A cimbalom a hungarikumok között

A magyar cimbalommal, a Törley pezsgővel, a Piros Arannyal és az Erős Pistával, illetve a kaptárkövekkel és a bükkaljai kőkultúrával bővült a Hungarikumok Gyűjteménye – közölte a földművelésügyi miniszter a Hungarikum Bizottság június 23-ai, kisvárdai ülését követően.

A Hungarikumok Gyűjteményébe a pénteki döntéssel már 60 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 143 tételesre bővült.  A világszerte ismert magyar cimbalom az egyik legfontosabb magyar népi hangszer, zenéjét az egész világon szeretik, a Föld legtávolabbi pontjaira is eljutott.– mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ülésen.

   A hungarikum.hu cikke ITT olvasható

   Fotó: Pelsőczy Csaba/FM; MTI; Fotó: Szigetváry Zsolt

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, melyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak.

Régi, népi változata a kiscimbalom, ez magyar nyelvterületen már ritkaság, de az alpesi

 országokban, Kelet-Európában, a Balkánon ma is használatos. Továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, melyet Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a XIX. század vége felé, majd a XX. században

 idősebb és ifjabb Bohák Lajos fejlesztett tovább. Elsősorban cigányzenekarok

 fontos tagja, de népi hangszerként is ismert, és Rácz Aladár cimbalomművész munkássága nyomán komolyzenei koncerteken is szerepet kap.