Balkán est a tóparton

Hatodik alkalommal rendezték meg az újhegyi Mély-tó vízi színpadán a már jelentős hagyományokkal bíró Balkán estet június 3-án. A színes és rendkívül magas színvonalú programot a szerb, görög és bolgár nemzetiségek művészeti csoportjai garantálták.

   Jóllehet, a gálaműsor kezdése este hat órára volt meghirdetve, a színpadhoz vezető lépcsők többségét, mint „kinevezett nézőteret”, már elfoglalták az érdeklődők. A felső sétányon ebben az időben már nagyüzemben dolgoztak a szerb, bulgár és görög ínyencségeket készítő vállalkozások. S ez nem véletlen, hiszen az első rendezvény szerves része volt, hogy a vizuális élmények mellé a kulináris élvezetek csatlakoztak.

   És, ha már hagyományokat említek, kihagyhatatlan az előadások utáni táncházak sorozata, Egy-egy neves zenekar húzta a talpalávalót, s a közönséget nem kellett nógatni: percek alatt benépesült a korlát és a lépcsők közötti terület, lett légyen a zene délszláv vagy görög. Nem egyszer a már civilbe öltözött táncosok is beszálltak a táncba; az utolsó két- két és fél óra a felhőtlen, felszabadult szórakozás ideje volt.

  Táncház az előadások után

A fellépő táncegyüttesek mindegyikére jellemző volt, hogy a koreográfiákat eltérő vidékekről hozták, természetesen ez azt is jelentette, hogy a viseletek az adott tájegység folklórját tükrözték. Az autentikus zene, tánc, viselet, így együtt a hagyományok őrzését, ápolását jelenti.

  A táncegyüttesek mellett szólisták is szerepet kaptak. Egészen pontosan, a bolgároknál egy kedves, fiatal lányok alkotta trió (Pap Nika, Pap Lili – testvérek, és Katona Viktória) énekelt délvidéki dalokat. A trió a Malko Teatro (Magyarországi Bolgár Színház) képviseletében lépett fel, mindhárman a Malko Teatro színészével, Simon Attilával készültek fel erre az előadásra.

  A Malko Teatro triója

   A testvérek édesanyja bolgár, édesapjuk magyar. Kedvenc elfoglaltságuk az éneklés, a bolgár népzene mellett több műfajban is megmutatták már tehetségüket.

   Katona Viktória másfél éves korában költözött Magyarországra. A Bolgár Nemzetiségi Óvodába járt, 3 éves korában csatlakozott a Roszica Néptáncegyütteshez, amelynek az évek alatt oszlopos tagja lett.

   A görögöknél a már jól ismert hastáncos táncművész hölgy, Mezei Brigitta kápráztatta el a közönséget. A görög hastánc, a tsifteteli, a lélek kifejezése és a szerelem játéka, az egész Közel-Keleten megszokott ritmust követi. A tsifteteli név török ​​eredetű, és a chifteteli szóból származik, ami eredetileg „két húrt” jelentett.

   Mezei Brigitta (képünk) 2003-ban talált az orientális táncra, mely a mai napig életének fontos részét képezi. Több hazai tánccsoport tagja volt, táncszínházi darabokban szerepelt és hazai, illetve nemzetközi versenyen ért el sikereket. 2022-ben és 2023-ban egy olyan nemzetközi tánccsoport tagjaként léphetett a Cairo Fesztivál színpadára, ahol a táncosok mind különböző országokból érkeztek és erre az egy alkalomra alakultak egy csoporttá, hogy egy különleges táncot mutathassanak be a nemzetközi közönségnek.

   A táncházban a Mythos zenekar után tüzes produkció következett: Nemes Betarix tűzzsonglőr bűvölte el a nézőket, s egy régi görög nézetettel azonosulva mutatta be tűzvarázslatos művészetét. A több, mint 2000 éves gondolatok, melyeket a számoszi filozófusnak, a homályos bölcsnek, Hérákléitosznak tulajdonítanak, így szóltak:

   ,,Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem Isten, sem ember nem alkotta, hanem volt mindig, és van és lesz örökké élő tűz, ami fellobban mértékre és kialszik mértékre.”

   A Balkán estet nyitó első három táncot követően Kollátosz Jorgosz, a Kőbányai Görög Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt, majd Mustó Géza Zoltán, Kőbánya alpolgármestere kért szót, míg dr. Mátrai Gábor önkormányzati képviselő, a Közművelődési bizottság elnöke nyitotta meg a VI. Balkán estet.

   Kollátosz Jorgosz (képünk), miután köszöntötte az estet létrehozó és támogató közéleti személyiségeket, elmondta, hogy ezt a programot kiemelt kőbányai eseményként tartják számon.

   Hangsúlyozta, hogy öröm újra együtt lenni, s biztosította a közönséget, egy színvonalas zenés-táncos estnek néznek elébe. Nem felejtette el, hogy az estet a gasztronómiai különlegességek teszik teljessé.  

   „A mai napon bolgár, szerb barátainkkal együtt, akik kiváló zenekarokkal, az ország legjobb profi táncosaival képviseltetik magukat, emelni fogják az est színvonalát, közelebb hozva önökhöz a Balkán táncait, zenéit, a mi közös kulturális hagyományainkat.” – zárta köszöntőjét.

   Mustó Géza Zoltán (képünk) arról beszélt, hogyan jön létre egy ilyen nagyszabású rendezvény.

   Elmondta, hogy az egész a testületi ülésen kezdődik, ahol is eldől, a költségvetésből mennyi pénzt lehet erre fordítani. Sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt években az összeg nem változott, éppen ezért javasolni fogja a keret felülvizsgálatát, annál is inkább, mert jövőre a horvát nemzetiséget is bevonnák a fellépők közé. A továbbiakban kiemelte, hogy Jógáné Szabados Henrietta, az önkormányzat nemzetiségi referense nélkül igencsak nehéz lenne tető alá hozni egy ilyen rendezvényt. Az alpolgármester a megvalósuláshoz nélkülözhetetlennek tartotta a technikai (hang, fény) hátteret, s a tökéletes effektekért elismerését fejezte ki Csüllög Károly technikai vezetőnek. Elmondta azt is, hogy örül a sok-sok fiatalnak, akik nem a telefonjuk gombjait nyomkodják, hanem részesei egy nagy közösségi együttlétnek.

   Dr. Mátrai Gábor (képünk), az újhegyi körzet képviselőjeként is szívén viseli a Balkán estet. Hangsúlyozta, hogy a Kőbányai Önkormányzat szoros együttműködésben van a nemzetiségi önkormányzatokkal.

   „Ez a nagyszabású rendezvény valójában az Újhegyi piknik keretében valósul meg, ami ma a Balkőn est, holnap pedig a gyereknap következik. Ezeknek az alapja az önkormányzatok közötti barátság és bizalom, illetve az a példa értékű együttműködés, amit az önkormányzat biztosít.” – hangsúlyozta.

   Ezen alapok mellett fontosnak tartotta azt is, hogy egymás értékeinek bemutatása megtörténjen mind a kultúra, mind a hagyományok, mind a nyelvápolás terén, nem kihagyva ezek közül a gasztronómiai kultúrát.

   Mátrai Goethe-t idézte: „…a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják, hova tartoznak, de ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni vagy inkább repülni.” – a rendezvényünknek is ez az elv az alapja – kívánt jó szórakozást ez esthez, s ezzel megnyitotta a VI. Balkán estet.

Néhány gondolat a fellépő táncosokról, zenekarokról

   Az est nyitó koreográfiáját, a Vlach környéki táncokat, a Tabán Szerb Folklór Táncegyüttes mutatta be. Az együttes 1994-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy megőrizze a különböző autentikus táncokat, népdalokat, és az anyaország hagyományait. A tánccsoport sikerének titka nem csupán a tánc és a hagyományok iránti szeretetben rejlik, hanem a tagok összetartásában, a közös fejlődés lehetőségeiben, és a jó hangulatú, baráti együttlét megteremtésében is, melyekre az együttes művészeti vezetője Vukovits Dusán kiemelt figyelmet szentel.

   A műsor második részében a szerbek Mácsva környéki táncokkal rukkoltak elő, majd a harmadik koreográfiájuk Nis-környéki táncok voltak. Mondani sem kell, a tájegységet jellemző viseletben.

   A szerbeket a bolgár Jantra táncegyüttes követte.

   A névadó Jantra folyó a Balkán-hegységben ered és a Dunába torkollik. Nyitó műsorukban Észak-Bulgáriai Szevernyáski táncok szerepeltek. A Jantra táncegyüttes Magyarországon élő bolgár fiatalok alapították 1996-ban. A nevét észak-bulgáriai Jantra folyóról kapta, mely Bulgária azon területén található, ahonnan a magyarországi bolgárok többsége származik. A táncegyüttes több mint két évtizedes fennállása alatt arra törekedet, hogy a bolgárfolklór páratlan sokszínűségét elsajátítsa, ezért repertoárjukat Bulgária valamennyi néprajzi régiójának táncai megtalálhatók. A táncegyüttes művészeti vezetője dr. Muszev Dancso.

   A görög nemzetiséget a Helidonaki Görög Hagyományőrző Gyermek- és Ifjúsági Táncegyüttes
képviselte. Az együttes 1996. márciusában alakult, az elmúlt 27 év során közel 200 görög származású gyermek és fiatal volt a tagja. Céljuk elsősorban megismertetni a Magyarországon élő görög gyerekekkel szüleik, nagyszüleik hazájának kultúráját, folklórját.

   Műsorukkal több elismerést is kaptak külföldön és Magyarországon egyaránt. Ezek közül kiemelkedő a Magyar Művelődési Intézet Pro Cultura Minoritatae nemzetiségi kulturális díja, melyet 10 éves jubileumuk alkalmából tevékenységük elismeréseként vehettek át.

   Az együttes művészeti vezetője Agárdi Elektra, tánctanára Kolea Nikoletta. A bemutatkozó koreográfiájuk Makedón táncok voltak. A második részben szigeti táncokat láthatott a közönség, és ne felejtsük el, hogy a műsort záró táncuk, Mikisz Theorodakisz világszerte ismer műve, a Zorba táncaként megismert szirtaki vezetett át a táncházba.

   Az egész estés programot Zahoranschi Richárd konferálta.

   Az első táncházas zenekar, mint említettem volt, a görög Mythos volt. A zenekar 2008. szeptemberében alakult. Célja, hogy minél többen megismerkedjenek a görög kultúrával és a görög népzenével.

   Az együttest most három zenész képviselte: Győri János (billentyű), Jordanidisz Leonidasz (bouzuki), Giovantsi Sofia ének. A zenekaruk felállása és hangszerelése a görög tavernazenét tükrözi. Repertoárjukban megtalálható rembetikától kezdve a laika-n keresztül a mai modern görögzene is.

   A T`Rakija csoport tagjai már több mint 18 éve játszanak együtt és gyűjtenek közösen dallamokat a balkáni országokból: Bulgária, Horvátország, Görögország, Makedónia, Szerbia jelentik a forrást, de a Magyarország területén élő délszláv nemzetiségektől sem szégyellnek tanulni.

   A jelenlegi felállást 2005-ben hozták létre. A zenekar különlegességét hagyományőrző előadásmódjuk adja. Az eredeti motívumokat – szinte egyedülállóan a műfajban – csak tradicionális hangszereken szólaltatják meg.

   A táncházat a Guča Partyzans Brass Band, Magyarország Első Balkán Rezesbandája zárta. Sajnálatomra, ezen a programon már nem tudtam részt venni, de a közelmúlt óriási záró bulijáról kerestem róluk egy fotót.

   2012 nyarán alakult meg a kilenc tagú banda; célja hogy Magyarországon is elérhetővé váljon a balkáni szerb „underground” zene. A Kusturica filmeknek és a világhírűvé vált gucai trombitafesztiválnak köszönhetően Magyarországon is közkedveltté és keresetté vált a szerb népzene.

A cikkhez képgaléria tartozik ITT

fotó, videó: 10kerkult.hu/OGY