AD-blacklist1

2018
feb.
05

Varázslatos színek, varázslatos hangulat

Írta: Oszvald György

Szechenyi GBKlara kiallitas 204leadGazsó Baráth Klára Varázslatos színek című kiállítása nyílt meg a Széchenyi Általános Iskola aulájában január 29-én. A képek többsége tájkép, de nem hiányoznak a figurális festmények sem a repertoárból. A megnyitót verses és zenei betétek színesítették.

 

 

Ez a kiállítás-megnyitó messze több volt, mint egy szokványos megnyitó, holott, ugyanazokat az elemeket alkalmazta, mint minden más ilyen esemény. Pontosabban fogalmazva, ezekből többet is használt, illetve az egyformákat máshogyan.

 

   De lássuk, miről is beszélek!

   A kiállítás házigazdája, Sándor Zoltán igazgató élt a lehetőséggel, hogy köszöntse a kiállító művészt és vázlatos életrajzát ő maga mondja el. Ebből idézünk fel néhány gondolatot.

 

   Szechenyi GBKlara kiallitas 112 Gazsó Baráth Klára (képünk) a Vértes hegység tövében, Szár községben született. A gyönyörű táj, gyerekkorában a sok-sok játék a természetben beleívódtak a szívébe, lelkébe. Nem véletlen, hogy a nagyvárost soha nem tudta megszeretni, bár itt él; a vidéki környezet a természetes közege.

 

   Fiatal korában belekóstolt már a kézművességbe, a kerámia készítéssel kacérkodott. Végzettsége szerint pedagógus, óvónő. A lányai felnőttek, s ekkor, 51 évesen döbbent rá, hogy valami még hiányzik az életéből. „Valami kreatív tevékenység, ami teljessé teszi a mindennapjaimat” – írta az életrajzában.

 

   „Végül is, így kezdődött festészetem története. 2012-ben, 51 évesen fogtam művészecsetet először a kezembe. Autodidakta módon sajátítottam el a festészet alapjait; oktató videók segítségével és sok-sok gyakorlással fejlesztettem a tudásomat. … A festészet nekem szerelem és meditáció. A végtelen fejlődé lehetőségét biztosítja.”

 

    Azt már említettem, hogy Klára kedvenc témája a természet, de ezen belül is a tenger, a hullámok ábrázolása. És itt jön a képbe az egyik különlegesség, mert az már nem is olyan szokványos, hogy miközben a művész elmond néhány szót magáról, jelen esetben bemutatja a képeit, elmond néhány „műteremtitkot” is az alkotás folyamatáról, valami szervesen beépül a megnyitó folyamatába.

 

   Szechenyi GBKlara kiallitas 090aBőr István költő (képünk), „civilben” építész, Klára festményeinek szerelmese, több, a képek ihlette versét is elmondta. Különleges élmény volt, hogy magam előtt látom a képet, s hallom a verset. Máskor, ha egyedül nézem a festményt, talán más gondolatok ébrednek bennem, de így teljes egészében azonosulni tudtam a költővel.

 

   Megjegyzem, felborítva ezzel a valós sorrendet, hogy a festő egy képét, a költő pedig egy festményhez köthető dedikált versét ajánlotta fel az iskola alapítványa számára.

   Az pedig csak a sors kifürkészhetetlen akarata, hogy a verset a felajánlott festmény ihlette.

 

   Bőr István: Meseország kapujában című verse

Gazsó Baráth Klára: A természet temploma című festményéhez 

meseorszag 600px

 

   Ugyancsak ide tartozik, hogy a megnyitó végén – természetesen – elkészült a képek képe, azaz, együtt fotóztam le az adományozókat, az adományt befogadókat és magát az adomány tárgyát.

   Szechenyi GBKlara kiallitas 370

  balról: Nagy Rözália, az Újhegy 2000 Alapítvány kurátora, Gazsó Baráth Klára, Bőr István, Sándor Zoltán

 

   A vers után szóljon a zene! Így ez eléggé „csupasznak” tűnik, de ha mellé teszem a kiállított képek hangulatához illeszkedő zenei produkciókat, akkor ismét azt kell mondjam, ebben a formában egyedi volt a muzsika. Händel áriákból énekelt Hamar Éva (szoprán), oboán közreműködött Hamar Gergely, zongorán kísért Komáromi Júlia. A trió – ahogy jómagam, és gondolom, mások is – azonosultak a kiállítás hangulatával: zenéjük színes volt, az ének hol a táj békéjére rímelt, hol a tenger szilaj hullámait idézte. Az már egy másik kérdés, hogy Händel amúgy is nagyon színesen komponált; ebbe itt hadd ne menjek bele!  

 

Szechenyi GBKlara kiallitas 141

 

   Ami viszont egyáltalán nem megszokott egy kiállításon, az egy tombola játék. Egy papírlapra az adott személynek legjobban tetsző kép címét kellett felírni, s a papírlapot összehajtva a gyűjtődobozba tenni. Miután a Gazsó Baráth Klára a megnyitó közönségének kérdéseire is válaszolt – a kérdések zömében az alkotás folyamatára, a természetben állványon festő, kontra otthon, a műteremben emlékezetből festő művészre vonatkoztak – összegyűltek a szavazólapok, Két nyertest sorsoltak, akik egy-egy, a kiállításon nem szereplő Gazsó Baráth Klára-kép boldog tulajdonosai lehettek. (Én is szavaztam, két csodára is, az egyik éppen az adománykép volt, de sajnos, Fortuna istenasszony nem szimpatizált velem: nem voltam nyertesek között.)

   Szechenyi GBKlara kiallitas 353

  balról: Sárkány Zsuzsa, Gazsó Baráth Klára, Hörömpöly Istvánné

 

   Szechenyi GBKlara kiallitas 223Örömük határtalan volt, egyikük, Hörömpöly Istvánné azt is elárulta, hogy a Flamenco című kép modellje volt, s a készülő képet véletlenül idő előtt látta meg, holott Klára azt meglepetésnek szánta. Hörömpölyné örömét még az is fokozta, hogy az ő nyereménye a meghívón is szereplő címkép volt!

 

   Még egy örömöt el kell mondjak. A megajándékozottak között volt Bőr István költő is. A meglepetéstől alig jutott szóhoz, mikor kicsomagolta a képet, s meglátta, hogy egy balerinát ábrázolt. Még a száját is eltátotta.

   Nálánál jobban csak a felesége örült, s nagyon büszke volt az ajándékra.   

 

   Bízom benne, sikerült ennek a laza, mintegy másfél órás, önvallomással, tárlatvezetéssel, játékkal, ajándékozással, a líra és a dal eseménybe simulásával, örömkitörésekkel fűszerezett megnyitónak a hangulatát egy picit visszaadni.

 

   A kiállítás február 15-ig, reggel 8 és délután 4 óra között tekinthető meg az iskolában (1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3.)

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px