AD-blacklist1

2017
júl.
03

Beszéd helyett Szentlélek portrét festett volna

Írta: Oszvald György

SZTLN Sinko kiallitas 347leadSinkó Veron festőművész Idvezlégy kegyelmes Szent László király című exkluzív kiállításának megnyitójával vette kezdetét az idei Szent László Napok rendezvénysorozata június 22-én. A különleges tárlatnak – immár hagyományosan – a kőbányai Szabó Ervin Könyvtár ad otthont.

 

 

Hagyomány, hogy a Szent László Napok rendezvénysorozat egy különleges kiállítás megnyitásával veszi kezdetét, s azt követően ünnepélyes képviselő-testületi ülésen adják át Kőbánya elismeréseit, kitüntetéseit. Az idei kiállításon megjelenteket Kaposi Ildikó, a könyvtár vezetője köszöntötte.

 

   SZTLN Sinko kiallitas 105– Különleges napon vagyunk itt, holnap kezdődik a Kőbányai Szent László Napok rendezvénysorozata, s ehhez bevezető eseményként különleges csemegével kívánunk hozzájárulni! Ezen a helyen immár 40 éve rendezünk kiállításokat, a könyvtár rendelkezik egy Artotéka nevű intézményrendszerrel, amely szeretettel fogadja be a kőbányai és távolabb élő művészek munkáit. Hiszem, hogy – a régi könyvtáros gárdának is köszönhetően – nagy presztízs volt, és most is az, itt megjelenni, bemutatkozni különböző képzőművészeti alkotásokkal. Így van ez ma is, mert jó előre betelik a kiállítási naptárunk – kezdte köszöntőjét Kaposi Ildikó, a könyvtér vezetője (képünk).

 

   Amikor megtudták, hogy 2017-ben Szent László-emlékév lesz felsejlett bennük egy 25 évvel ezelőtti emlék; akkor Sinkó Veronika kiállítását György István polgármester nyitotta meg. Azt gondolták, miért is ne ismételnék meg ezt az eseményt? Felkarolva Földényi Krisztina könyvtáros ötletét, nekiláttak a szervezésnek, s elmondhatjuk, különleges a mai nap, hiszen mindketten itt vannak: Sinkó Veron a kiállításra, dr. György István a megnyitásra fogadta el a felkérést.

 

   A negyed évszázados „repríz” jogosult megszólalója meghatottan állt a mikrofon mögött, s nem is tagadta a negyed évszázad távlatából előtörő érzelmeit. – Az akkori önkormányzat a szárnyait bontogatta, s nem csak Kőbánya fejlesztésén, az intézmények sorsán gondolkodtunk, de igyekeztünk a lokálpatriotizmust is erősíteni. Büszkén gondoltunk a templomépítő, az iskolaépítő eleinkre, s úgy véltünk, nekünk is van tennivalónk a Szent László-kultusz felépítésében – idézte fel a régi emlékeket György István.

 

   SZTLN Sinko kiallitas 145Majd azzal folytatta, hogy – bár a hétköznapokban kevesebb figyelmet kap Szent Lsázló király – vannak kiemelkedő események, s ezek közé tartozik a mai nap, Sinkó Veron kiállítása is. A művésznőt azzal hozta képbe, hogy elmondta, amikor az első Szent László Napok szervezésébe fogtak, igény lett egy embléma, mai szóval logó megalkotására. – Ennek elkészítésére kértük fel Sinkó Veront, mert biztosak voltunk abban, hogy hitbéli kötődése, művészi elhivatottsága olyan szimbólumot eredményez, ami hosszú távon fennmarad. Hogy ez mennyire így van, bizonyítéka a mostani meghívón is szereplő munkája. De Sinkó Veron tagja volt annak a kuratóriumnak is, amely a főterünkön álló Szervátiusz Tibor emlékmű, a Magyar Oltár létrehozását segítette – mondta György István (képünk).

 

   A közös munkára visszaemlékezve úgy fogalmazott, hogy „Sinkó Veron olyan személyiség, aki a beszédével, a hallgatásával és a műveivel is tanít”.

 

   Ennek ékes bizonyítéka volt, amikor Kaposi Ildikó arra kérte a művésznőt, mondjon pár szót a kiállításról. – Nagyon keserves, ha egy grafikusnak beszélnie kell; amit mondanék inkább lerajzolom. Ha kapok egy papírlapot azonnal meglátják, mennyire hálás vagyok, hogy itt lehetek. Minden szépet és jót kívánok, Isten áldja meg magukat! – köszönte meg mosolyogva a lehetőséget.

 

    SZTLN Sinko kiallitas 18Sőt, a megnyitó után szerkesztőségünk rövid interjút kért tőle, s amikor azt firtattuk, hogyan érinti meg ez a 25 éves újrázás, mondhatnók időutazás, csak ennyit mondott: – Higgye el, én ebben a világban élek, ritkán esik meg, hogy kijövök belőle. Az egy félreértés, hogy más a világ. Az értékrendek nem változtak, azok szerint élünk ma is. Hogy itt vagyok, a Szentlélek akarata, s ezt elfogadom.

   Arra azért kíváncsiak voltunk, mit rajzolt volna, ha tényleg kap egy papírlapot? A válasza megerősítette az imént mondottakat: – a Szentlélekről festettem volna egy portrét! (képünkön Sinkó Veron)

 

   A kiállítás megnyitón közreműködött a tíz testvérből szerveződött kis szimfonikus zenekar, a Benyus Testérek Kamaraegyüttes. A zenekart egy házaspár alapította. Gyerekeikből, unokáikból zenészek lettek, s a zenét szerető családban kézenfekvő volt a zenekar alapítása. „Megalakulásuk idejét nem könnyű meghatározni, mivel a gyermekek születésük sorrendjében fokozatosan kapcsolódtak be a közös zenélésbe, így a kamaraegyüttes közös múltja több mint 30 évre tekint vissza” – írják bemutatkozásukban.

 

SZTLN Sinko kiallitas 63

   Benyus Sándor, az édesapa zongorázott, hegedült és kórust vezetett, felesége, Anna pedig hegedült. Magas színvonalú előadásuk nem puszta zenei illusztráció volt a kiállításon. Műsorválasztásuk – Händl: Vízizene – részletek –, majd Bartók: Este a székelyeknél, a befejezéskor pedig Erkel: Hunyadi László című operájából a palotás –, igényes megszólalásuk beépült a köszöntők és a megnyitó közé, a különleges hangulat szövetévé vált, egyszerre színesítve és alátámasztva az elhangzottakat.

 

A kiállítás augusztus 4-ig tekinthető meg a könyvtár nyitva tartási idejében.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

Fotó: 10kerkult.hu/OGY


Sinkó Veron 1945-ben született Budapesten, iskoláit is itt végezte. Az érettségi után a textil- és porcelánfestészet keltette fel érdeklődősét. Littkey György és Sárkány Lóránt festőművészeknél tanult a Török Pál utcai Iparművészeti Gimnázium Fáklya Stúdiójában. A népművészet szépségeire is ők hívták fel figyelmét.

   Littkey ismertette meg Németh Kálmán szobrászművész munkásságával, azzal hogyan ötvözi a modern művészetet a hagyományos népi fafaragásokkal.

  Kiállításainak sora 1971-ben kezdődött Budapesten, majd más magyar városokban. Püski Sándor segítségével Németországban, Franciaországban, majd az Egyesült Államokban is bemutatkozott. Egy 1977-ben készített faliképét az Amerikai Magyar Kulturális Egyesület az Egyesült Államok akkori elnökének, Jimmy Carternek ajándékozta.

   1985-től kezdődően készít önálló grafikákat, s ezekre épülő animációs filmeket, 1987-ben tíz részből álló sorozat készült e módon a Magyar Televízió Kalendár című műsorának. Néháűny alkalommal színházi látványterveket is készített.

   1971-ben elnyerte a Népművészet ifjú mestere címet.

   Grafikái rendszeresen megjelentek az ÉS, a Magyar Ifjúság, az Új Ember, a Vigília lapjain.