Egy fesztiváldíj utóélete
Báró Lili, kőbányai zenész, a Kroó Szimfonikus Zenekar hegedűse a Cziffra György Fesztivál Ifjú Tehetség-díjában részesült február 24-én. Lilivel a Lavotta hegedűverseny győzteseinek kőbányai gálaműsorán futottunk össze, s rögvest egy exkluzív interjút kértünk.
Nemrég adtunk hírt arról, hogy a Cziffra György Fesztivál Gálahangversenyén két fiatal kőbányai zenész, Báró Lili és Agárdi Balázs (mindketten a Kroó Szimfonikus zenekar tagjai) rangos elismerésben részesültek.
Lilivel a Lavotta hegedűverseny győzteseinek kőbányai gálaműsorán találkoztunk, s ugyan kicsit csodálkozott, de szívesen válaszolt a kérdéseinkre. Jeleztük, hogy a fesztivál hivatalos honlapjának rá (is) vonatkozó cikkét – melyben egy bőséges szakmai életrajz olvasható –szerkesztőségünk átvette, ezért egészen más dolgokra vagyunk kíváncsiak.
– Hány éves korodban kezdtél el hegedülni?
– Második osztályos voltam, azaz, nyolcvesen. Egészen pontosan, egy évet szolfézsra jártam, s utána kezdtem csak a hegedűvel foglalkozni.
– A hegedűs éveid alatt bizonyára voltak sikeresebb vagy szívedhez kevésbé közel álló időszakok, de az biztos, egyik sem volt könnyű. Melyik periódus volt a legnehezebb?
– Hát, ez, mármint a nehézség, a kritikus időszakban történt. Abba akartam hagyni a hegedülést. Megjegyzem, a barátnőm, aki szintén hegedülni tanult, abba is hagyta, s valószínű, ez is közrejátszott a bizonytalanságomban. Igazság szerint, sok volt a gyakorlás…
– Alkalmaznék egy ,,dobott vonót", s a díjadról kérdeznék! Volt-e valamilyen előzetes információd arról, hogy jelöltek a díjra?
– Nem, teljesen váratlanul ért. Anyukám kapott egy telefon értesítést, hogy megnyertem ezt a díjat, és képzelheted, mekkora meglepetés volt!
– Gondolom. Mit szóltál hozzá, mik voltak az első szavaid?
– Egyáltalán nem voltam képben. Először azt hittem egy pár pillanatig, hogy valami szülinapot vagy ilyesmit ünneplünk, s ezért vannak a gratulációk, aztán rá kellett jönnöm, ez nekem szól.
– Az is érdekes történet, hogy fenn állsz a színpadon, tapsol a közönség, kezedben egy óriási virágcsokor, meg a díj, mosolyogsz és kavarog benned valami. Volt ilyen, mikre gondoltál azokban a pillanatokban?
– Zavarban voltam. Igazság szerint nem volt semmi dolgom, csak át kellett vennem a díjat… De. ez életre szóló élmény volt.
fotó: 10kerkult.hu/OGY
Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül