálmán bácsihoz fordult, s kérdezte, jól emlékszem, hogy – Ez bizony kilencven volt? Kálmán bácsi bólintott, s megerősítette, igen, így igaz. – Hát, akkor, ez bizony a kilencvenhárom? – kérdezte, de ezt most ő maga erősítette meg.
Mint mondta, készült Kálmán bácsiból, hogy elmondhassa, milyen kacskaringós életutat járt be. Abban maradtak, hogy éveket nem említenek, „van belőlük bőven”, de az ellen nem tiltakozott Kálmán bácsi, hogy egy szakmáinak felsorolását megejtse a polgármester. Villanyhegesztő, asztalos és fűszeres inas, kertész, fémöntő, mérlegkésíztő, szabó inas, sörfőző mester munkakörben eltöltött évek teszik változatossá Kálmán bácsi életét. – Azt hiszem, hogy ezek nagyon gazdag tapasztalatokat eredményeztek, s a fogságról még nem is beszéltem, sőt azokról az eseményekről sem, amik ezt az életutat keretbe foglalják – hangsúlyozta D. Kovács Róbert, majd hozzá fűzte, hogy kevés ilyen ember van, aki ennyi mindenhez ért.
Egy valamit még kiemelt D. Kovács. Nevezetesen azt a szervezői készséget, mely során a kertjében jótékonysági partit rendezett Kálmán bácsi több, mint 30 éven át, összegyűjtve mindazokat, akik értékrendje szerint megérdemelték, hogy ott lehessenek. A party, melyen neves, idősebb művészek, például Hegedűs Valér zongoraművész működtek közre, minden esetben a tombolából és adományokból összejött összeg kihirdetésével és a mindenkori Családsegítőnek történő átadással zárult.
– Kálmán bácsi az az igazi közösségépítő, összetartó erőt adó személyisége Kőbányának, azt is mondhatnánk, egyszemélyes civil mozgalom, aki messze többet ad, mint a több száz fős szervezetek – hangsúlyozta a polgármester.
Egy újabb vers után Kálmán bácsi kért szót, s elmondta, higgye el mindenki, nemigen tervezte ő ezeket az eseményeket. – Csupán azt akartam, hogy az emberek kerüljenek egymáshoz közelebb, érintsék és értsék meg egymást – hangsúlyozta.
A szeretetet jól mutatta, hogy Kálmán bácsi művésztársai, tisztelői egymás után szólaltak meg, egy-egy kedves emléket felidézve, néhány kedves szóval megköszönve korábbi élményeket.
Leültek mellé a székekre, virágot adtak át neki.
A kiállítás megtekinthető június 19-ig – hétfő kivételével naponta 14-19 óra között, szombaton 10-14 óra között.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!
